kultúra
« Vissza

Egy méltatlanul mellőzött váradi költő
Dutka Ákos emlékezete

A magyar irodalom huszadik századi történetének egyik érdekes és értékes színfoltja Dutka Ákos élete és költői-írói pályája. Ez a színfolt azonban az idő múlásával egyre halványul, félő, hogy lassan a feledés homálya borítja be, ha nem teszünk ellene.
Ez a megemlékezés születésének 125. évfordulója alkalmából csupán szerény kísérlet arra, hogy ez a félelem ne teljesedjék be. Többet, hatásosabb akciókat is kellene kezdeményezni, elsősorban itt Nagyváradon, ahol életének, költői, publicisztikai, színi- és művészetkritikusi pályafutásának legértékesebb, legaktívabb éveit élte (1918 végéig), s azokban az években rendkívül sokat tett városunk kultúréletének fejlesztéséért, gazdagításáért.
Legnagyobb érdeme, hogy egyik megvalósítója volt annak az irodalmi kezdeményezésnek, melyet Ady „a magyar lelkek forradalmá”-nak nevezett, s mellyel mozgásba hozták a magyar gondolkozás és irodalom állóvizét, s megteremtették az új, a modern magyar irodalmat. Ez a kezdeményezés A Holnap című antológiában öltött testet és irodalomtörténeti eredményre vezetett.
Azonban hiába volt Dutka A Holnap hét harcostársának egyike, aki Ady után a legtöbb verssel szerepelt az antológiában, igazi érdemeit, értékét csak nehezen ismerték fel, illetve el.
Földessy Gyula, a neves irodalomtörténész, Ady és kora egyik legjobb ismerője még 1953. augusztus elsején is így vélekedett az Irodalmi Újságban: „…Dutka és más mellőzött nagy és igaz emberségű tálentumok meg kell hogy kapják irodalomtörténetünkben az őket megillető helyet.”
Ez a vélekedés azonban inkább csak az óhaj szintjén maradt a kommunista irodalomtörténet számára. Dutka Ákos az akkori megítélés szerint nem volt eléggé harcias, haladó szellemű, így nem tudták beskatulyázni a forradalmár baloldali költők sorába. A Magyar irodalmi lexikon egymást követő kiadásaiban egyre rövidebb szócikk volt olvasható róla. Az 1963-as kiadásban még ez a megállapítás szerepel: „…Megismerkedett Adyval, együtt vettek részt a Holnap Társaság munkájában. 1908-ban kiadták A Holnap címmel a társaság antológiáját. Ezzel Dutka a magyar költészet megújítói, Ady harcostársai közé került.” Ezt a részt a későbbi kiadások már így egyszerűsítik le: „Ady vonzáskörébe kerülve részt vett a Holnap Társaság munkájában. 1908-ban A Holnap című antológia szerzője.” Költészetét elintézik annyival, hogy versei „az impresszionizmus és a szimbolizmus hatásáról tanúskodnak, mélabús hangulatot szólaltatnak meg, de kifejezik a költő bölcselkedő hajlamait is”. Azt is hozzáteszik, hogy „lírájának hangján néha közvetlenül is érződik Ady hatása”.
Itthon, a költő szülőföldjén még rosszabb sorsra jutott emléke a kommunizmus éveiben. Az 1981-ben Balogh Edgár főszerkesztésében a Kriterion Kiadónál megjelent Romániai magyar irodalmi lexikon első kötetéből egyszerűen kimaradt Dutka Ákos, míg például a kortárs szatmári újságíró, író Dénes Sándor (nem azonos a váradi dr. Dénes Sándorral, az Ady Társaság elnökével) szerepel a kötetben.
Még az emlékirat szócikkbe sem fért bele Dutka A Holnap városa című regényes korrajza, mely 1955-ben jelent meg először és két kiadást is megért Magyarországon. Ez a mű a huszadik század eleji Várad legcsodálatosabb lírai leírása, megérdemelne egy újabb kiadást, hiszen itthon alig fellelhető könyvritkaságnak számít.


1 / 3 arrow