Kinde Annamária költő, újságíró (Nagyvárad, 1956). Brassóban szerzett erdőmérnöki diplomát (1982), 1990-től dolgozik a romániai magyar sajtóban, 1997-től 2002-ig a nagyváradi sajtókollégiumot igazgatta. Számos versantológiában szerepelt, négy önálló kötete jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Jelenleg az Erdélyi Riport munkatársa.

Kinde Annamária

Ádventi nap

 

(a szélvihar)

jött az ádvent vasárnapi szélviharral rohamozva

szekrényajtó recsegett és lebegett a függöny fodra

mit tehetne egyebet mint várakozik félelemmel

mit hoznak a változások nem látja előre ember

recseg ajtó ablak remeg hasad a fa üveg reped

kívánta a havas csendet s körülötte vihar tombol

nincs már amit összetörjön mentes sorsa minden gondtól

mert amire várakozik nem látja senki előre

mint aki ebédet főzne s nincs a lángnak levegője

búcsúzik az ágy sarkától s szivárványlik messze távol

megpillantva tükörképét új erőt merít magából

darabokra töredezve mégsincs messze az a távol

jön mindenkinek a sorsa még ha nem is követelte

összeáll életregénye néz a rajzolt üzenetre

hogy megtartsa ezt a házat a szívből jövő alázat

figyelj az ajtódra kérlek mert kinn dörömböl a lélek

 

(a kapu)

sötétség kapuja nyílik

kinek arca aki ott áll

rettegésparazsat izzít

aki ott vár aki ott áll

kinek tüze virít ottan

odanézni senki nem mer

amilyen énekre lobban

meghallani senki nem mer

elsuhogni vattacsendben

kormosodik angyal szárnya

elalvóban apró gyermek

szempillája angyal szárnya

küszöbömön aki ott áll

szeme parazsát kioltja

szívem helyén fagyos oltár

emlékeimet kioltja

 

(a csillag)

gyermek naivan nyújt kezet

a csillag jó felé vezet

a fényében lélek pihen

nem zavarja ott senki sem

körülöleli csend s a fény

őrzi csillagpor-televény

s az idő mind egy pillanat

helyben sem áll nem is halad

amíg rendezi sorait

az Isten ki bennünk lakik

 

(a gyertyagyújtás)

veres szalagot cserélek ezüstre

a gyertyafényben angyalpor szitál

biztat a lángja nem rettent a füstje

veres szalagom cserélem ezüstre

angyalom békességre invitál

reménység lelke búvik a betűkbe

veres szalagom cserélem ezüstre

a gyertyafényben angyalpor szitál