Farkas Antal költő, lelkipásztor (Érszakácsi, 1956). A kolozsvári Protestáns Teológiai Főiskolán végzett 1983-ban. Több vidéki gyülekezet után jelenleg a várad-velencei református egyházközségben szolgál. Tagja volt az Ady Endre Irodalmi Körnek. Önálló kötete: Ringen kívül ősz van (Literátor, 1997).

Farkas Antal

Váradi téli esték

Fábián Imre komámnak

 

kutyasétáltató-est volt

tapodtunk a hóban

velencei állomásnál

négylábúink vártak

drága párák erőst húztak

pórázt-tartó kezünk fázott

csak az melegített mit induláskor

koccintottunk a pohárból

meg a SZÓ mely most is árad

felém halló füled tártad

Kolozsvárnak menő mozdony

mondatfoszlányokon vágtat

hol vannak a régi esték

új tél tolla fedi tájat

megyünk kutyámmal bóklászni

Kálvária-domb aljába

vár a Körös zúgatója

hab-csődörök hágatója

csak a kutyád meg gazdája

csavarog már égi lápban

 

 

Gyantai bukolika (2)

 

ahogyan ülsz ott a parton

szemedben göcsörtös vak sikátor

sikátor végén nyakigláb híd

alatta lelked aranyhala táncol

csöndben időzöl őszi kőrisek árnyán*

jobbról a malom elbitangolt

s hol keresnéd őrölt aranyát kenyérnek

lovát fürösztő legényke néz rád

szeme kérdő ki vagy honnét hová

bámulsz rá mintha sejtené tudná

szoknyád fodros alját a víz

ha hagynád csókokkal elborítná

látod jönnek amott haza a nyárból

tajtékzó ménesek kondák gulyák

míg toronyban estharangszó kondul

szádban gerezdek mustjává érik a nyál

 

* Georg Trakl: Anif

 

 

Jelenések

 

a szék előtt

körben

a szék előtt

huszonnégy

(nem székely) székek

mind térdre hull

hull csak hull

jáspis

karneol

smaragd

kövek

mennydörgések

és villámok

leborulnak

mindenlátó

lelkes állatok

szivárvány kél

hét lámpás lángja

kigyúl

mennybéli kórusban

fürösztenek

égi dallamok

üvegtenger partján

széken ülőt

dicsérik

szakállas vének,

sokszemű állatok

zsolozsma-hangja

együttvéve se

székesegyháznyi papnak

Sanctus Sanctus,

Sanctus Dominus Deus omnipotens,

qui erat, et qui est,

et qui venturus est*

 

hallgatod

botfülü

dalltalan

penész ezüstje szövi szádat**

délutánba sétálnak a házak

 

* Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, a ki vala és a ki van és a ki eljövendő (Jelenések könyve 4,8 b)

** Adonyi Nagy Mária: Befejezések. 1514