Farkas Nimród Zsombor

Mintha szegeket ráztak volna

 

Prága és Varsó távlatából nem a táj

emelkedik ki, hanem egy harmadik helység

ami teljesen ismeretlen, mely nem nyugtat

sőt ellenkezőleg inkább el elbutít.

Mintha szegeket ráztak volna, mintha szegeket

ráztam volna, mintha valaki megmozdította volna

az Isten lábát.

Én nem tudom miért vázolják elém a Mester

óhaját, úgysem érzem át, mert nem tudom

szenvedésének utolsó éjszakáját.

Ekkor láttam először éjszakát.

Szűz Máriák ölében apró, szent Kisjézusok

gyerekesen és a kereszten a felnőtt ugyanaz, dereng

még valami anyag.

Aljas hangok szegeket ráztak talán, nem tehetek róla

bocsáss meg, de én ekkor láttam éjszakát.

 

 

Eldobom magamat a formától

 

már régóta várok

lenn magamra

úgy huszonöt perce

de mégsem jövök

látok duett-énekeseket

és reménykedve

nézegetem hátha

én is köztük vagyok

de nem sajnos nem

érkezek meg

pedig nagyon várom

magam, s mégse sehol sincs üzenet

a trafik előtt álldogálok

miközben elkezd

hullani a hó

hahó itt vagyok emberek

mégse igen vesznek észre

mialatt én jómagam kártyás

telefonról fölcsörgök hozzám

hátha felveszik hátha beszélhetek velem.

 

 

Inferno

 

Ring. Harmat. Dér

Küzdeni a küzdőteremben

fokhagymaszaggal átütött

gondolatátvitel

teljesen letargikus

fekete szó

szerelmesen a szájból

áthallik

viaszgyertyák

sikoltása

veszett kutyák habzó szájjal

két lábra ereszkednek

s belehelnek az ablakon.

 

 

A teremtés koronái

 

Ádám már sok minden

volt, többek

között:

vasutas, halász, polgármester

és állampolgár

midőn kisiklott a Mozdony

és nem fogott

több halat

a vonatkisiklásért

lecsukatták a városiak

s midőn halászengedélye

is lejárt, polgármester

lett belőle, hogy tanácsokat

osztogasson, és hogy

irányítsa a polgárokat

de midőn egyik merénylője

túl messzire ment azzal, hogy

vállon lőtte, belőle is egyszeri

polgárember lett; – „én öngyilkos leszek"

„–Ádám kisbabát várok tőled."

 

 

Könyörgés

 

add uram, hogy

Mózes visszatérjen

a Sínai-hegy ormáról;

– kérünk téged hallgass meg minket

add uram, hogy

újból széttörje az

aranyborjút és tartalmát itassa meg a

bálványimádókkal;

– kérünk téged hallgass meg minket

add uram, hogy isten

se tűzvészben, se árvízben

fellelhető ne legyen, csak egyedül

a hívő, életmentő közösségekben;

– kérünk téged hallgass meg minket

Lelki Pásztor; – a festő, a művész,

még tán az író-költő is

állandóan próbálkozik és

kap mindég egy utolsó lehetőséget,

próbálkozni még lehet, de csodálkozni,

Világot megváltani egyszerűen

nem szabad.

Farkas Nimród Zsombor a Partiumi Keresztény Egyetem filozófia szakának másodéves hallgatója. Első írásait néhány évvel ezelőtt a Bihari Napló hétvégi Szó–kép– hang–szín oldalain közölte. Folyóiratunkban ezen írásokkal debütál a fiatal váradi poéta.