I. évfolyam. 4. szám 2000. december 10., ISSN 1404-7780

•[vissza]

Hagyaték


ERDÉLY

Hol a haza?

"Öt évig éltem kényszerlakhelyen, ahol úgy szenvedtem a honvágytól, hogy sehol nem leltem helyemet. Elindultam haza a szülőföldemre, mert itt finomabb a fekete kenyér, jó a pityóka is, az agyagos föld, az ózondús levegő. Itt testvér az ember, itt az én nyelvemen beszélnek, az én érzéseimet érzik, itt a kenyérrel a szívét is odakínálja a vendéglátó gazda, a teste melegét is odaadja a fázónak és szeretettel fogja meg a feléje nyújtó kezet. Mert van ebben valami vonzerő, valami erősebb a gazdag városoknál, a pénzesebb, a könnyebb életnél, van valami, ami könnyebbé teszi a nehéz munkát, elviselhetőbbé a szegénységet, ez az érzés velünk születik, bennünk él és ez az, amit nem lehet kiirtani belőlünk... úgy hívják: honvágy. Lehet közös Európa, kinyílhat a nagyvilág kapuja, de ezt, az otthon édes melegét, magához ölelő szeretetet nem nyújtja felénk semmilyen új haza, semmilyen gazdag ország, mert házat ugyan lehet venni, de Hazát csak ott találunk, ahol születtünk, s ahol gyermekéveinket töltöttük.

Finta Etelka
Futásfalva, Erdély


--------------- ooo ---------------


Ady Endre írta:

"Erdély adta nekünk a Napkirályt, Erdély szerezte a mohácsi veszedelmet, hogy megszabaduljon tőlünk. Neki volt Fráter Györgye, ki tudta, hogy kell a törökkel bánni s távol tartani tarkónktól a simogató német kezet. És Erdély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás, jött a protestantizmus, és Erdély érezte legjobban, hogy ez lesz az ötödik, hatodik vagy nem tudom hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakapcsolta magát Európához, lelkébe engedett mindent, ami jött, s produkálta a legmerészebb s legmagyartalanabb produkciót: az egészen újat. A nagy Kulturvolk a Rajna mentén még égette a zsidót, a dominikánus vérebek csaholtak mindenütt Nyugaton, Erdélyben agg és primitív lelkű magyarok nem féltek circumcisiót kérni kóbor rabbiktól, s szinte Ázsia szélén egy kis ország akadt, mely ki merte mondani, hogy az embereknek hite pedig az ő maguk dolguk. Innen indul meg magyarok rajzása már előbb nyugati scholákra. Összeszedni én kis memoriámból nem tudok mindent, de Shakespeare születésének esztendejében itt ír már drámát Karádi Pál.

Itt szabad Krisztust megtagadni unitáriusoknak. Jeremiádok itt képviselik először a megfinomodott dallelket. A lantosoknak itt van vidám, szabad útjuk, innen adják az eseményeket Nagy-Magyarországnak, szegény, sanyargatott szomorú földnek. Bethlen Gábor itt teremt az oláh pakulároknak irodalmi nyelvet. Itt siratja az első magyar kultúrember, Szenczi Molnár Albert, hogy ő magyar, de nem lenne más egy világért sem. Itt terem az első asszonyíró, azután az erdélyi Mikes Kelemen példája annak, hogy nekünk futni kell a germántól s nyugatabbra menni eszmeházasodások céljából, és ugyanő az, aki megmenti tisztaságát, becsületét a kemény, szegény, deszékely falvak úttalan helyeken találhatók, de élnek még, a kedves kis székely házakban még zajlik az élet, halljuk még a hegedűt sírva szólni , és muzsikálnak az emberek. Korond. Itt tanultam meg a ""fazekolás" alapjait nemcsak a korongozást hanem az "írókázást" ahogy itt mondják, az edények festését. Itt mutatta meg az azóta elhunyt Paál Antal, hogy miként is készül a jó székely pálinka, mert nemcsak a fazekasság legkiválóbbika volt, hanem ehhez is értett, mint afféle igazi székely. Itt ittuk a "fingós" vizet, a szabad forrásból feltörő borvizet, ami olyan büdös volt hogy a nevét is erről kapta. Itt láttam, hogy a puliszkát miképp készítik a paprikáshoz, és miképp csak úgy brinzásan. Korondon láttam, hogy a székely szőnyeg ma is úgy készül amint azt Bátky Zsigmond a század elején leírta. Farkaslaka. Tamási Áron és testvére Gáspár bácsi.. a Vadon nőtt gyöngyvirág című mű írója, mert ő sem maradt el Áron testvérétől. Majd Szejkefürdőn az öt székelykapun keresztül lehet a tocsogóson átlábolni, hogy megnézzük a "báró" sírját. Munkássága nagy tiszteletet érdemel, mert nemcsak Székelyföld leírását készítette el hanem ezzel emléket állított Erdélynek is.

