II. évfolyam. 5. szám 2001. március., ISSN 1404-7780

•[vissza]

Közérdekű hirdetés


Gyűjtés egy emlékmű visszaállítása céljából

írta Mészáros József a Szobor Bizottság elnöke


Nagykanizsán 1934-ben, történelmünkre emlékeztetve emlékmuvet emeltek a trianoni békediktátum során megcsonkított Nagy-Magyarország tiszteletére. Tizennyolc éve állt az Eötvös téren, amikor a politika közbeszólt. Ítélet: megsemmisítés! Pedig csak a tagadhatatlan történelmi tényre emlékeztetett az emlékmu. Arra, hogy Magyarország egy évezreden keresztül országépíto munkát folytatott, és történelmünk során a külso hatalmak ezt az egységet idonként megpróbálták megbontani.

     A Nagy-Magyarország emlékmu kiemelkedett a Közép-Európában emelt hasonló szobrok, emlékmuvek közül. Méretei mellett az a gondolatgazdagság tette igazán értékessé, egyedülállóvá. ami ritkán egyesülhet egy muben.

Az emlékmu 1933-ban kezdodo történetén végigvonul a napi külpolitika, amely 1935-ben teljesen lecsendesedve elveszti aktualitását. A II. világháború után a politika ismét elotérbe került. Az emlékmu a szovjet megszállást kihasználó Kommunista Párt politikai gyulölködésének áldozata lett, lezárva ezzel ideiglenesen tizennyolc éves történetét.

Mit is kell tudnunk a Nagy-Magyarország emlékmurol?



"1934. október 1-én készült el az emlékmű, amelynek költségeit (25.000.-P.) a nagykanizsai születésű, Ausztriában (Salzburg) élő Schless István adományozta a városnak. Az Eötvös téren felállított 10 és fél méter magas emlékmű a díjnyertes Hübner Tibor felügyelete mellett készült borosjenői és dunaharaszti kövekből.

A Nagy-Magyarország emlékmű a történelmi Magyarország egységét és oszthatatlanságát, a trianoni békediktátum elviselhetetlenségét, a 63 vármegyének a Szent Koronával való együttességét, a Szent Korona alá tartozó területek egységének Trianon által okozott megcsonkíttatását, és a magyarság által évszázadokon át a hazáért hozott véráldozatait fejezte ki.

A talapzatot képező lépcsősor jelképezte a munkát és fáradságot, amellyel őseink a hazát felépítették. A lépcsők közé iktatott négy kőtömb - rajtuk "Mohács", "Mohi", "Arad", Trianon" felírással - a négy világtáj felé hirdették a magyar nemzet véráldozatát. A lépcsők felett a talapzaton körben a megmaradt vármegyék címerei helyezkedtek el. Az emlékmű négy oldalán lévő oszlopon az elszakított vármegyék üres címerpajzsai voltak kifaragva. A részben elcsatolt vármegyéket csonka címerükkel megvésett címerpajzsaik szimbolizálták. Összesen 63 vármegye címere, illetve címer nélküli pajzsa. A nagyobb címerek közül az elülső a Nagy-Magyarország címer volt, kétoldalt Nagykanizsa, illetve a Zrínyiek címerével (utalva Nagykanizsára, mint a Zrínyiek városára), hátsó oldalán tábla hirdette az adományozó nevét és az építés dátumát. Magasan fenn állt a négy égtáj felé nézve a négy faragott kőszobor (alkotói: Rápolty és Heim kőszobrászok). Egyenként 3 méter magas és 20 mázsa súlyúak voltak, melyek a következőket ábrázolták: "Hungária", "Ősmagyar harcos", "Magyar földműves ", "Gyermekét tartó anya". A négy allegorikus alak az ősi dicsőséget, a magyar vitézséget, a munkát és a szebb magyar jövőt jelképezte. Az oszlopcsoportnak a négy alak közt felnyúló végén a Hiszekegy körirata [(Hiszek egy) (Istenben) (Hiszek egy) (Hazában)] volt látható. Az egész emlékmű gondolatát pedig megkoronázta Nagy-Magyarország élő jelképe, a Szent Korona.

