Jelenidő

A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség tagja a
Meghívó

Az 1848-as márciusi forradalom svédországi emlékünnepélyein a SMOSZ meghívására vendégünk
Szakály Sándor történész, a Duna TV aligazgatója,
Sziráczky Katalin a Szabadkai Népszínház művésznője és
Barkó Judith a Duna TV műsorvezetője.
Találkozhatunk velük többek között
március 12-én Halmstadban,
13-án Lyngbyben, és Jönköpingben
15-én Stockholmban
16-án Malmőben
17-én Göteborgban
19-én Helsinborgban
20-án Kristianstadban
és végül március 21-én, vasárnap 16.00 órától Lundban, a klub (Bantorget 5.) fölötti díszteremben.
Ünnepeljünk együtt! Kokárdával gyertek!!

Támogatásra vár a Házsongárd!

   "A mi temetőink nem bús bánatos, halotti-házak, a mi temetőink, nem halálra emlékeztetők, nem néznek az élőkre gödrös halotti szemmel. A mi temetőink nem hirdetnek elmúlást, de életet, örökkévalót" - vallja Kós Károly abban az időben, "amikor körülöttünk furcsán-hirtelen megfordult a világ, és mi alul maradtunk. Amikor az élő magyar hang erősen meghalkult, és sokan és sokat jártuk a temetőket, hogy a régen elporladtakat idézzük, és beszélgessünk az örökké-némákkal. Amikor befogtuk a fülünket, hogy ne halljuk az új beszédet, amikor behunytuk a szemünket, hogy ne lássa meg az új világ a benne égő könnyeket, amikor szorosan bezártuk a szájunkat, nehogy megtudja valaki is, hogy a lelkünk ott belül halálos-keservesen sír?" S habár a mi temetőink nem bús-bánatos, halotti házak, azért a lelkünk ott belül halálos-keservesen sír. Sír, mert ölbe tett kézzel kell néznünk, hogy tűnnek el nemzeti identitásunk jelei.
   Nemrég döbbenetes volt látni a dr. Kun Géza lerombolt síremlékét. De nem csak ez a sír esett a garázda kezek áldozatául. Ugyanígy esett áldozatul a Mikó-kripta nyugati falán levő érctábla is, amely egy palotahölgynek állított (örök)emléket. De a Berde Mózsa-síremlék sem kerüli el a biztos rombolást.
   A torockószentgyörgyi gróf Thorotzkai Miklós sírköve sem kerülte el a sorsát. Ledöntötték fekete márvány sírkövét. Valamikor régen, a három püspök: Nagy Péter (1819-1884), Szász Domokos (1838-1899) és Bartók György (1845-1907) sírja előtt egy magyarázattal szolgáló térkép is hirdette a nagyok nyughelyét. A sok negatív dolog mellett nem lehet nem észrevenni a Házsongárd Alapítvány munkáját. Olyan tumbát tettek rendbe, amelyről csak hozzávetőlegesen lehetett tudni, hogy vajon hol is lehet, de konkrét adatokat senki sem tudott. A déli oldal szövege a következő:
   "E földön míg éltem addig voltam tímár. Világból kimulván földé lettem immár Tímár Ketskeméti Dániel párjával Jézussát itt várja Almási Katával. Készítsed hát magad kedves éltem párja. Meghidegült testem tested ide várja. Ezerhétszázkilencvenhatban meghaltam."
   Az utolsó sorra már a szomszéd sírkeret van ráöntve. Az északi oldal már nehezebben betűzhető ki, mivel megrongálódott.

