II. évfolyam. 6. szám 2001. május., ISSN 1404-7780

[vissza]

Kapcsolataink


CSALÁDI LAPPAL AZ ÖSSZEFOGÁSÉRT
1.
JAVASLAT A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK

Kedves Patrubány Miklós!
Múltkori magyarságszervező leveledet továbbgondolva jutott eszembe, hogy az anyaországon kívül éldegélő magyar lapok és lapocskák lehetnének alapjai az újjászerveződésnek ... Svédországban több magyar lapféle is megjelenik. Ugyanez a helyzet mindenütt Európában és a tengereken túl is. Ezek a lapok a maguk módján, a magyar nyelvért, a magyar nemzeti érzés továbbéltetéséért munkálkodnak, együttdolgozásra, írásra, tettekre ösztönzik olvasóikat, akikből az évek során valóban élő közösségeket alkottak. Javaslatom az, hogy valamely adódó alkalommal, a magyar sporthírességek összegyűjtéséhez hasonlóan, de további együttes munkálkodásunkat is meghatározandó, tanácskozásra lapkészítő képviselőinket összehívjad. Itt felvethető lenne annak a magyarságnevelő családi lapnak a gondolata, amelynek alapításával az MVSZ, nevéhez méltóan, beláthatatlan jót cselekedhetne nemzetiségünk megtartásában.( A családi laptervezetemet valószínűleg ismered. Az Erdélyért kiáltom kötetemben található. Ezért a családi lap indoklását most elhagyom.) A magam részéről igyekszem egyre több ilyen lapocskával cserekapcsolatot kialakítani. Javaslatomat, hogy itt Svédországban is országosan törődjünk saját újságírói gárdánk kiképzésével, cseréljünk tapasztalatot és törekedjünk az olvasóinkkal való kapcsolatteremtésre, évek óta hirdetem. Egyébként a valóban mély és eredményes magyarságszervezést mindenütt a lelkiismeretes emberekre kell bízni. Az anyagiak csak olyanokat vonzanak, akiknek nem sok közük van a nemzet szolgálatához.
Munkádhoz szívós kitartást és jó egészséget kíván: tk.

2.

AZ AUSZTRIA MAGYAROK SZERVEZŐIHEZ
A dél-svédországi magyarok családi lapja üdvözli az ausztriai erdélyi magyarokat. Lapunk a http:// www.hunsor.nu - Magyar Liget címen is olvasható. Egyelőre a koppenhágaiakkal együtt hat svéd város magyarjainaklapja.



Cserepéldányok küldését ajánljuk. Egyszer majd talán érdemes volna összegyűjteni az Európába "kitántorgott" magyarok lapjainak szerkesztőit, és létrehozni egy közös családi lapot, amely megfelelően segítene azokon a nyugat-európai magyarokon, akik nyelvűket ápolni, hagyományaikat őrizni kívánják.
Üdvözlettel: tk

A HOLLANDIAI MIKES KELEMEN KÖR SEGÍTSÉGE

mikes-hollandia@hotmail.com
Kedves Károly! Megkaptuk lapjuk legutóbbi számát és a Vallomások az anyanyelvről című könyvet. Mindkettőt nagy örömmel és érdeklődéssel olvastuk. Hálás köszönet értük!!! A legközelebbi Mikes összejövetelen tovább adjuk, hogy mások is olvashassák. Külön köszönet a figyelmességért, hogy a Meghívót kaptunk rovatba bekerült az idei Tanulmányi Napok meghívója. Sajnos meg nem tudjuk az előadások szöveget feltenni az Internetre, viszont elküldöm Önnek postán a Hollandiai Mikes Kelemen Egyesület 1998-ban kiadott gyűjteményes kötetet.
Sok szeretettel küldöm üdvözletemet Csanády Ágnes.

KÁNYÁDI SÁNDOR NOBEL-DÍJA

Kedves Huszár Magda! Békássy Albert doktor úrtól hallottam, hogy Kányádi tisztelőjeként kezdeményezi jelölését a díjra. Sándorral dolgozhattam kb. két évig a Napsugár című gyermekirodalmi lap szerkesztőségében, jól ismerem. Úgy is mint költőt, és úgyis mint embert. Kitüntetésre alkalmas költőnk, hiszen több nyelvre már lefordították válogatott verseit. 1987-ben például hollandul tavaly előtt pedig 45 POEMS címmel a Mecenas kiadó pazar kiállításban jelentetett meg tőle kétnyelvű könyvet. Az anyaországi elismerések sora is növelte hírét a nagyvilágban. Az Egyesült Államokban is becsülete van, mert a számára gyűjtött pénzt - más erdélyi kéregető, sőt követelőző íróktól eltérően, ő azon nyomban átadta a helyi művelődési körnek. Kérem, tekintse e néhány soromat, kezdeményezése támogatásának. Üdvözlettel: tk


     A tekintélyes folyóirat idei első számában közli a lundi Dr. Békássy N. Albert
Egyház és magyarság
című terjedelmes tanulmányát, amelyhez Komlós Attila főszerkesztő a következő bevezetőt írta: " Az egyház szerepe a nemzeti azonosság megőrzésében az egyik legizgalmasabb kérdés. Egyfelől azért,


mert az anyanyelven gyakorolt hitélet az egyik legbiztosabb alap a nemzeti sajátosságok, a gondolkodásmód, a kulturális háttér megőrzésére. Másfelől viszont kimondva ki nem mondva keskeny mezsgyén halad az egyház, amikor a teológiai prioritások és a nemzeti-nyelvi elkötelezettség között igyekszik megtalálni az egyensúlyt. Az alábbi írás szerzője délvidéki születésű, a svédországi Lundban élő kutatóorvos, a Nyugat-európai Magyarnyelvű Református Lelki gondozói Szolgálat (NYEMRLSZ) világi elnöke.


Nem lelkész, ám pontosan érzékeli az egyházra nézve kötelező teológiai megfontolások súlyát - a kétségtelen spirituális prioritásokat - és a gyakorlatban tapasztalható realitásokat, a jelentkező emberi igények valamint a reá adott egyházi-intézményi válaszokban rejlő ambivalenciát, illetve biztató mozzanatokat. A nyugat-európai magyar szórványélet sajátos világába bepillantást engedő írás - a maga nemében egyedülálló módon - egyaránt őszinte, hiteles képet ad a valós tényekről és az ugyancsak valós vágyakról, igényekről.


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.