I. évfolyam. 3. szám 2000. szeptember 30.

•[vissza]

A Koppenhagai Lap
1. évfolyam, 1. szám 2000 / 1.


•[Fociesszé]  •[A hamvas raktár]

Levél a híd túloldaláról

Kedves (?), és jó, és... Tar Károly!

Miután a kezembe került (szétküldted!) a Magyar Liget legújabb számának anyaga, át is olvasgattam lassan. Úgy találtam, hogy egyre jobban hajadzik arra a bizonyos Magyar Családi Világlapra (kicsiben), amit ajánlasz az MVSZ figyelmébe - hiába (ne legyen igazam!). Viszont az Internettel elérkezett a nagyszabású kísérletek ideje is. Akarom mondani "csak" az írók, munkatársak, és az OLVASÓK számán és minőségén múlik egy ilyen vállalkozás sikere. Ha ez jelent valamit, és nem szégyelled kis csapatunkat, akkor számíthatsz a támogatásunkra. No nem anyagilag, mert az Internet számlára alig tudjuk összeszedni a pénzt (gondold el, hogy egész Dániában kb. 100 úgy-ahogy mozgósítható magyar van! 5 csoportozatra oszolva, havi 4-6 órás magyar közösségi élettel, 'áldozattal'; brrr) de írások, 'reklám', és erkölcsi támogatás szintjén veled, veletek vagyunk. Nem értünk viszont egyet abban, hogy kedves mindannyiunknak nincs más és fontosabb dolgunk, mint a magyar nyelv 'megőrzése'. Természetesen nagyon fontos a minél tisztább 'készlet'! De, és különösen a fiatalok esetében olyan helyzetet kell teremtenünk, amiben, ahol ki is próbáltatik a 'dolog'.

Egészen tömören: ha valaki nem ÉLI át legalább egyszer-néhányszor életében, hogy az emberéletben legfontosabb SZEMÉLYES 'önmeghatározásához' például aligha talál-hat-na gazdagabb 'eszközt' (legalábbis az indogermán, 'skandináv' nyelveket illetően), akkor nem is tudja mi a csuda az, amit nyer-het,veszít-het, ha tanul, nem tanul, tud, vagy nem tud magyarul. No most, a dánok, a maguk nyelvére és tempójára, (mégis) példamutatóan kialakítottak egy módszert, helyet, intézményt, aminek nem csak tanúságait, hanem TÉTELES valóságát is élvezhetnénk, ha akarnánk. A bentlakásos 'népfőiskoláról' beszélek. Nem ismerem a svéd népfőiskolai törvényt (szeretném!), de a dán törvények szerint, már egy tucat 'évtanuló' alapján nyitható egy népfőiskola, és a költségek kb. 80%-át az állam állja! Az esetleg ide kívánkozó svéd-norvég, talán mára a finn tanulókét is pedig a saját államuk! Remélem érthető mire is célzok! ELVILEG bármikor (business, globalizáció ide-oda, még mindig!) alapíthatnánk egy 'Magyar-Dán-Svéd-Norvég Iskolakört', vagy ilyesmit, amely egyesület nyithatna egy folyamatosan üzemelő kis népfőiskolát bármelyik országban (jómagam Skane-ra szavaznék!), vagy betársulhatna bérbe valamelyikbe; stb. Mindennek vannak persze elvi és gyakorlati alapfeltételei. Az első és legfontosabb talán, hogy a 'népfőiskola' a törvény szerint (is) szabad és nyitott kell legyen. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a LÁTÁST nyitogatja, tisztogatja (többek között alkotó művészeti alapozó gyakorlatokkal), és az egyénre bízza mit néz vele, és hogyan is látja, egyezteti a többivel az élményeit, elképzeléseit. Magyarul: semmi doktrina, ideológia, vallás, - CSAK személyesen képviselhető változataiban! No azt hiszem ennyi elég továbbgondolkodni Kívánom a legjobbakat kedves mindannyitoknak a híd túlodalán, szeretettel:

Lázár Ervin a Koppenhágai Hamvas Béla Klub főszerkesztője

ui.: A foci és kolbászhírre itt is felneszeltek néhányan. Lehet, hogy ősszel kihívjuk a lundi-malmői csapatot, egy oda-vissza meccsre!

A szerkesztő megjegyzése: Érdemes bepillantani a Hamvas Béla Klub honlapjára. Lázár Ervin ötletei és javaslatai pedig mindig megérnek egy-egy fejtágító vitát. Várom az olvasó véleményét



Mi is történt Malmö és Koppenhaga Között?!

Július 1-én 15.00 órakór az Öresundi híd által szarazföldi kapcsolat létesült Svédország és Dánia közöt.


A Skandináv félsziget legnagyobb országa = Svédország, ezen az uton szárazföldi összeköttetést kapot Europával, és ez nem semmi!!