"Elérkeztem hozzád íme kedves... Kifutottam pályám elnyertem már... Túlfelől kinézte... s... vizsgálta kövünket Ottan megtalálta felmetztzve nevünket Ez follyó esztendő eltelt... elszakaszta Lelkem is Jézussát jobb részül választá Mert az hetven négyenn fellyül nem mehete S világtól ekkoronn megválni kellete Kisded Ketskeméti Josef kis unokánk Ez szomorú sírben rejtetett mihozzánk Éltének... midőn futna hajnalába Véletlenül juta az halál torkába."
Máthé János

Az alapítvány ezúton kéri fel mindazokat a magánszemélyeket és intézményeket, akik szívükön viselik Erdély - de talán az összmagyarság - legpatinásabb temetőkertjének a megtartását, ápolását, juttassák el adományaikat a Házsongárdi Alapítványnak. Az adományok átutalhatók az Erdélyi Református Egyházkerületnek a Román Kereskedelmi Bank kolozsvári fiókjánál (B.C.R. Sucursala Cluj) megnyitott számlaszámaira jelezve, hogy a Házsongárd Alapítvány részére (pentru "Fundatia Házsongárd") történt az adományozás. A számlaszámok: Episcopia Reformat? Ardealul, Ocrotire Cimitir Hazsongárd 2511.31-215.21/ROL. Svédországban Tamás Mária az Alapítvány képviselője: Granitv. 42 B/3tr, 134 46 Tyresö. Stockholm, Tel. 08 - 712 59 31, Email: tamas.maria@telia.com

Híres emberek a Házsongárd temetőben

Apáczai Csere János (1625-1659) enciklopédikus tudós, pedagógus Aranyosrákosi Székely Sándor (1797-1852) eposzíró, unitárius püspök
Bajor Andor (1927-1991) író
Bánffy Miklós, gróf (1873-1950) író, politikus, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka
Berde Mária (1889-1949) író
Berde Mózsa (1815-1893) jogász, politikus, alapítványtevő az unitárius iskolák és diákok számára
Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) író, utazó
Brassai Sámuel (1800-1897) "az utolsó erdélyi polihisztor", unitárius egyetemi tanár
Dsida Jenő (1907-1938) író, költő
Gy Szabó Béla (1905-1985) grafikus, festőművész
Imre Lajos (1888-1974) református teológiai tanár, pedagógiai író
Jósika Miklós, báró (1794-1865) regényíró
Kelemen Lajos (1877-1963) történész
Kenessey Béla (1858-1918) teológiai író, református püspök
Koepeczi Sebestyén József (1878-1964) heraldikus
Kacsó Sándor (1901-1984)
Kós Károly (1883-1977) író, építész
Kőváry László (1819-1907) történész
Kriza János (1811-1875) költő, népköltészeti gyűjtő, unitárius püspök
László Dezső (1904-1964) református lelkipásztor, író, szerkesztő
Mikó Imre, gróf (1805-1876) történész, politikus
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) író betűmetsző, nyomdavezető
Nagy András (1899-1974) református teológiai tanár, hebraista
Nagy Géza (1887-1971) református teológiai tanár, egyháztörténész
Nagy István író (1904-1977)
Nagy Károly (1868-1926) református püspök
Pákey Lajos (1853-1921) műépítész
Református püspökök:
Nagy Péter (1819-1884)
Bartók György (1845-1907)
Szász Domokos (1838-1899)
Reményik Sándor (1890-1941) evangélikus költő
Szabó T. Attila (1906-1987) nyelvész, egyetemi tanár
Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész, biblia- és zsoltárfordító
Szentimrei Jenő (1891-1959) író
Szentiváni Mihály (1813-1842) költő
Szilágyi Domokos (1938-1976) költő
Tavaszy Sándor (1888-1951) református teológiai tanár, filozófus
Újfalvi Sándor (1792-1866) emlékíró
Varga Béla (1886-1942) unitárius püspök, egyetemi tanár, filozófus
Vásárhelyi János (1888-1960) református püspök

Apropó: bérlet!

