vers
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Szőke Mária

A Szabadság Koldusa

kormos fáradt estben nem látszik a kastély
nem látszik nyomora s nem látszik az ura
álmok vándora jő azt hisszük szeretjük
s rettegjük ha itt van Szabadság Koldusa

cifra palotádban ne mondd ki a nevét
a szószék is halkan, ijedten megremeg
azt mondják hogy látták de ki ő nem tudják
hazudnak hát róla rabszolga emberek

furcsa nagyúr ez, néha halkan bejön
kenyeret kér vért kér alázatos köszön
se hazája nincsen, se háza, se földje
nincs szüksége csókra vágyra temetőre

nézd a házak mentén surranó kis árnyak
csak egy percnyi szabad szép halálra vágynak
s láncait csörgeti modern atomvilág
haldokló anyóka elejt egy Bibliát…

mondhatnám hogy szabad szabadságra vágyni
szeretnék mezítláb selyemréten járni
szeretném ketreced darabokra törni
szeretném a halált önmagamba ölni

szeretném kalitkád semmivé hazudni
szeretném e hazát Tündérkertnek tudni
szeretnék szép szabad koldus lenni benne
s szemem mélyén Isten boldog Ember lenne

de én tudom szabad soha nem volt jelen
csak a múltad szabad gyilkos történelem
amink van az rabság hazudhatunk bármit
csak az szabad mi Volt semmi más nem számít

jaj hogy látom láncod jaj hogy félek tőle!
mintha saját láncom hullna kriptakőre
tehetségbe zárva istenszemű lárva
pillangó sosem lesz rabló s rab világba
hazudhatnám neked hogy szabadnak látlak
szavannát álmodnék a rab oroszlánnak
de szegénylegények csak addig szabadok
míg koronát kapnak attól fogva rabok!

szegénylegény voltál talán szabad voltál
zsoltáros istenek cimborája voltál
bezárult az ajtó kegyetlen a kilincs
koronád megkaptad hordd csak: aranybilincs!

szabad volt a kurva szabad volt a teste
egy darab kenyérért árulta az este
szabad volt a rabló lopott és rettegett
álmában a lelke ráccsal szeretkezett

szabad volt a kutya mert nem volt gazdája
lompos világ végén mégis egyre várja
filozófus vízióján jót nevet a Sátán
s kezdődik az alku a rabok vásárán

nem tudok én neked szép szabad dalt szólni
magam is rab vagyok bukott angyal – bóvli
s lassan a ketrecbe új ketrecek nőnek
a percnyi bölcsőtől percnyi temetőnek

tegnap éhes voltam tegnap isten voltam
tegnap ezer rabnak szabadságot szóltam
aztán megetettek aztán eltemettek
szabad sose leszek halálra szeretnek!

ha tudnád mit látok rettenő bús látnok
megmutatnám neked a szabad világot
de dalomat fogja gyilkos üvegbura
mi vagyok az átok: Szabadság Koldusa!


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok