Episcopia Reformata din Ardeal, Fond Ocrotire Cimitir Házsongárd 2511.31-215.
21/ROL(lej)
2511.1-215.7/USD (amerikai dollár)
2511.1-215.13/EUR (EURÓ)
A svédországi támogatók jelentkezzenek
Tamás Máriánál
Granitv. 42 B/3tr, 135 46 Tyresö, Stockholm
Tel 08-712 59 31, tamas.maria@telia.com
Tisztelt Tar Károly úr!
Annyira megsokasodtak a feladataim éppen a Halottak Napja miatt, hogy ígéretemet csak késve tudom teljesíteni. Elküldöm a szórólapunkat, amelynek szövege nagyjából megfelel a két év utáni helyzetnek is. Az ott jelzett két kripta befedése után, pénzhiány miatt, más, kisebb költségű munkálatokat végeztünk mint például a ledőlt sírkövek felemelését, az eladott sírok köveinek megmentését, azáltal, hogy máshol állítottuk fel őket, elvadult, gazos területek kitakarítását, sírok megváltását, feliratok, rácsok újrafestését stb. A gyermek-munka mellett komoly, fizetett munkaerővel híres helyszíneinket rendbe tétettük., egyszóval mentjük ami még menthető, sürgősségi sorrendben. A másik anyag tartalmazza az alapítvány létrejöttének indítékait, célját és kifejezi a legfontosabb eredményét is, az utánunk jövő nemzedék történelem-szemléletének a helyretételét, múltsiratás helyett a jövő útjainak megtalálását.
A mi gépünkön a képanyagot elküldeni nem tudom, de rövidesen megoldom azt is. A Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubja pártfogásába vett. 2001. Október 19-én, Vásáry Tamás hangversenyt szervezett megsegítésünkre Mádl Ferencné fővédnöksége és Glatz Ferenc védnöksége alatt,. bevezetőt mondott Jókai Anna. Az így begyűlt pénzből megerősítettük és bekerítettük Jósika Miklós síremlékét, rendeztük a gróf Mikó Imre emlékműve körüli területet E hó 11-én lesz a köszönőlevelek és emléklapok ünnepélyes átadása, amelyen meghívott előadóként a most elküldött beszédet fogom felolvasni. Elnökünk Dr. Gaal György, neves városkutató és Házsongárd -szakértő, ugyancsak a Tudósklub meghívására ez év júniusában tartott vetítéses előadást híres temetőnkről. Legszámottevőbb a svédországi magyarok folyamatos reánk figyelése és segítsége volt. Már kezdettől megelőlegezték bizalmukat és ez igen nagy segítséget jelentett indulásunkkor. önbizalmat, anyagi és erkölcsi erőt adott munkánk folytatásához, kiterjesztéséhez. Minden adományozónak kértük és kérjük a címét, mert minden adományt, elnöki és igazgatói aláírással, megköszöntünk és a jövőben is meg fogunk köszönni. újságban azért nem írhatunk részletesen az adományozókról, mert a Házsongárd ma is rejtett hadszíntér, saját céljaink elérését akadályoznánk egy kis sajtó-dicsekedéssel. Tamás Györgyben megbízunk, mindig nagy ügyszeretettel közvetített és segített.
Egyelőre ennyit tudok írni, küldeni, de rövidesen kiegészítem a képanyaggal. Ha van még kérdése, arra is szívesen válaszolok. Köszönjük érdeklődését, tisztelettel:
Az idén emlékeztünk Kölcsey Ferenc halálának 160., Ady Endre születésének 125. évfordulójáról. Nevük nemcsak az évfordulók kapcsán kerülhet egymásmellé, hanem szülőfalvaik közelsége okán is. Merthogy Sződemeter és Ady Endre (régi nevén érdmintszent) alig félórányi autózásra esik egymástól. Bendel József tasnádi alpolgármester családja társaságában látogattunk el mindkét helyre ezen a nyáron.
Sződemeteren alig néhány
család magyar lakik, de kicsiny templomuk mellet háborítatlanul
áll a gyakran piros-fehér-zöld koszorúval díszített
szerény szobor, amit az elmúlt években emelt a nagy költőnknek
méltán kijáró emlékezés.
Ady Endre szülőfalujában pedig éppen az évfordulós ünnepségre készülőben láttuk az egykori Ady-kúria két kicsiny emlékházát. A költő édesanyja egykori hűséges gondozójának Kovács Katalinnak a helyében, mesélős kedvű menyét, Szabó Erzsébetet találja a látogató.
Ady édesanyja 1937. november 25-én halt meg. A családból Ady Lajos 45 táján, Ady Lajosné pedig 56-ban. Ady Lőrinc is itt van eltemetve. Az anyai ágon volt itt még rokonuk. Anyósom tizenhét évig gondozta Ady szüleit. Amit tudok, tőle hallottam. Itt született Ady, ebben az első helyiségben. Kicsi szoba. Nem voltak magas emberek. De azért is alacsonyak a falak, mert valamit süllyedtek az eltelt időben. Itt volt az ágy, a kanapé. Most újra berendezés előtt áll a múzeum. Ezelőtt itt álltak üveges szekrényekben, az anyakönyvi kivonatok az iskolai bizonyítvány és más iratok. Nyáron valamivel több a látogató, de folyamatosan jönnek rendre a különféle iskolák diákjai, a turisták. Egy nyest is látogatja mostanában a helységet. A kéményen jöhetett bé, láttam egyszer, a nyitott ablakon távozott...
Az új ház mutatósabb, kisnemes háza, szépen
berendezett. A tárlókban régi újságok,
könyvek, fényképek. Itt a Tasnádi Járási
Bizottság telekkönyvi bejegyzése alapján azt is
megtudja az ember, hogy az özvegy Ady Lörincné, Pákai
Béla tasnádi ügyvédhez, a költő diáktársához
fordult, hogy átírassa a ház tulajdonát -
ragaszkodó hűségének jutalmaként - Kovács
Katalinra, azt is kikötvén, hogy a szerződés sorai közé,
mint mementót Ady: Kis, falusi ház című versét
is belefoglalja. A huszonöt négyszögölös
belsőségi területen álló nádfedeles zöldzsalus
házikóban, egy ködös őszi napon látta meg a
világot Ady Endre.
"Fehér falak, szőke gerendák,
Csöndes, bús, falusi házunk,
úgy-e, ha mi titokban vagyunk,
Nem komédiázunk?"
Megírta ezt, mint helyi szenzációt az egykori Tasnádi Közlöny is. Az új ház belső, girlandos tapétákhoz hasonló festése a húszas évek elején készülhetett.- Nemrég újították, tasnádi mesterek egy hétig rajzolták, egy hétig sablonokat készítettek a régi minták szerint. A berendezésekről annyit, hogy amikor meghalt Ady, az anyja ezt mondta Anyósomnak: " Na Katica most még elmegyek Pestre, de amint hazajövök azon percben megveszem neked a bútort." Aztán a sors úgy hozta, hogy nem vethette meg, mert meghalt ott Pesten, és ott el is temették. Bemondta a rádió, de Ady Lajosné hazajött és elmesélte, hogy meghalt a mama. Ő mondta: - Katica ott a kis ház beköltözhetsz és választhatsz magadnak a bútorokból. Egy tanárnő, Bakos Istvánné Kágyánból, aki itt született, és hazajárt, leírta ezeket a történéseket 1967-ben és megjelentette a Korunk című folyóiratban.
- Ez a ház 1953. október 31-én leégett. A szomszéd sütésre készült és pozdorjával annyira megtömte a kemencét, hogy az kirobbant és leégett mindkét ház. Anyósom azt mondta , hogy azt már ők nem csinálják vissza.. Hát akkor mi legyen? Anyósom ismerte Papp Aurélt, a festőművészt, Ady Endre gyerekkori játszótársát. Hozzá fordult tanácsért. úgy egyeztek meg, hogy anyósomék kapnak egy házhelyet. Először, itt a két ház között, kimérték. Az istálló alapja már ki volt ásva, amikor azt mondta Aurél bácsi, hogy nem lesz jó, ha elválasztják a két házat. Odébb építettek aztán házat anyósomék. ötvennyolc árnyi helyet kaptak. Az is az Ady-portából való. "Tégla-bont", "cserépbont" kaptak azzal segítették őket, hogy olcsóbban jussanak építőanyaghoz...
és még egy igaz történet:
- Az öregúr, Ady Lőrinc Lompértból való volt Szilágyságból, Kolozsváron volt a gimnáziumban, de hazaszökött. Azt mondta neki akkor az apja, na nem baj kisfiam, kell nekünk a munkáskéz, és nem küldte vissza az iskolába. Ezért később nagyon megharagudott az apjára. Mindig emlegette: "A vén gazember hagyta egy gyerekészre, hogy ne menjek az iskolába, és nem küldött vissza . Szidta csúnyán. Megfogadta, hogy újságot és írószerszámot nem vesz a kezibe, mivel, hogy az apja nem küldte iskolába. Mindenki úgy tudta, hogy az öreg írástudatlan. Számolni fejben számolt, nem vett ceruzát a kezibe. Behozta a postát, és anyósomnak azt mondta: "Na, nesze te lány, olvasd, de minden betűt elolvass!". és aztán ezért akarta, hogy Ady Endre végezze el az iskolát! Nem baj, ha tekergő is lesz vagy újságíró, de végezze el a jogot, hogy ne szidja őt halála után.