Stockholmi tudósítónk javaslata.
   Vendégeink voltak cím alatt jelent meg tavaly ősszel az a kolozsvári Szabadságban közölt terjedelmes beszámoló, amelyben Madarász Loránd, a Kolozsvári Magyar Opera együttesének svédországi szerepléséről szólt és amelyből részeteket közölt a Magyar Liget is. Valóban sikeres vendégszereplés volt. Az írásbók kiderült, hogy a vendégszínészek is nagyszerűen érezték magukat nálunk. Teltház és vastaps kísérte előadásaikat, az előadások után pedig vendégszeretetről tanúskodó fogadtatásban volt részük. A nézők összeforrott együttesnek tapsolhattak, akik tartalmilag és formailag is magas színvonalú műsorral szórakoztatták a nagyérdeműt, méltó képviselői voltak a kétszáz éves múltra visszatekintő kolozsvári színjátszásnak. A tényekből arra következtethetünk, hogy előadásukra nagy igény van itt Svédországban. Valószínűleg az együttes minden évben szívesen visszatérne hozzánk. Adott tehát a lehetőség arra, hogy BÉRLETSZERZőDÉS formájában vendégül láthassuk őket. Ezt az igényt a SMOSZ és a stockholmi Magyar Ház, valamint a többi svédországi magyar szervezetek és magánszemélyek támogatásával, Molnár Gergely nagyszerű szervezői munkásságával teljesítheti. Szívből üdvözölnénk, ha kezdeményezésünket felkarolnák. Móritz László
   A szerk. megjegyzése: Az egy évre tervezett különféle színházi előadásokra

Tamás Gábor, a Magyar Kultúra Lovagja

   A díjat idei Magyar Kultúra Napján kapta. Énekes, előadóművész, zeneszerző nyilvános szereplése 45 évvel ezelőtt kezdődött. Már diákként a kolozsvári magyar és román opera színpadának rendszeres szereplője volt. Zeneakadémiai hallgatóként elkezdi sikeres, máig tartó koncertsorozatát. 1973-tól, a Román Rádió és Televízió magyar adásainak zenei szerkesztője. Részese a romániai magyar könnyűzene megszületésének. Szerkesztői-rendezői tevékenységével lehetőséget  biztosított magyar együttesek megalakulásához, a romániai magyarság megerősödéséhez. Népszerűsége növekedése folytán felkeltette a hatalom gyanúját és zaklatásoknak tette ki magát, amelyek végül is az ország elhagyására kényszeríttették.


   Három évtizede él Svédországban. Az eltelt évtizedek során koncertturnéival tovább szolgálja  a magyar kultúrát. Stockholmtól New Yorkig és Budapesttől Oszlóig.
   Művészi tevékenysége mellett jótékonysági, közszolgálati teendőket is vállal. Rendszeres támogatója az erdélyi árva gyerekeknek. Sikeres-az erdélyi könnyűzenében mindmáig páratlan- pályafutását mi sem jelzi jobban, mint az eddig kiérdemelt két Platina illetve két Aranylemez.

A Hungária Közcélú Alapítvány kérdőíve
(magánszemélyek és szervezetek részére)

    Kérem, feltétlenül válaszoljon a kérdésekre, és válaszát e-maiban, faxon vagy levélben juttassa el irodánkhoz.

 -Szükségesnek érzi-e ma egy elszármazott magyarokat képviselő alapítvány létrehozását?
    igen/nem
-A "Magyar Szervezetek a Világon"** c. kiadványba megjelentetné-e az Ön által képviselt szervezetet, vállalkozást?
    igen/nem
-Segítené-e sajátos tanácsokkal egy kitelepült honfitársunknak?     igen/nem
-Vállalna-e valamilyen feladatot az alapítványnál fizetség ellenében, amit hivatásszerűen gyakorolna a későbbiekben?
    igen/nem
-Ismer-e olyan magyar személyt, aki az alapítvány és a helyi magyarsággal tartaná a kapcsolatot?
    igen/nem
-Ismer-e olyan magyar személyt, aki idegenrendészeti (tartózkodási, letelepedési) ügyekben jártas az adott országban?
    igen/nem
-Ismer-e olyan magyar személyt, aki jogi ügyekben jártas egy külhoni országban és szükség esetén jogi segítséget nyújtana rászoruló honfitársunknak?
    igen/nem
-Ismer-e olyan magyar személyt, aki gazdasági ügyekben jártas egy külhoni országban?
    igen/nem
-Képessége és lehetősége szerint legalább egyszer anyagilag támogatná-e a fenti alapítványt?
    igen/nem
-Szervezetéhez, társaságához hány magyar honfitársunk tartozik?
    ...... fő
-Egyéb megjegyzés
(A kérdéseket részletesen is megválaszolhatja):
  AZ ÖN NEVE:
SZERVEZETÉNEK NEVE:
SZÉKHELYE:
VEZETőJE:
LEVELEZÉSI CÍME:
E-MAIL CÍME:
HONLAPJA:
TELEFONSZÁMA:
TEVÉKENYSÉGE:
EGYÉB MEGJEGYZÉS:

