New-York-i levél Köszönöm Béres József! Ebben a mi túltájékoztatott világunkban bizony-bizony elég kevés az olyan hír, ami megnyugvással tölt el, aminek örülni tudunk. Hát én most örömhírt mondok. A frissességét most ne kutassuk, mert most valamicskével - igazán nem sokkal -, régebben történt. De hozzám csak most ért el, hadd mondjam el, mert lehet, hogy mások még most sem tudnak róla. Szóval: A Béres-cseppet, Béres József "gyógyszernek nem minősülő gyógyászati termékét", most már hivatalosan is orvosságnak tekintik. Eddig is az volt. Mi, idős és kevésbé idős emberek, akinek ez a "csepp" annyiszor kimentett az elesettség nyomorultságából, ezt minden nyilatkozatnál "hivatalosabban" tanúsíthatjuk. Én nem ismerem személyesen Béres Józsefet, nem ismerősöm, nem rokonom, csak - megmentőm, akire annyiszor gondoltam hálával és szeretettel, mint egyetlen más, eleve gyógyszernek, minősülő orvosság előállítójára sem. Néhány pillanatra a tévében láthattam az arcát, amit megszépített a az emberség., a szolgálat iránti hűség. És a pillanat öröme. Éreztem, hogy boldog és ez engemet is melengető örömmel töltött el, amely azóta is bennem van. Csak azért éreztem szükségét e pár sor leírásának, mert szeretném, ha minden megfáradt embertársam keze ügyében ott lenne a Béres-csepp, ez a minden mellékhatástól mentes erősítő szer. Köszönöm, Béres József! Csék Sarolta Túlérzékenység elleni oltás Egy jóléti ország betegségei (Tudósítónktól) Svédországban minden harmadik polgár különféle allergikus betegségben szenved. Leginkább tavasszal és ősszel dühöngnek az ilyesféle betegségek, amikor gyakori a szénanátha. De a nyírfavirágpor és más növényi eredetű anyagoknak az emberi szervezetben rendellenes érzékenységet okozó hatása elől sem menekülhetnek az északi tájak lakói. A betegség, amelynek okozója sokszor a bájos, a simogatásra kéjesen doromboló kiscica szőre, súlyos esetekben a légutak megbetegedésével jár. Ilyenkor, de nemcsak ilyenkor gyakran találkozunk bedagadt szemű, szipogó, prüszkölő emberekkel. Sajnálatunk sem segít rajtuk. A különféle orvosságok, sprayek is csak mérsékelik a bajt, gyógyítására nincs orvosság. Az allergiát tehát komolyan kell venni, s mint minden más bajt jobb megelőzni - döntötték el a svéd orvosok, és már a nyolcvanas években sikeresen kísérleteztek. Most - az őszre készülve - újabb védőoltások kísérleteinek eredményeit tették közzé, és vezették be a mindennapi gyógyászatban. Göteborgban 48 betegen folytatott két kísérlet alapján olyan oltóanyagot dolgoztak ki, amely alkalmas a nyírfavirágpor okozta betegség megelőzésére. Két másik, Stockholmban kidolgozott oltás azokon a gyerekeken és felnőtteken segít, akik a macskaszőrre érzékenyek. Egy nemzetközi kísérlet a pollenallergia az asztmatikus betegséggé való súlyosbodását felére csökkenti. Gunilla Hedlin, a solnai Astrid Lindgrens gyermekkórház allergikus betegségekkel foglalkozó szakorvosa szerint az oltások gyökeres változásokat hozhatnak már az idén e kellemetlen betegség megelőzésében. Ń Egy jóléti ország betegségei A kétezredik év mindenféle számadásokra késztet. A stockholmi, göteborgi és malmöi kórházakban jelezték, hogy növekszik a hűléses betegek száma. Újra tombol a sidney-i influenza, amely, ha nem is olyan súlyos, mint a hasonló ázsiai betegségek, de a hetven év körüli gyengélkedők és szívbetegek számára végzetes lehet. Egy stockholmi orvosnő arról panaszkodik, hogy ez a fajta betegség három esztendeje karácsony táján csúcsosodik, és már éppen ideje volna határozottabban fellépni ellene. A megelőző oltást ajánlja, különösen az idősebbeknek. Az köztudomású, hogy Svédországban a lakosság jelentős része idős ember. A számoknál talán inkább bizonyítja ezt az a jelentéktelen hír, miszerint Malmőben nemrég egy nyolcvanhét éves úrvezető elgázolt egy nyolcvanhárom éves kerékpárost, akit kisebb sérülésekkel néhány napig kórházban ápoltak. Az idősek nagy száma és a magas átlagéletkor bizonyítja, hogy Svédország nem akármilyen jóléti állam. De mégis "beteg", hiszen tavaly hétezerrel kevesebb svéd született, mint ahányan eltávoztak közülük a minden szempontból hibátlan Paradicsomba. A kivándorlók és a bevándorlók aránya évtizedekre visszamenőleg pozitív: tizennégyezerrel többen érkeztek Svédországba, mint ahányan eltávoztak. Jegyzi a statisztika azok számát is, akik otthagyva az északi hideg- és lakatlan vidéket valamint a kisebb településeket, Svédország három nagyvárosába költöztek. Svédországban jelenleg nyolc és félmillióan laknak, a nagyvárosokban pedig három millióan. A századvég svéd betegségeinek felsorolásából nem maradhat ki az a hármas süllyesztő, amit a politológusok időnként figyelmeztetően előszámlálnak: 1. Az anyagiakban és ötletekben gazdagok kiáramlása az országból folytatódik, mert az adózások gyakorlata nem kedvez nekik. 2. A polgárok ténykedése, politikai érdeklődésük megcsappant, családjukon kívül semmi egyéb nem érdekli őket. 3. A fiatalok körében nő az erőszak, a pénzéhség, a türelmetlenség, az újnáci-, és más erőszakos csoportok erősödnek. Mindhárom betegség szövődményeit nehéz volna végigkövetni, lépten-nyomon előbukkannak a társadalmi életminden zugában. De egy másikat, amely európai betegség, érdemes megemlítenünk. Az Akadémia rendezésében - a királyi család részvételével- és jeles színészek közreműködésével ünnepelték a svédek értelmező szótáruk megjelenésének száz éves évfordulóját. A különféle korokból előadott nyelvi ízelítők végén egy mai számítógépes faxszöveget is felolvastak, amelyben a királyt is megmosolyogtató módon hemzsegtek az angol kifejezések. Ebből arra következtethetünk, hogy a svédek is gyógyultan, tisztult nyelvezettel, értékeiket megtartva, sajátságaikat megőrizve kívánnak belépni a jólétnél is jobbat ígérő új évezredbe.