Ady, ha tehette minden karácsonyát otthon, szülőfalujában töltötte. Gondolatban mi is ezt tesszük. Amikor egyszer Párizsban érte a karácsony ezt írta:
"Harang csendül,
ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek
Tamás Máriánál
Granitv. 42 B/3tr, 135 46 Tyresö, Stockholm
Tel 08-712 59 31, tamas.maria@telia.com
Egy régi sír
Annyira megsokasodtak a feladataim éppen a Halottak Napja miatt, hogy ígéretemet csak késve tudom teljesíteni. Elküldöm a szórólapunkat, amelynek szövege nagyjából megfelel a két év utáni helyzetnek is. Az ott jelzett két kripta befedése után, pénzhiány miatt, más, kisebb költségű munkálatokat végeztünk mint például a ledőlt sírkövek felemelését, az eladott sírok köveinek megmentését, azáltal, hogy máshol állítottuk fel őket, elvadult, gazos területek kitakarítását, sírok megváltását, feliratok, rácsok újrafestését stb. A gyermek-munka mellett komoly, fizetett munkaerővel híres helyszíneinket rendbe tétettük., egyszóval mentjük ami még menthető, sürgősségi sorrendben. A másik anyag tartalmazza az alapítvány létrejöttének indítékait, célját és kifejezi a legfontosabb eredményét is, az utánunk jövő nemzedék történelem-szemléletének a helyretételét, múltsiratás helyett a jövő útjainak megtalálását.
A mi gépünkön a képanyagot elküldeni nem tudom, de rövidesen megoldom azt is. A Magyar Tudományos Akadémia Tudósklubja pártfogásába vett. 2001. Október 19-én, Vásáry Tamás hangversenyt szervezett megsegítésünkre Mádl Ferencné fővédnöksége és Glatz Ferenc védnöksége alatt,. bevezetőt mondott Jókai Anna. Az így begyűlt pénzből megerősítettük és bekerítettük Jósika Miklós síremlékét, rendeztük a gróf Mikó Imre emlékműve körüli területet E hó 11-én lesz a köszönőlevelek és emléklapok ünnepélyes átadása, amelyen meghívott előadóként a most elküldött beszédet fogom felolvasni. Elnökünk Dr. Gaal György, neves városkutató és Házsongárd -szakértő, ugyancsak a Tudósklub meghívására ez év júniusában tartott vetítéses előadást híres temetőnkről. Legszámottevőbb a svédországi magyarok folyamatos reánk figyelése és segítsége volt. Már kezdettől megelőlegezték bizalmukat és ez igen nagy segítséget jelentett indulásunkkor. önbizalmat, anyagi és erkölcsi erőt adott munkánk folytatásához, kiterjesztéséhez. Minden adományozónak kértük és kérjük a címét, mert minden adományt, elnöki és igazgatói aláírással, megköszöntünk és a jövőben is meg fogunk köszönni. újságban azért nem írhatunk részletesen az adományozókról, mert a Házsongárd ma is rejtett hadszíntér, saját céljaink elérését akadályoznánk egy kis sajtó-dicsekedéssel. Tamás Györgyben megbízunk, mindig nagy ügyszeretettel közvetített és segített.
Egyelőre ennyit tudok írni, küldeni, de rövidesen kiegészítem a képanyaggal. Ha van még kérdése, arra is szívesen válaszolok. Köszönjük érdeklődését, tisztelettel:
Gergely Istvánné
Évfordulók táján: Kölcsey és Ady szülőföldjén
Az idén emlékeztünk Kölcsey Ferenc halálának 160., Ady Endre születésének 125. évfordulójáról. Nevük nemcsak az évfordulók kapcsán kerülhet egymásmellé, hanem szülőfalvaik közelsége okán is. Merthogy Sződemeter és Ady Endre (régi nevén érdmintszent) alig félórányi autózásra esik egymástól. Bendel József tasnádi alpolgármester családja társaságában látogattunk el mindkét helyre ezen a nyáron.
A Kölcsey emlékműnél
Ady Endre szülőfalujában pedig éppen az évfordulós ünnepségre készülőben láttuk az egykori Ady-kúria két kicsiny emlékházát. A költő édesanyja egykori hűséges gondozójának Kovács Katalinnak a helyében, mesélős kedvű menyét, Szabó Erzsébetet találja a látogató.