Rágógumi

   A rágás fontos dolog az ember életében, ha  a táplálékot alaposan akarjuk megemészteni. Sajnos az üzleti felfogás alaposan ráfeküdt  eme fontos fiziológiai ténykedésünkre is, aminek folytán  szép lassan majmokká válunk valamennyien. Körülbelül ötven éve kezdődött el (Amerikában talán hamarabb), hogy az emberek az utcán rágcsálni kezdték a gumit. Indoklás: tisztítja a fogakat, kikapcsolja az ideges tüneteket, megnyugtatja az idegeket. Ezekből az érvekbol jóformán semmi sem felel meg a valóságnak, de nagyszerű bevételt jelentett a feltalálóknak. Először Andauban láttam banánt és rágógumizó embert. A rágás rettentő jelenséggé vált. A szakmák szerint: rág az asztalos, az apát, a borbély (nyírás közben), a bíró tárgyalás alatt, a cimbalmos, a diák, az énekes az ária végén, a festő, a gitáros, a hegedűs az író, a juhász (pipálás helyett), a kalauz, a levélhordó, a motoros, a nővér, az orvos műtét közben, a pap a mondat végén, a rádióbemondó ha egy kis szünetet tart, a színész a végszó után vagy  lélegzés közben, a tanár a táblánál, az utász útközben, az ügyvéd a válóper alatt és így tovább mindenki a nyílt ég és a nap alatt. Az a gyanúm, hogy Mona Lisa és Tutankhamon is suttyomban gumit rág a védőburok alatt.
E.B.I.


Magyarok Világszövetségének.