Az alapító okmányt 1934. szeptember 27-én helyezték el a négy szoboralak fölött, majdnem 10 méter magasságban, a Hiszekegy kövei közé. Az 1934. október 28-ra tervezett felavatás elmaradt, mert a Vreme, a szerb kormány félhivatalos lapja három nappal a szoboravató előtt hosszú cikkben támadta Magyarországot és vezetőit, azt állítva, hogy Magyarország október 28-ra országos tüntetést szervezett Nagykanizsán Jugoszlávia ellen, egy "országzászló" felavatása kapcsán. 1952-ben eltávolították helyéről, és a mögötte lévő volt víztároló és az emlékmű között ásott gödörben hantolták el."


     1999-ben elhatározás született, hogy az emlékmuvet felébresztjük hosszú álmából. Ez év nyarán Nagykanizsa város tulajdonába került vissza, és most 2000. decemberében minden esélyünk megvan, hogy a feltárási munkák végeztével, a restaurálás után, felállításra kerülhessen eredeti formájában és eredeti helyén a Nagy-Magyarország emlékmu.
Felszentelésére 2001. június 4-én kerül sor.

Mi, akik ebben a nagyszeru, csodálatos munkában részt veszünk, úgy gondoljuk, hogy minden népnek joga megismernie saját múltját, hiszen annak ismeretében tudja jelenét élni, a jelenben jövojét építeni, alakítani. Ha tisztességesen, az igazságot nem elferdítve mutatjuk meg országunk történetét, és emlékezünk az ország virágzására, avagy romlására, emelt fovel felvállalva jót és rosszat, akkor jó úton járunk. Nagykanizsán negyven évig beszélni sem szabadott az Eötvös téren állott Nagy-Magyarország emlékmurol, Szent István országának emlékmuvérol. A múltat eltörölni nem lehet. A politikai akarat parancsot adhat a hallgatásra, de az igazságot nem tudja megsemmisíteni. Az igazság ott szunnyad az emberek szívében, és öröklodik nemzedékrol nemzedékre. Amikor pedig szabad utat kap, a parázs fellángol és fáklyaként világít. A mi feladatunk is, hogy az igazság fényét megorizzük és továbbadjuk a következo nemzedékeknek.Úgy gondoljuk és valljuk, hogy a Nagy-Magyarország emlékmu üzenete túlnott Nagykanizsa és Magyarország határain.

Ez az emlékmu a világ magyarságának közös emlékmuve. Itt a Kárpát-medencében és szerte a világon, Ausztráliától Amerikáig. Tudnunk kell, és soha nem szabad elfelejteni, hogy nem is oly rég volt egy közös hazánk, egy közös otthonunk, Nagy-Magyarország! Ennek emlékmuvéhez várunk haza mindenkit 2001. június 4-én, itt Nagykanizsán!

Tízezrek érkeznek majd e napon Nagykanizsára, hogy részt kérjenek a város bensoséges megnyilatkozásából, és milliók fognak részt venni gondolatban ezen az ünnepen A szoborbizottság nagy súlyt helyez arra, hogy az egész összeget - amely a méltó helyreállításhoz szükséges - a magyar nemzet önkéntes áldozatkészsége teremtse elo, ezzel is növelni akarván a Nagy-Magyarország emlékmu erkölcsi értékét. A szoborbizottság ezúton is tisztelettel kéri a magyar nemzetet, hogy erejéhez mérten járuljon hozzá az emlékmu felállítási költségeihez.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a VIA KANIZSA Kht. az adományok fogadására elkülönített számlaszámot nyitott az ERSTE BANK-nál. A számlaszám a következo:

11655006-52622301-55000001

VIA KANIZSA Kht.

Nagykanizsa, Zrínyi u. 35.

A befizetés jogcíme: Nagy-Magyarország Emlékmu

A beérkezett adományokról visszajelzést küldünk!

Postacím:

VIA KANIZSA Kht.
Nagy-Magyarország Emlékmu Szoborbizottsága

8800 Nagykanizsa
Zrínyi u. 35.
Magyarország

E-mail : Törőcsik Pál

felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.