I. évfolyam. 3. szám 2000. szeptember 30., ISSN 1404-7780
•[vissza]
Kristianstadi Lap
1. évfolyam, 3. szám 2000 / 3.
MAGYAR MILLENIUM
"Isten, hazánkért térdekünk elődbe..."
MEGHÍVÓ
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének támogatásával, de a Kristianstadi Magyar Egyesület rendezésében
Szeptember 23-án, szombaton délután 17 órakor a brömollai művelődési házban
(Folketshus)
MAGYAR MILLENNIUMI ÜNNEPSÉG
Emlékezni és ünnepelni jövünk össze ezen a szép napon. Gondolatban, lélekben otthon akarjuk érezni magunkat a szétszaggatott 1000 ÉVES MAGYARORSZÁG történelmi birodalmában, mely annyi kínt és szenvedést megért.
Tanúbizonyságot akarunk tenni arról, hogy a magyar nemzet mindörökké egy és oszthatatlan marad. Vallani azt, hogy távol a nemzettől is részesei vagyunk az őseink által ránk hagyott hitünknek, nyelvünknek és rendületlenül hívei akarunk maradni a magyar hazának még itt Svédországban is.
"Honszerelem! Vess tiszta lángot!
Jöjjön, ki vélünk érez és akar:
És meghódítjuk a világot
E szóval, hogy: Magyar!"
Köszöntünk Magyarország !
AZ EST MŰSORA:
- 17 órakor
A budapesti Hadtörténeti Múzeum történelmi vándorkiállítása
Tompa Anna (Jönköping) képzőművészeti kiállítása
- 17.30 órakor
Megnyitó:
Köszöntő beszédet mond a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének képviselője és
Árki Zsolt
konzul
A Magyar Köztársaság Nagykövetsége képviseletében, aki a későbbiek során ügyintézést is vállal az érdekeltek kérésére.
Aracsy Géza
Magyar Sors című emlékoszlopának leleplezése.
- 18.15 órakor
A Marosvásárhelyi Állami Magyar Színház
Bemutatja:
Sík Sándor
ISTVÁN KIRÁLY
című kétrészes tragédiáját
Bevezetőt mond:
Kincses Elemér
rendező.
A szünetben üdítő, sütemény, kávé az előcsarnokban.
Előadás után a HIMNUSZ.
- 20.30 órakor
Vacsora és tánc
Zene:
a göteborgi
JÓNÁS DUÓ
- 24.00 órakor
"Jóéjszakát szép magyar hazánk..."
Belépődíj:
felnőtteknek 100 kr.
fiataloknak 50 kr.
Tekintettel arra, hogy a vacsorát vendéglő biztosítja az ünnepségre legkésőbb szeptember 19-ig lehet jelentkezni a következő telefonszámokon:
MOLNÁR GERGELY
0456 15350
KÖBLE JÓZSEF
044 122 430
A rendezőség kéri a pontos megjelenést. Helyfoglalás az érkezési sorrendben. A Ház mellett zárt parkolási lehetőség van.
®
Szereposztás:
ISTVÁN KIRÁLY............................FERENCZY ISTVÁN
(Szentgyörgyi díjas)
GIZELLA KIRÁLYNÉ......... MÓZES ERZSÉBET
ILONA, Imre király özvegye.........SOMODY HAJNAL
VAZUL HERCEG............GYÖRFFY TAMÁS
GYÖNGY, Vazul felesége............ LÁSZLÓ ZSUZSA
PÉTER HERCEG............TATAI SÁNDOR
ABA SÁMUEL .................. KÁRP GYÖRGY
BUDA, udvari ember............CSERGŐFFY LÁSZLÓ
SEBŐS, a fia...............BOCSKOR LORÁNT
SZALÓK ÚR.................. SZÉKELY FERENC
BONYHA ÚR...............VIOLA GÁBOR
ANASZTÁZ, esztergomi érsek............ MAKRA LAJOS
CSANÁD ISPÁN..................NAGY ISTVÁN
GOTTHARD LOVAG............SZÉKELY FERENC
PÓSA, Vazul hadnagya............SZAKÁCS LASZLÓ
SÁMÁN........................ SZAKÁCS LÁSZLÓ
ÖREG REGŐS..................KINCSES ELEMÉR
HADNAGY........................HENN JÁNOS
PALOTAŐRÖK............VARGA CSABA, NAGY LEVENTE, SZÉKELY SÁNDOR, SZAKÁCS LÁSZLÓ, BÓNI LÁSZLÓ.
RENDEZŐ: KINCSES ELEMÉR
DÍSZLET- ÉS JELMEZ: LABANC KLÁRA,
DRAMATURG. NÉMETH ERVIN m.v.,
PRODUCER: PATAKY ANDRÁS m.v.
ÜGYELŐ: SZAKÁCS LÁSZLÓ,
SÚGÓ. SUGÓ ERZSÉBET
|
|
Magyarok Távol a szülőföldtől
A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására tíz napot töltöttem Svédországban Nyolc városban tartottam eloadást "Visszatekintés a múltba" címmel.
Svédország gyönyöru, tiszta, gazdag ország. Az út mentén nem éktelenkednek szeméttelepek, az utcák tiszták. Az üzletek tele vannak szebbnél szebb árukkal és élelmiszerrel, amit csak szem-száj kíván. Svédország egészen más világ. Itt az emberek munkáját megbecsülik és megfizetik. Több nemzetiség él itt, de minden nemzetnek meg van adva, ha igényt tart rá, hogy megtanulja saját nemzeti kultúráját és történelmét.