 Nyilatkozat*

A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Küldöttgyűlése a 2004. január 16-18-án tartott évi országos konferenciáján döntést hozott arról, hogy a 15 gyülekezetbe tömörült, mintegy 5400 lelket számláló közösségünk testületileg felvételét kéri a Magyarok Világszövetségébe (MVSZ).
   Döntésünket elsősorban az a meggyőződés vezérelte, hogy a szülőföldjén élő és a nagyvilágba szétszóródott 15 milliós magyarságnak elengedhetetlenül szüksége van egy olyan szervezetre, mely állami keretektől, országhatároktól, politikai nézetektől, pártállástól, vallási-felekezeti hovatartozástól függetlenül felvállalja az egy és oszthatatlan magyar nemzet eszméjét, s érdekében megalkuvás nélkül cselekedni kész.
   A mai napig értetlenül állunk ama tény előtt, hogy a nemzeti kormány idején a magyar országgyűlés megvont mindennemű támogatást az MVSZ-től. Ezt követően - néhány vérszegény tiltakozást leszámítva - csupán tehetetlen szemlélői voltunk annak a hadjáratnak, mely az MVSZ egésze és megmaradt legitim vezetősége ellen indult, és folyik a mai napig. Fájdalom, hogy míg ebben a helyzetben a Világszövetség működését talán egyedül a nyugati magyarság egységes fellépése és tényleges anyagi támogatása biztosíthatta volna, ennek képviselői - pontosabban: képviselőinek egy része - a Világszövetségtől függetlenítve magát, külön utas megoldást választott, tovább mélyítve ezzel a szétdarabolt nemzetrészek töredezettségét.
   Ezúton is elismerésünket fejezzük ki a Magyarok Világszövetsége mai vezetőinek, hogy a hatalmasra tornyosult gondok ellenére igyekeztek töretlenül betölteni az érdekképviselet nélküli, illetve a kisajátított vagy rossz kézbe került érdekképviselettel rendelkező magyarság ügyét, felvállalva annak számos, az egész nemzet sorsát befolyásoló kérdés ébren tartását (kettős állampolgárság, Benes-dekrétumok stb.), ezeknek hazai és nemzetközi fórumok elé vitelét, a lelkében megtört magyarság önbecsülésének visszaszerzését (Kossuth- és Rákóczi-zászlók akciója).
   Hangsúlyozni kívánjuk: egyházi közösségünk jellegéből adódóan soha nem volt, nem is lehetett tagja a magyarság itteni civil egyesületeit összefogó országos szövetségnek, következésképpen az MVSZ svédországi országos szervezete titulusát felvállaló/kisajátító szövetség (SMOSZ) sem a protestáns egyházi közösséget, sem az itteni magyar katolikus missziót, illetve ezeknek tagságát nem képviselhette.
   Köztudott, hogy a pártállami időbeli Magyarok Világszövetségével kapcsolatban az emigráns magyarság többségének egyértelműen negatív tapasztalatai voltak, ezért az 1992-ben újjáalakított MVSZ-szel szemben is tovább élt a bizalmatlanság, így a mellé való felsorakozás helyett inkább az óvatos tartózkodás vált meghatározóvá. Következésképpen egyházi közösségünk tagjainak is a Magyarok Világszövetségével kapcsolatban sokféle álláspontja, nézete, véleménye volt és van, és ezt így fogadjuk el. Ezzel együtt úgy véljük, hogy a világon bárhol élő magyarsághoz, mint nemzethez való tartozás olyannyira szent és sérthetetlen eszme, mely képes túlszárnyalni a vélt vagy valós, személyi vagy más jellegű ellentéteket, és képes megszüntetni az előállt működési zavarokat.
   Belépésünkkel tehát ehhez az eszméhez sorakozunk fel, abban a meggyőződésben, hogy a Magyarok Világszövetsége alkalmassá és elfogadottá válik ennek megjelenítésére, a világ bármely fóruma előtti képviseletére.
   Isten áldását kérve a Magyarok Világszövetsége nemzetünk ügyében munkálkodó vezetőire és tagjaira,
   Mindannyiukat honfitársi szeretettel köszönti
   A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség nevében
Jordáky Béla országos felügyelő
Molnár-Veress Pál lelkipásztor

* A nyilatkozatot a kolozsvári Szent Mihály templomban Jordáky Béla olvasta fel az, 2004. február 15-én.