Ott nyugszik egy díszes kopjafa alatt, Orbán Balázs. Tovább Udvarhely. Székelyudvarhely. A legszékelyebb város. Fogalom ez a város. Ma is van élet, és nem is akármilyen. Zene, képzőművészet és tánc. Itt élt és irt Tomcsa Sándor, itt tanított Szabó Dezső, és itt élt Haász Rezső aki kedves munkatársa volt Malonyai Dezsőnek.. Itt van a "Jézus Szíve" kápolna ahol a legenda szerint az ostromló tatárok vezérének szívét egy nyílvesző járta át, és ezzel szabadult meg a város a kifosztás elöl. Itt éltek az Ugronok.. Ha kicsit visszajövünk és Székelykeresztúr felé haladunk a Nyikó-mentén, Malomfalva, Kobátfalva innen feljebb Benczéd, Székelyszentmihály majd Siménfalva és Rugonfalva legendás székelykapuit szemlélhetjük a táj pazar látványával együtt. És végül Székelykeresztúr. Az unitárius központ. Nem mesze van ide Felsőboldogfalva és Árvátfalva, majd Bögöz. A bögözi templom csodás kazettái...

Ezek jutottak hirtelen eszembe Erdélyről meg a rokonaim. Rokonaim ott Élesden, Nagybányán és Székelyhídon.. Virágot vittem sírjukra a rég nem lévőknek, akik nélkül én sem lennék... Én még emlékszem rájuk, még én tudom hol van a dédszüleim sírja, hol vannak a többi őseim eltemetve, de a gyermekeim már ezt nem tudják. Engem még visszahúz a bakancsomra ragadt erdélyi sár. Még tudom milyen ízű a borvíz,még tudom hol a Gutin-tető, és hol van Izvore és merrevan Koltó, tudom milyen bor készül a Küküllő - mentén, láttam még a kalotaszegi lányokat a gyöngyhímzéses ruhájukban fejükön a pártával, láttam a madarasi Hargitát, aludtam a Hargita tetején, és szívtam a fenyvesek illatát a Maros mentén. Véremben van Erdély. Azt hiszem a sok haza között, itt bolyong a lelkem hazátlanul, otthontalanul, sehová sem tartozva. Csak emlékek. Igen emlékek érzelmek és érzések... Ez maradt. Ez az enyém, de nekem legalább emlékeim vannak. Vajh unokáimnak fogok-e mesélni?

(atr)

--------------- ooo ---------------


A fa mitológiája

"Egyszer egy juhász járt a mezőn, s megtalálkozott egy emberrel. Azt kérdezte az: - Tudod-e juhász, hogy hol a világ közepe? - Tudom - azt mondja. Akkor elővette a botját, (...) beütte a fôdbe - Itt van uram. - Hazudsz te, nem lehet az! - Hát menjen tessék, s mérje meg, ha nem hiszi el."

Bosnyák Sándor gyűjtése a moldvai csángók között / Jankovics Marcell A fa mitológiája című kötetéből.

--------------- ooo ---------------


Tisztelt Tar Károly Szerkesztő Úr!

Nagy örömmel és tetszéssel olvasgatom a Magyar Liget oldalait. Jó érzés tapasztalni, hogy a távol élők milyen mélyen és tisztán magyarok. Üdvözöljük kedves olvasóikat az "őshazából" és valami olyasmit szeretnénk Önöknek elküldeni, ami a kötődést erősítheti - legalább egy lombalattnyi kis földdel és egy fával - a "híres kis Magyararországhoz". Ha valamennyit meg tudnának jelentetni a csatolt felhívásból, vagy valami módon a honlapunkat folyamatosan hozzáférhetővé tennék, az nagyon hasznos lenne az ügy előmenetele szempontjából. Idehaza a sajtó egyre jobban figyel a két hónapja indult programra, ami igen jól szervezhetné a nagyvilágban élő magyarság kapcsolatait, összetartását. Segítségét, támogatását előre is köszönjük és hazai megjelenéseinkben publikáljuk majd. A legbensőbb honfitársi szeretettel üdvözöljük az "északi magyarjainkat" a Magyarok Világparkja vezetősége nevében:

Pleskonics András net-hírnök (média igazgató)

--------------- ooo ---------------


Ültess fát a neten át!

Kedves Honfitársaink!

Szeretnénk értesíteni mindenkit egy érdekes új lehetőségről, melynek révén a távol élő magyarok is közvetlenül kötődhetnének a magyar haza egyik történelmi területéhez. Egyszerű utat találtunk, hogy (legalább) egy fával ki-ki építhesse a magyar jövőt és személyesen is erősíthesse a magyar kapcsolatokat.

Kedves Barátunk!
Ha válaszolsz, rövidesen magadénak tudhatsz egy fát Magyarföldön, egy szép emléktáblával, rajta neveddel és üzeneteddel.
A most születő pihenőpark a magyarok 3. évezredbeli találkozóhelye lesz, ami szabadidő parkként pihenést és a magyar pusztai múltra emlékeztető romantikus szálláslehetőségeket is biztosít majd. A 170 hektárnyi területen sátorozásra és faházas szállásra alkalmas porták is vásárolhatók korlátozott számban.

Mindezt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparktól néhány km-re valósítjuk meg. Reméljük ötletünket érdekesnek találják a magyarok és odatalál mindenkihez jelmondatunk üzenete:
Legyen egy fád (és szállásod) a hazádban!

Közelebbi információk és megrendelés honlapunkon http://magyarpark.deltav.hu


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.