Kinde Annamária költő, újságíró (Nagyvárad, 1956). Brassóban szerzett erdőmérnöki diplomát (1982), 1990-től dolgozik a romániai magyar sajtóban, 1997-től 2002-ig a nagyváradi sajtókollégiumot igazgatta. Számos versantológiában szerepelt, három önálló kötete jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál. Jelenleg az Erdélyi Riport munkatársa.
Kinde Annamária
Szandra May júniusban
Szandra May kertjében a jázmin
fehéren és sárgán világít.
Rózsák sóhajtanak: miért?
Csupa kérdés a suttogó kert.
Most melyik világban időzhet?
Tom Vanguard árnya hol kísért?
A mutatóját vesztett óra
csöndesen zümmögve idézi
múlt tér s idő szimfóniáit.
Kezét ölébe ejti Szandra.
Milyen idők jöhetnek arra
Ki nyárban hóviharra vágyik?
Zöld robbanás forog a nyárban,
s az életteli lobogásban
hideg láztól vacog a lélek.
Kapaszkodni próbál a hitben:
„Magányos vagy most bennem, Isten.
Hová jutok még? Merre térek?”
Szandralíz a Csudában
Lewis Carrol ötleteiből
Előétel: A versek képe
„Mit ér egy könyv – gondolta Alice – képek meg versek nélkül?”
Versek nélkül mit ér a könyv?
Szavak nélkül a kép?
Vak ösztönök prédája csak
versek híján a nép.
Ha szép szavakhoz érzeményt
rendelni nem tanul,
ha szívét nem beszélteti,
makog csak tajdagul.
Jobb létre nem derít közöny,
lelke olajra lép.
Durva napokkal elszalad
az idő s a remény.
Ifjabb korok emlékei
szorongatják vadul,
aki él pucér éleményt
vers nélkül, láthatatlanul.
Harmadik vers: A krokodilgyerek
„Ni, testét csinosítja épp
a krokodilgyerek,
sikálja arany pikkelyét,
önt rá Nílus-vizet.
Ni, szép karma hogy szétmered,
be vígan somolyog!
Száját tátja, és így rebeg:
»Kis hal, isten hozott!«”
Ni, itt is ott is mennyi jó
Finom étel mozog
Csiklandás, töltés tárgya lesz
a krokodiltorok.
S ha nem tárgya, hát alanya,
Itten nem fő az elv.
Nyers harmóniákért liheg
Az ízre éhes nyelv.
Megálmodok egy lakomát
nyelek egy nagy halat
míg vergődik, jól orrba ver
a víztükör alatt
ó, nagyszerű fickándozás,
adrenalin, a vér
édes lesz tőle, mennyei
országom egy halért!
Ni, csontig lerágtam megint
Anya, a lábadat.
Na de ha oly éhes vagyok
Mint falánk sáskahad?…
És nem baj – csak kaja legyen –
Ha rothad vagy szalad
Én úgyis mindet bekapom!
Csak ennyi volt? Kalap!