Ady édesanyja 1937. november 25-én halt meg. A családból Ady Lajos 45 táján, Ady Lajosné pedig 56-ban. Ady Lőrinc is itt van eltemetve. Az anyai ágon volt itt még rokonuk. Anyósom tizenhét évig gondozta Ady szüleit. Amit tudok, tőle hallottam. Itt született Ady, ebben az első helyiségben. Kicsi szoba. Nem voltak magas emberek. De azért is alacsonyak a falak, mert valamit süllyedtek az eltelt időben. Itt volt az ágy, a kanapé. Most újra berendezés előtt áll a múzeum. Ezelőtt itt álltak üveges szekrényekben, az anyakönyvi kivonatok az iskolai bizonyítvány és más iratok. Nyáron valamivel több a látogató, de folyamatosan jönnek rendre a különféle iskolák diákjai, a turisták. Egy nyest is látogatja mostanában a helységet. A kéményen jöhetett bé, láttam egyszer, a nyitott ablakon távozott...
Ady Endre Múzeum
"Fehér falak, szőke gerendák,
Csöndes, bús, falusi házunk,
úgy-e, ha mi titokban vagyunk,
Nem komédiázunk?"
Megírta ezt, mint helyi szenzációt az egykori Tasnádi Közlöny is. Az új ház belső, girlandos tapétákhoz hasonló festése a húszas évek elején készülhetett.- Nemrég újították, tasnádi mesterek egy hétig rajzolták, egy hétig sablonokat készítettek a régi minták szerint. A berendezésekről annyit, hogy amikor meghalt Ady, az anyja ezt mondta Anyósomnak: " Na Katica most még elmegyek Pestre, de amint hazajövök azon percben megveszem neked a bútort." Aztán a sors úgy hozta, hogy nem vethette meg, mert meghalt ott Pesten, és ott el is temették. Bemondta a rádió, de Ady Lajosné hazajött és elmesélte, hogy meghalt a mama. Ő mondta: - Katica ott a kis ház beköltözhetsz és választhatsz magadnak a bútorokból. Egy tanárnő, Bakos Istvánné Kágyánból, aki itt született, és hazajárt, leírta ezeket a történéseket 1967-ben és megjelentette a Korunk című folyóiratban.
- Ez a ház 1953. október 31-én leégett. A szomszéd sütésre készült és pozdorjával annyira megtömte a kemencét, hogy az kirobbant és leégett mindkét ház. Anyósom azt mondta , hogy azt már ők nem csinálják vissza.. Hát akkor mi legyen? Anyósom ismerte Papp Aurélt, a festőművészt, Ady Endre gyerekkori játszótársát. Hozzá fordult tanácsért. úgy egyeztek meg, hogy anyósomék kapnak egy házhelyet. Először, itt a két ház között, kimérték. Az istálló alapja már ki volt ásva, amikor azt mondta Aurél bácsi, hogy nem lesz jó, ha elválasztják a két házat. Odébb építettek aztán házat anyósomék. ötvennyolc árnyi helyet kaptak. Az is az Ady-portából való. "Tégla-bont", "cserépbont" kaptak azzal segítették őket, hogy olcsóbban jussanak építőanyaghoz...
és még egy igaz történet:
- Az öregúr, Ady Lőrinc Lompértból való volt Szilágyságból, Kolozsváron volt a gimnáziumban, de hazaszökött. Azt mondta neki akkor az apja, na nem baj kisfiam, kell nekünk a munkáskéz, és nem küldte vissza az iskolába. Ezért később nagyon megharagudott az apjára. Mindig emlegette: "A vén gazember hagyta egy gyerekészre, hogy ne menjek az iskolába, és nem küldött vissza . Szidta csúnyán. Megfogadta, hogy újságot és írószerszámot nem vesz a kezibe, mivel, hogy az apja nem küldte iskolába. Mindenki úgy tudta, hogy az öreg írástudatlan. Számolni fejben számolt, nem vett ceruzát a kezibe. Behozta a postát, és anyósomnak azt mondta: "Na, nesze te lány, olvasd, de minden betűt elolvass!". és aztán ezért akarta, hogy Ady Endre végezze el az iskolát! Nem baj, ha tekergő is lesz vagy újságíró, de végezze el a jogot, hogy ne szidja őt halála után.
Ady, ha tehette minden karácsonyát otthon, szülőfalujában töltötte. Gondolatban mi is ezt tesszük. Amikor egyszer Párizsban érte a karácsony ezt írta:
"Harang csendül,
ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek
Ligeti Pál
Stockholm az idén volt 750 éves