Ösztöndíjak magyarországi tanulásra

   Akkor tudjuk nyugati magyarságunk fennmaradását elősegíteni, ha a külföldön történő magyar nevelés kiegészítéseképpen magyarországi élményeket és tanulási lehetőségeket biztosítunk fiataljainknak.
   Két magyarországi tanulási lehetőséget lehet a Külföldi Magyar Cserkészszövetségen (KMCsSz) keresztül megpályázni:
   Középiskolai tanulmányi év:
   Öt nagynevű egyházi középiskola vállal egy évre magyar származású vendégdiákokat: a szegedi piarista gimnázium, valamint a nagykőrösi, pápai, kecskeméti és szentendrei református gimnáziumok. Mind az öt iskola szeretettel fogad bármilyen felekezethez tartozó diákot. A diák részt vesz az iskola rendes tanulási és egyéb programjain. Az iskola kollégiumában vagy az iskola által kiválasztott családnál lakik. Az iskola egyik pedagógusa mentorként foglalkozik a programon résztvevő külföldi diákokkal. A diákokat a KMCsSz magyarországi képviselője fogadja a reptéren, eljuttatja az iskolákba és kapcsolatot tart velük. A magyarságőrző célt figyelembe véve, az iskola a tandíjat, lakást és étkezést önköltségi ár alatt, évi US $500-ért biztosítja.
   Balassi Bálint Intézet:
   A KMCsSz kérésére a magyar Oktatási Minisztérium ösztöndíjat ad magyar származású, 18. életévüket betöltött fiataloknak, egy éves tanfolyamon való részvételre a budapesti Balassi Bálint Intézetben. Az ösztöndíj fedezi a tandíjat, az Intézetben való lakást és havi 16 000 forint juttatást. A tanfolyamon a diák fejleszti magyar nyelvismeretét és megismerkedik a magyar kultúrával (történelem, földrajz, néprajz, művészettörténet, stb.). Az Oktatási Minisztérium és a Balassi Bálint Intézet megbízásából a KMCsSz pályázat révén választja ki és javasolja az ösztöndíj nyerteseit. A tanfolyamon választható egyes tantárgyakra egyetemi kreditpontok is kaphatók. A 2004. szeptemberében kezdődő tanfolyamra 2004. január 30-ig kell a pályázatokat benyújtani.

   Mindkét fenti program részleteiről és feltételeiről a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnél lehet felvilágosítást kapni: postacím 2450 Route 23 North, Newfoundland, NJ 07435, USA; telefon (973) 208-0450; e-mail Gabona@aol.com. Dömötör Gábor

Hungária Közcélú Alapítvány a szülőföldjükről elszármazott magyar honfitársainkért

 Az alapító leveléből:
   Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy lehetőség szerint rövid időn belül írja meg - minden kötelezettség nélkül! - véleményét az alábbiakban részletezett szándékunkról.
   Véleményére - az ügy továbbgondolása és végkimenetele érekében is - feltétlenül számítunk!
   Kérem továbbá, hogy az Önnel megosztott információinkat lehetőség szerint adja át másoknak is, hogy véleményüket kinyilváníthassák.
    A szülőföldjéről bármely okból elszármazott honfitársainkért - szándékaink szerint 2004. első felében - szeretnénk létrehozni egy magánkezdeményezésű szervezetet elnevezéssel, budapesti székhellyel, minden földrészen működő irodával, állandó ügyfélszolgálattal és főállású lelkes munkatársakkal
    A közcélú alapítvány elsődleges célja az, hogy az utóbbi időben szülőföldjükről testben elszakadt honfitársaink ne vesztődjenek el a világban, magyarságukat és önazonosságukat a külhonban élő sikeres és tehetős magyarsággal együtt őrizzék meg oly módon, hogy fogyatkozó nemzetünknek minden tekintetben teljes értékű polgárai lehessenek. Továbbá célunk a szülőföldjéről elszármazott honfitársaink beilleszkedésének és érvényesülésének elősegítése az új hazában, függetlenül attól, hogy honnan származnak, és hol telepedtek le.
    Fentiek megvalósítása érdekében az alapítvány:
   Az alapító magányszemélyként 10.000 USD alaptőkével hozza létre  az alapítványt. Ezt követően pénzbeli adományaikat folyamatosan várjuk, támogatóinkat honlapunkon, illetve az új székhely előterében névvel, vagy kérésre névtelenül megörökítjük.
   A kuratórium tagjai - akik a szervezet működését irányítják - európai, amerikai és ausztráliai magyarok, elszármazottakként jó ismerői a helyi sajátosságoknak és segítői külhoni honfitársainak.
   Az alapítvány politikailag semleges és a támogatók pénzbeli adományából működik. Támogatóink elsősorban az elszármazott honfitársaink, illetve e személyek által működtetett vállalkozások és szervezetek szerte a világon, akik illetve amelyek egyetértenek és szükségesnek tartják a fenti célok megvalósítását.
   A nagy érdeklődéssel és reményekkel induló kezdeményezés alapítója a támogatók részéről egy - egyszeri - jelentősebb pénzbeli támogatást vár azért, hogy a későbbiekben az alapítvány teljesen önfenntartóvá válhasson.
   Az adományból iroda, találkozóhely és néhány vendégszoba tulajdonjogának a megszerzése az elsődleges cél.
   A létesítmény ajtaja természetesen minden elszármazott magyar honfitársunk előtt ingyenesen vagy önköltségi áron nyitva áll, ez egy olyan hely lenne, amelyet mindenki egy kicsit sajátjának érezhet és ahová bármikor betérhet, itt gyors és hiteles választ kaphat a mindennapjait érintő gazdasági és jogi kérdésekre, információkat szerezhet a nemzeti és nemzetközi nagy adatbázisokból, közügyeinek intézéséhez írásban tanácsot kérhet. Ezáltal naprakészé, tájékozottá és eredményesebbé válhat és felsorakozhat a tehetősebbek táborába.
   Ezeket szeretnénk együttesen megvalósítani, és erre kérjük az Önök segítségét.
   Köszönettel és tisztelettel:
Domokos István, alapító