A svédek és a dánok 1000 éves álma, hogy egyszer szárazföldi összeköttetést létesítsenek egymás közt így MEGVALOSULT. A híd nem csak híd, mert a svéd és dán gyártók nem elégettek volna meg egy egyszerű híddal, a HÍD a szó szoros értelmében először is 7,8 km híd ( itt is "két híd az egyben" = fent autóút, alul meg a gyorsvasut), aztán a dán részen = szígetté alakul(4 km), és végül alaguttá vál(4 km), az út Malmötől Koppenhagába vezet(és forditva). A 100 éves tervezés után végre készen áll az egész. Nem kis mulatságba került az épitmény, mivel 24 miliárd korona lett a végső összeg.

Most meg egy pár érdekesség.....

  • A híd nem csak az autók és vonatok használatára lett épitve, van itt hely 2 miliárd telefonbeszélgetés lefolytatására (egyszerre), a hídra rászerelt 4 optikus kábel által.
  • Az alagut ásatása közben kiemelt(sár, föld, kö és miegymás) 7,5 millió ton, amiből a Peberholm(svédü "Pepparhom" mesterséges szigetől Dánia felé irányul)lett kiépitve elegendő ahhoz hogy 3 Keopspyramist lehessen építeni belőle.
  • A hídat tartó középső két fő-oszlop, és a híd többi kisebb pillérei is védve vannak a nagyobb hajók "rájuk írányuló rombolásától" ha netán neki is akarnának hajtani a hídnak, azt megállitják a körülük fekvő ügynev. mesterséges "tengerallati tavak", és így zátonyra kényszeritik a hídra írányuló hajót.
  • A híd allat 55 méteres a hajoknak szánt "átkerülési távolság", található a híd középső részén, tehát 55 méter magas a híd közepén az a rés, ahol átkelhetnek a hajok, az egyik részről a másikra.

  • Az acél szerkezete 260.000 liter fekete - traffic black - festékkel lett befestve. Micsoda egy nevet találtak a festékenk, ha más nem akkor legalább összhangban van a híd használatával. (traffic = közlekedés)
  • Még lengés csillapitokal is fel szerelték ezt a hídat = így a vonatok(hirtelen fékezése) által okozot esedékes nagyobb rezgést, ezek letompitják, mindenre gondoltak a tervezők??, ki tudja.....
  • A víz zavartalan átáramlásának élérése, és a vízben levő növény és élő világ körüli kérdések az épités és döntéshozatalára igen komolyan kihattak. Annak idején nagy vitát és megosztottságot okoztak nem csak a hivatalos politikában de az átlag embereket is feloszlották két táborba, ma ez az egész egy elfelejtett fejezet, mint ha a vitázás meg sem történt volna, hiszen látván a hídat ma már más ötletek és érzelmek úralnak a népben, Európa vigyáz mert most mi is itt vagyunk!!...mondják a svédek...
  • Az alagut úgy lett tervezve és épitve hogy ellen tudjon állni, egy 1.350 fokos, = és egyben 2 órás komoly tűznek is!!, a nélkül hogy a tűz komolyaban is kihatna az épitményre.(hogy hogyan számoltak ezt ki, én bizony nem tudom, de ne adj isten hogy az ilyesmivel is keljen foglakozni, bármikor is, mert tudnivaló hogy az alaguti tűzek után nem sok marad hátra...)


Dehát nem a tűzről hanem a hídról akartam nektek írni, és hogy még több betekintést kapjatok az egészbe itt küldöm az Öresundi konzorcium honlapjának címét, itt nyelvet is lehet választani, nó nem olyan nagy a választék, de azért szivesen ajánlom a látogatást, igaz nem csak interneten mivel a híd az érdekes élőben is.

Sok írást lehet találni a könyvekben, az interneten is biztosan, a hídak jelentőségéről, azt is tudni hogy nem csak "csupan beton és acél" az ami összekötettést alkot a két part közt, hanem egy élő akart mind két oldalon élő néptől, az együttműködésre és együttlétre, rosszban és jóban. Mind ez, a két szomszéd vagy inkáb azt mondjam testvérnép alkotása az egymásíránti kéznyujtás és új kezdet, bármenyire is háborúk és kisebb és nagyobb marakodások is úralták a helyzetett századokon át, de még is, most kész és áll, bizonyitékul hogy még is lehet hídakat is épiteni ebben az "ÚJ" Európában.

Ám a híd nemcsak híd. A híd a hidat körülölelő levegő, az alatta áramló folyó, a fölötte gomolygó felhő, az éltető nap, az átrepülő madár, az általsiető ember lihegése hogy áttérjen a másik felére is, a magas ég a híd fölött állónak látszó, de valójában rohanó csillagokkal egy "élő" épitményé vált.

A híd a szavak fölötti öntudatban született, idővel az abból való híd valosággá vált, de mégis kié is akkor ez az új híd, kinek is lett épitve, teheti fel magának a kérdést az olvasó, nekem a válasz kétségtelenül egyértelmű, a híd a gyerekek hídja. És ezek után semmi sem fog hasonlitani a multra, mostmár Koppenhága nem csak egy a messzibe eltűnő horizont kép lesz, ott valahol a messzibe, hanem egy közeli valoság amely elérhető, ami megközelíthető, de csak tapasztalatokkal, élményekkel.

Kormos László


o

A Koppenhágai Lap szerkesztőjének címe:

Lázár Ervin, Koppenhaga

hamv.laz@get2net.dk


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2000., A.D.