Documenta 11

2002-ben tizenegyedik alkalommal rendezték meg a németországi Kasselban a modern mûvészetek ötévente esedékes kiállítását, mintegy száz mûvész részvételével. Júniustól szeptemberig száz napon át vehette szemügyre a mûveket a közönség, méghozzá négy helyszínen, amelyek sajátos hangulati hátteret kölcsönöztek egy-egy témakörhöz. Színhellyé változtak a klasszicista Fridericianum termei, az egykori Binding sörgyár, a régi fõpályaudvar és a Documenta-kiállítások számára emelt fõépület. Mindezeken túl a város szabad területeit, az Orangerie-palotát és gyönyörû parkját is bevonták a nagyszabású kiállításba.

A 2002-es Documenta öt meghatározott témakört ölelt föl: a demokrácia, a megbékélés, az identitás, az urbanizáció anyagát, végül mindezek összességének megjelenését mai világunkban.

A „világkiállítást” számos kimagasló alapítvány, mûvészeti akadémia és nemzetközi szervezet támogatja.

Mindig négy éve van a mûvészeti vezetõnek és munkatársainak arra, hogy kialakítsa az aktuális Documenta arculatát. Gondosan tervezett és kivitelezett esemény, nagyvonalú és ambiciózus háttérrel. Nem csoda, hogy iránymutatóként mûködik mint a képzõmûvészet globális rendszerében releváns kifejezési formák és pozíciók foglalata, afféle viszonyítási pont, nemcsak a mûvészvilág, de a nagyközönség számára is.

Okwui Enwezor, a Documenta 11 nigériai származású mûvészeti vezetõje szerint a mûvészet az élvezet ellentéte, véres verejtékkel kikínlódott élmény. Ennek jegyében korunk kõkemény témáin, a többi között a globalizáción, az Észak–Dél-olló továbbnyílásán, a hatalom ideológiáján, a frusztrált kisember problémáin kell magát átrágnia a kortárs (képzõ)mûvészet iránt érdeklõdõnek.

Okwui Enwezor a kurátor (és a mûvészet) feladatát nem ízlésformálóként, hanem tudástermelõként definiálja. Ennek jegyében a szokásos exkluzív kiállítást öt különbözõ természetû, más helyen (értsd kontinensen) megtartott platformmá bõvítette, melybõl a száznapos hipertárlat csak egy volt az öt közül.

Az elsõ, amelyet a Demokrácia mint befejezetlen folyamat címmel rendeztek, Bécsben és Berlinben szimpózium formában zajlott 2001 márciusától októberéig. Kísérletek az igazsággal – jogrendszerek átalakulása, ez volt a második platform, amelyet 2001 májusában Újdelhiben tartottak, a harmadikon, amely a Kreolság címet viselte, a karib-tengeri álomszigeten, St. Lucián összegyûlt másfél tucat mûvész vizsgálgatta a kreolság, a kreollá válás valamennyi aspektusát. A negyedik platform színhelye Lagos (Nigéria fõvárosa) volt, és a fekete kontinens urbanizációs problémáiról vitatkozott a meghívott nyolcvan szakértõ, mûvész.

Lapszámunkat a Documenta 11 hivatalos katalógusának képanyagával illusztráltuk.