kritika
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Barabás Zoltán

„…Magad vagy, / árulás te is”

Úgy tűnik, szerencseszáma van az idei Vámbéry Antológiának,* ez a kilences. Sorrendben immár a kilencedik alkalommal tár kaput a Gutenberg galaxisra, s a hagyományosan igényes válogatás mértéke alatt igyekszik egyfajta tükröt tartani az olvasók elé. Jelen esetben a „kiadói oldalt” e rokonszenves vállalkozás időt álló volta és elismertsége igazolja. A Vámbéry Ármin Irodalmi Kávéház vissza-visszatérő íróvendégeinek terméséből válogató szerkesztő – lehet ugyan bármennyire is igényes, keményszívű vagy éppenséggel személyében érdekelt valamelyik irodalmi kánonban – aligha kerülheti el sorsát. Mert hát részesévé, óhatatlanul is előidézőjévé válik annak a szellemi kalandnak, amely odáig fajulhat (!), hogy az olvasói, befogadói oldalról nekiszegezik a kérdést: van-e élet az éppen „érvényes” irodalmi, szakmai kánonokon túl is?
Gondolom, e kérdés létjogosultsága felett az antológiaszerkesztő Hodossy Gyula is elmerengett. Majd tette a dolgát…
Csáky Károly ebben az esztendőben is szívesen látott szerzője a Vámbéry Antológiának. Gazdagon adatolt, mondhatni: takaros dolgozatot publikál Hont megye közgyűjteményeinek kialakulásáról és fejlődéséről. A tallósi péró címmel szociográfiai kutatásáinak eredményét összegzi egy kisebb lélegzetű írásában Gágyor József, amelyben a helyi roma közösség számának változásairól, létkörülményeikről, szocializációjuk nehézségeiről egyaránt olvashatunk.
Juhász L. Ilona a fafaragó állatorvos, dr. Sidó Szilveszter emlékjeleinek megismertetését tűzte ki céljául. A szerző által lineárisan felvázolt életrajzot át-áttörik az 1960-ban született Sidó visszaemlékezései, érdekes keretet teremtve ezáltal egy rendhagyó életút s a szépen kiterebélyesedő életmű megértéséhez. Eddig megalkotott nagyméretű emlékjeleinek száma: huszonegy. Ezek lajstromát ugyancsak közreadja a szerző.
Különös alakja volt a múlt század tudományos életének Selye János, akit „a stressz atyjaként” ismernek szerte a nagyvilágban. Születésének századik évfordulójára emlékezve dr. Kiss László kitér komáromi gyökereire, a 20. század „reneszánsz” embereinek tudományos eredményeire, munkásságának különböző szakaszaira. Liszka József marburgi naplójegyzeteiből minduntalan viszszaköszönnek: az anyanyelv, a magyarság, továbbá a kultúrát érintő kérdések. Tulajdonképpen a „hazagondolás” élménye, kényszere vezeti a tudós ember tollát, aki végül eljut a sajátosság méltóságának kérdéseihez is…
Miklósi Péter terjedelmes interjúja visszanyúl a két világháború közötti időszakig, a kisebbségi lét, illetve az akkori jogfosztottság kérdéseihez, górcső alá veszi az ötvenes évek felvidéki magyar sajtóéletét, majd az azt követő történéseit.
Ugyancsak a korabeli sajtó „érdemeiről”, „érdemjegyeiről” tudósítanak Popély Árpád sorai, amelyeket A szlovákiai magyar pártlap és 1956 címen ad közre az idei antológiában.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke „új vendég” a Lilium Aurum Kiadó antológia-sorozatában. A Dunaszerdahelyen megjelenés előtt álló kötete a Magyar tájak – magyar irodalom címet viseli. A 2007. évi Vámbéry Antológiában olvasható bevezető rész a magyar irodalmi régiók létrejöttének körülményeit tárgyalja, külön is kitér a Trianon utáni regionalizálás következményeire, a magyar irodalom policentrikus modelljének sajátos vonásaira, valamint arra, hogy milyen regionális hagyományok alapján beszélhetünk magyar kultúráról.
Z. Németh István írásának szereplői, hősei a távolabbi jövőbe röpítenek bennünket. A színvonalas sci-fi hagyományait követő Kibernauta minden bizonnyal kiérdemli a nagyérdemű publikum odafigyelését.
Az izgalmas, megfontolásra alkalmas olvasmányok sorában kitüntetett helyet érdemel H. Nagy Péter Kimérák című, alaposan végiggondolt, elegáns formába öntött írása.
Jakubecz Márta szellemi, lelki, hitbeli hidakon járva igyekszik kézen fogni bennünket. Bizonyára lelkesült hívekben sem fog hiányt szenvedni.
A Vámbéry Antológia 2007 különleges alkalmat is szolgáltat, jelesül azt, hogy a rövdpróza kategóriát három hölgy: Pénzes Tímea, Dömény Andrea, illetve Nagy Erika képviseli. Pénzes és Nagy asszonyhősökre osztják a szerepeket. És miként könyvelhető el a veszteség? – kérdezik ők, mindhárman. Nagy Erika egy családregény egyetlen „lapját” tárja elénk. Főszereplője hiteles, hús-vér asszony. Szerepköre a vesztesé. A témaválasztáson túl: a tehetség. Kötetre érett prózaíró kopogtat a felvidéki kiadóknál. Kérem, fogadják őt szeretettel.
A Sancho-, illetve a Starter-versek mesteri megformálójaként már eddig is sok babért begyűjtő Barak László ezúttal sem tagadja meg önmagát. Legújabb „konkrét” verse a Kelet-Közép-Európa zavarosában sodródó egyén keserű, önironikus vallomása, baraki leleménnyel versbe emelt csalódástörténete. A költői eszközökkel fukarkodó szerző igyekszik tudatosítani bennünk a vallani és/vagy vállalni dilemmáját.


A szerző további írásai

1 / 2 arrow

impresszumszerzői jogok

Trafic.ro - clasamente si statistici pentru site-urile romanesti