Magyarország, 1081 Budapest, Népszínház u. 59/3.
Tel: 00 36 20 925-2363,
Fax: 00 36 1 210 3727
Email: hungax@hu.inter.net
www.hungax.hu
 
   Az Alapító vállalkozóként tíz éve irodát működtet budapesti székhellyel és a külföldön élő magyarok képviseletét látja el, és egyre jobban érzi egy ilyen jellegű alapítvány hiányát illetve szükségét. Megjelentette az Elszármazott Erdélyiek Névjegyzékének első és második kiadását, rendszeres kiadványai jelentek meg az elszármazott honfitársainkról. Rendezvényeket szervez egymás megismerésére, ingyenes tanácsadást tart elsősorban jogi és gazdasági ügyekben.
   Magyar Szervezetek a Világon címmel 2004-ben a külhonban élő honfitársaink által gyűjtött anyagból, átfogó, terjedelmes kiadvány jelenik meg, önköltségi eladási áron azzal a céllal, hogy egyrészről a világ valamennyi magyar szervezete egymást megismerhesse, másrészről pedig honfitársaink akár az anyaországból akár a világ bármely országából tudomást szerezzenek arról, hogy hol milyen szervezet van, milyen céllal működik, és hogyan kerülhetünk kapcsolatba ezekkel. A kiadványba a szervezetek saját kérésükre, A5-ös oldal terjedelemben jeleníthetik meg írásaikat. Amennyiben úgy érzi, hogy szervezete nem hiányozhat ebből a kiadványból, a hungax@hu.inter.net e-mail címen kérhet részletes tájékoztatót.

Tänkvärt-Megfontolások

Du far aldrig en andra chans att gara ett farsta intryck.
Soha nem lesz második alkalmad, hogy első benyomásod érjen.
Verklig styrka är ofta att ge meg sig.
A megnyugvás gyakran valóságos erő.
Största hotet motframtiden är likgilttigheten.
A jövő legnagyobb veszélye a közömbösség.Kunskap hjälper inte om den inte styrs av runt förnuft.
Az ismeret sem segít, ha nem kormányozza ész.
Önskar man andra framgang mar man själv väl.
Az ember kívánsága, a maga boldogulása.Varför skall man sa för tre skördar när det gar att klara sig pa en.
Miért akar az ember háromszor aratni, ahelyett, hogy most rögtön tisztázná magát?
Tala inte sa att du glömmer att lysna.
Ne beszélj, mert elfelejted, hogy meghallgass!

Bölcsességtár

Szükségben ismered meg a jó barátod! Igaz barátod nem huny szemet hibáid fölött.

Esterházy János gróf mondta:
"Csak az gyűlöl, aki magát gyengének érzi, vagy akinek nincsen igaza. Az erős, az igazságos soha sem gyűlöl. A magyarságtól mindig idegen volt a gyűlölködés."