Mint ahogyan a világ minden táján (Trianon után), itt is élnek magyarok. Erdélybol, vajdaságból, az anyaországból érkeztek ide, akik nemcsak anyanyelvük által magyarok, hanem a szívük-lelkük teljes egészébol azok.
Magyarok, akik nemcsak a jobb élet reményében hagyták el hazájukat, hanem az otthoni keserves bánásmód, megaláztatás és üldöztetés miatt vállalták egy úk hazában az életet. Távol a szüloföldtol, távol az anyaországtól, szívükben tele szeretettel a nemzet iránt, próbálnak meg az új hazában magyarnak maradni, ami teljes egészében sikerült nekik. De vajon sikerül-e gyermekeiknek? Ez legfoképpen rajtuk múlik.
A nemzeti összetartást távol a hazától sokkal jobban érzik és orzik az emberek, mint odahaza, a szüloföldön vagy az anyaországban. Tanulhatnánk tolük. Köszönettel és hálával tartozom ennek a nagy magyar közösségnek, minden egyesületének és minden embernek, aki a házába fogadott, azoknak, akik az eloadást szervezték. Köszönöm, hogy meghallgattak, bátorítást és erot adtak nekem és rajtam keresztül a Vajdaságban élo magyaroknak a kitartáshoz, és reményt a jobb élethez.
Egyik városban az eloadással egybekötött istentiszteletet tartott egy lelkész, aki kifejtette, milyen fontos életünkben a remény. Remény a feltámadásban, remény a megbékélésben az emberek között, és remény egy jobb, emberhez méltó életben. A kedves vendéglátó házigazda is egy reménykelto mondattal zárta az eloadást, mely így szólt: "lesz még ünnep Vajdaságban."
Ez a reményünk, ez marad nekünk. És mi bízunk, hogy fejünk fölül eltunnek a fekete felhok, elcsitulnak a háborús szelek, és egy jobb élet virrad ránk.
Teleki Júlia
*A szabadkai Újvidék, 2000. Június 2., pénteki száma nyomán
Bölcsességtár
Közeledünk a harmadik évezredhez, amelyben a tudás- gazdagság jelentőségében megelőzi az anyagi java termelését... A hűbéri és polgári társadalmat az értelmiségi társadalom követi... Minden más terméknél gyorsabban nő az egy főre jutó szótermelés.
Konrád György
|
Balla Imre: Gondolatok a drámához. ( Részlet)
Sík Sándor 1933-ban, öt évvel a király halálának 900 évfordulója előtt, de már erre készülve írta művét. Még abban az évben előadták a Nemzeti Színházban, később még egyszer-kétszer máshol is, de nem vált igazi színházi darabbá.
"könyvdráma" - mondták rá a színházi diktátorok. A valóságos ok azonban nem ez, hanem a szerző személye iránti, két forrásból táplálkozó ellenszenv volt. ( A "könyvdráma" vádnak vagy kifogásnak különben sincs létjoga legalább 100 éve! Megfelelő dramaturgiai és rendezői munkával minden írott dráma színre vihető: gondoljunk pl.- Madách műveire.) Az István király pedig igen jó drámaírói érzékkel megírt kitűnő alkotás, mely briliáns színészi alakításokra és virtuóz rendezői munkára ad lehetőséget. A mű központi eszmei konfliktusa: a kereszténység-pogányság illetve magyarok idegenek ellentéte. A király személyén kívül, akikben magyarság és kereszténység már teljesen összeolvadt, a magyarság akkor még pogányságot, a kereszténység viszont idegent jelentett.
A főbb jellemeket (szereplőket) tekintve Vazul és Gyöngy áll a magyar (pogány) oldalon, Gizella királyné és Péter a keresztyén (idegen) oldalon. Közöttük áll magányosan a király, akit senki sem ért meg, akitől mindenki a maga érdekének a diadalra juttatását reméli. ... Vazul kihívó gőggel, Péter pedig alattomos hízelgéssel és szabályos összeesküvéssel válaszol a király jóindulatú közeledésére. ... István monumentális alak, eljátszása igen nagy színészi képességeket kíván Legfőbb vonása kétségtelenül az erő, a méltóság, és a magány. Tisztában van négy évtizedes állam- és egyházszervező munkájának történelmi jelentőségével., de azzal is, hogy ideje a végéhez közeledik, és ha nem talál megfelelő utódot, műve és népe megsemmisül. Mióta fia, Imre herceg meghalt, senkivel sem tudja megosztani gondjait. Lényegében felesége sem érti meg. ... Végső döntését igen nehéz szívvel, de kérlelhetetlen szigorral hozza meg. Világos tehát, hogy miért tragikus alak. Rendkívüli ember, minden emberi és nemzeti érték megtestesítője, de teljesen egyedül áll, látszólag még a Gondviselés is elhagyta. Utolsó tette, hogy a koronát (vagyis az országot és népét) Szűz Máriának ajánlja fel, megoldja a rettenetes dilemmát , és lehetővé teszi, hogy megbékélve halhasson meg.
felelős
szerkesztő: Tar Károly,
webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2000., A.D.
|
|