kultúra
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Tavaszi Hajnal

Könyves napok Vásárhelyen

Novemberben a könyves események sorát jegyzik Európa-szerte. A frankfurti, bécsi és bukaresti könyvvásárok sikerlistái egy időre meghatározzák a könyvpiac alakulását. A gazdasági válság ellenére a könyvkiadás nem torpant meg, az elektronikus hordozókon megjelentetett könyvek az újdonság erejével hatnak, de alapjában nem befolyásolják a kiadók stratégiáját. A reklámtervezők új ötletekkel, plakátgrafikákkal látványt varázsolnak a hatalmas kiállítócsarnokokba, a programszervezők folyamatos akciókkal marasztalják a vásárlókat.

November 6–8. között a Romániai Magyar Könyves Céh 14. alkalommal rendezte meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, a romániai magyar, vagy ha akarjuk, az erdélyi magyar könyvkiadás és könyvterjesztés kiemelt rendezvényét. A Marosvásárhelyi Színház homlokzatára újra felkerült az eseményt hirdető plakát, városszerte ez volt az egyetlen, az eseményt népszerűsítő reklám. Piacosodó világunkban a könyvvásároknak súlyuk van, hiszen az értelmiségi elit jelenik meg a nagy nyilvánosság előtt, az író szembesül olvasójával, a személytelenség feloldódik. Seregszemle ez az alkalom, amikor az üzleti vállalkozáson túlmutatva tollforgatóink és kiadóink kerülnek reflektorfénybe, s ha évente kevés alkalommal, ezúttal ők válnak az események központi szereplőivé. Magyarázatot talán a Romániai Magyar Könyves Céh erre az alkalomra megjelentetett katalógusának bevezető szövege ad, amely utal a könyvesek fogyó energiájára. Minden bizonnyal sok nehézséggel küszködnek honi magyar kiadóink, mert a Könyves Céh 24 jegyzett tagja közül mindössze hatan kerültek bele az ünnepi katalógusba, hetedikként a Concord Media Rt.-nek, az Irodalmi Jelen-könyvek kiadójának műveit ismertetik. A 2008-as év díjnyertes kiadványairól nem a katalógusból, hanem a kiadók standján szerezhettünk bővebb információt. 2008-ban a két első díjat a Pro-Print Kiadónál megjelent Ádám Gyula–Cseke Gábor Székelyföldi vízikerekek nyomában és Herceg Ágnes–Kesselyák Rita Szép és kies kertek című szépen illusztrált kiadványai nyerték el, a harmadik díjat a Pallas-Akadémia kiadásában megjelent Színek és legendák című Jánó Mihály-kötetnek ítélték oda. Az erdélyi könyvpiac alakulását a magyarországi kiadványok meghatározzák, ez a kétarcúság hátrányba hozza a romániai magyar kiadókat. Az anyaországi könyvkiadók és könyvterjesztők diktálnak, az erdélyi kiadók visszafogottan fektetnek be. Tizennégy év alatt kialakultak az erdélyi könyvkiadók központjai Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Aradon. Alapjában a könyvterjesztői vállalkozások is ezekben a városokban összpontosultak.

A Marosvásárhelyi 14. Nemzetközi Könyvvásáron Nagyváradot a Hobby Libri könyvesbolt képviselte. A könyvkereskedést Konglovits Enikő vezeti, őt kérdeztük a vásáron szerzett tapasztalatairól.

– Nagyvárad neve logójukon is szerepelt. Ennek az üzenetnek külön jelentősége van?

– Ez egy viszonylag gazdag hagyományokkal rendelkező könyvvásár. A vásárhelyi közönség számára cégünk és annak tevékenysége viszont ismeretlen. A mi esetünkben tekinthetjük úgy ezt a kiállítást, mint egy bemutatkozást. Ezért tartottuk fontosnak a cég neve mellett kiemelten megjeleníteni a tevékenységünk mindennapi helyszínét, Nagyváradot.

– A nagyváradi kiadók külön nem szerveztek standot. Milyen a bolt kapcsolata a kiadókkal?

– A boltban a nagyváradi kiadók kötetei is megtalálhatók a polcokon, igaz, néha akadozik az ellátás. Pedig a vevők keresik ezeket a könyveket, főleg a Nagyváraddal kapcsolatos kiadványokat.

– Hogyan készül a kereskedő egy ilyen alkalomra, hogyan válogat, milyen elvek vezérlik a készlet összeállításakor?

– Törekszik arra, hogy minden korosztály számára biztosítson kínálatot, persze az úgynevezett sikerkönyveket részesíti előnyben. Mindegy 80 000 kötet közül kell kiválogatnia azt az 1000– 1500 címet, ami még belefér egy ilyen jellegű vásárba, természetesen hozzáférhető áron. Külön gondot okozott, hogy nem ismertük a vásárhelyiek olvasási szokásait, hiszen első alkalommal vettünk részt ezen az expón. A szakkönyvek, szótárak igen keresettek. Mivel tudtuk, hogy egy időben kerül megrendezésre a nemzetközi rövidfilmfesztivál a könyvvásárral, ezért a film témakörében is több kötetet válogattunk, és valóban igény volt rá. Még a drágább képes albumok is elkeltek, igaz, a szokásos vásári áron. Fontosnak tartottuk a 2008-as év újdonságait is bemutatni.

– Mennyit kockáztathat ilyenkor a forgalmazó?

– Minden üzleti tevékenységben ott rejlik a kockázat. Ugyanakkor talán ez a mozgatórugója is a vállalkozási szellemnek. Szerintem a könyvkereskedés egy kiemelt esete a fentieknek, hiszen itt is profitorientált a mindennapi tevékenység, másrészt úgy gondolom, ezt a fajta munkát úgy is felfoghatjuk, mint a kultúra támogatásának pillérét. A vásáron való részvételi szándékot elsősorban az vezérelte, hogy megismerjék cégünket, megismerjék azokat a kiadókat, amelyekkel kiemelten együttműködünk. A Hobby Libri például a magyarországi Cser Kiadót is képviselte hivatalosan.

– Előnyt jelent, ha valaki egyszerre kiadót és könyvkereskedést is működtet?

– Ebben nincs tapasztalatom, de úgy gondolom, hogy igen. Hiszen ha saját maga adja ki a könyveket, az árat is ő szabja meg, ezzel befolyásolhatja a könyvkereskedők piaci versenyét.


A szerző további írásai

1 / 2 arrow

impresszumszerzői jogok