I. évfolyam. 2. szám 2000. július 1., ISSN 1404-7780

Az idei nyár szenzációja a Malmőt Koppenhágával összekötő új híd
Felavatása megannyi emlékezetes ünnepség keretében zajlott: Kezdődött azzal, hogy a sikeres műszaki próbák után királyi fenségek jártak a hídon. És folytatódott a svéd és dán polgárok különféle csoportjainak ünnepélyes birtokbavételével. Jártak itt már kerékpárosok, távfutók, görkorcsolyázok és mindenféle sétafikálok. Folyt a sokféle üdítő, a hűtött ásványvíz, ingyen kínáltak falnivalót, süteményeket. A kerékpározók például értékes hátizsákot kaptak ajándékba benne hidas trikót, csokoládét, ivóvizet, törülközőt, hogy emlékezetes maradjon számukra is a hídavatás. A 16 kilométeres építmény milliárdjaihoz képest az elkápráztató ajándékok és a nagy tömegeket megmozgató ünneplés költségei elenyészők. A beruházók remélik, hogy negyedszázad alatt megtérül és kamatozik a pénzük. [webcam LIVE]


Miniszterelnöki bíztatás

Jó úton járunk, amióta lapszámról lapszámra olvasóink figyelmébe ajánljuk a nyelvvisszaújítás szükségességét, a fejcsóválók és a hisztérikusan erosködök ellenében is számuzzük hasábjainkról az idegen kifejezéseket, surun fellapozzuk Molnos Angéla Magyarító könyvecskéjét. Nemrég, a debreceni Magyar Nyelv Hetén Orbán Viktor is mellénk állott, és minden magyar figyelmébe ajánlotta ezt a zsebkönyvet: Nem vagyok nyelvész. Azt azonban talán nemcsak én látom, és érzem, hogy létezik itt, működik valamiféle korszellem, amelynek hatására, a sekélyesedés és kiüresedés felé halad a nyelvünk...

Ezt a korszellemet szép magyar szóval "globalizáció"-nak nevezzük. Pedig nevezhetnénk máshogy is... Nemrég kaptam jóakaromtól ezt a kis Magyarító könyvecskét... ha már fellapoztuk, akkor itt azt fogjuk látni, hogy a "globalizáció" azt jelenti: egyetemesülés, egyetemesítés, világegyesítés,... világgyarmatosítás.
...Megpróbáltam összegyűjteni miket mondanak a nyelvészek, mi az igazi baj a magyar nyelvvel. Úgy találtam, három bokorba foglalható össze az a sok baj, amelyet ők megjelölnek... Vannak nyelvészek, akik a magyar nyelv legfontosabb betegségének az idegen szavak és kifejezések tömeges használatát tekintik. Vannak, akik ennél is nagyobb bajt látnak abban, hogy a magyar szavakat és kifejezéseket nem tudjuk helyesen használni. És vannak olyanok is, akik attól tartanak, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat erősen megnehezíti az, hogy még mindig egynyelvű nemzet vagyunk, azaz kevesen beszélnek hazánkban idegen nyelveket.

...Jó tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, ha mindenki megteszi a saját dolgát. Helyes, ha a miniszterelnök odafigyel arra, mit is beszél. Ez egyébként sem árt, de a nyelv szempontjából is jót tesz, és az sem árt, ha arra is figyel, hogy hogyan teszi mindezt. Esetleg erre inti erre intheti a munkatársait is... de a legtöbb mégis a tanítókon múlik. A tanítókon és a tanárokon, akik gyermekeinket a szép magyar szóra okítják. Én arra kérem őket, a magyar kormány nevében is, hogy szerettessék meg a fiatalokkal a magyar nyelven való gondolkodásnak azt a sajátos ízét, amit csak mi ismerünk"

Ezt teszi hát ezután is nem középiskolás fokon" a Magyar Liget is . A miniszterelnöki bíztatás pedig egyben nyugtázza is eddigi erőfeszítéseinket: haladjunk tovább megkezdett utunkon!
Isépy Dezső: Hogyan mondjuk közérthetőbben?


Akkreditál
= megbíz, meghitelez, aukció = árverés, bóvli = selejtes ócskaság, brutális = durva; büdzsé = költségvetés; diszkrimináció = hátrányos megkülönböztetés, finis = vége (valaminek), hajrá; improvizáció = rögtönzés; integráció = egységesülés, egységbe rendezés, teljessé tétel, (társadalmi) beilleszkedés, kabinet = kormány; likviditás = fizetőképesség, motivál = indokol; offenzíva = támadás, ombudsman = jogőr, szószóló; presztizs = tekintély, projekt = tervezet (hosszú távú), ratifikálás = becikkelyezés, jóváhagyás, régió = táj, vidék, övezet, szezon = idény, évad, évszak, tautológia = szófecsérlés, tempó = ütem, lendület, valuta = külföldi pénznem illetve fizetőeszköz, velleitás = átmeneti szándék, törekvés, irányzat.

Vasárnapország

"1929 július 5. Öt napig esett, végre ma kissé tisztult az idő. A kiállítás két hete mint egy nap, olyan gyorsan eltelt. Közben nagyon megszerettem ezt a szorgalmas és hihetetlenül becsületes népet. Svédország a becsületesség, a tisztaság és a rend hazája. Olyan itt, mintha mindig vasárnap volna... Nincs tülekedés... Senki sem siet, mégis mindenki eljut mindenüvé. De leginkább a hazaszeretetéért becsülöm ezt a népet. A legkisebb ház előtt is ott áll az árboc, és ünnepnapon ott leng rajta a svéd lobogó: kék alapon sárga kereszt. Nem dölyfösek, nem fennhéjázók, még csak nem is büszkék arra, hogy svédek. Pedig volna mire büszkék lenniük. De csak boldogok."

Bánhídi Antalnak , a magyar repülés úttörőjének Pilóta lettem című könyvéből valók e sorok, amellyel sorozatunkat elkezdjük. A Svédországban is többször megfordult magyar repülő életpályájáról Burányi Gyula, lapunk munkatársa írt összefoglalót, a képek páratlanul gazdag képgyűjteményéből valók. [folytatás...]

Bölcsességtár

"Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat, ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet, ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat, ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat."

Bölcsességtár

A szeretet vallását követem:bármerre is tartanak az ő tevéi, az az én vallásom és az én hitem. Ibn al-Arabi Európai szenzáció, hogy nemsokára Stockholmból mindössze öt óra alatt juthatunk el a 2000-es gyorsvonattal Koppenhágába. De az sem lebecsülendő, hogy a hídon közelebb kerülünk dán-magyar barátainkhoz és még Budapest is csak egy ugrás. Minden híd összeköt. A hídpróbálók ezrei is tapasztalhatták, hogy ez a jeles építmény a barátság jelképe.



Kovács József (Kolozsvár)

Millennium

A fényévekhez képest ezer év parány,
de a parányban századok nyugszanak.
E parányban megtaláltuk Európát,
kezdetét a végtelennek, az életnek.
E parányban az osi vér letisztult,
vadhajtásait elhullatta,
de megmaradt husége
az igazsághoz, erényhez, vitézséghez,
odaadása a barátsághoz,
hithez. Tépjék bár viharok,
pusztító tüzek, halálos ellenségek
s maradhat kijátszott,
sírba sorvadó, reménynélküli,
veszni ítélt , élve rothadó...
mégis megmaradt meg nem alkuvó.
idegen minden silányság,
álnokság, alázkodás, félelem.
Ezért támad fel mindig újra
elesettségébol, halálából
szüntelen, büszkén, egyenesen.
Szeretlek, nemzetem.


Szakács Ferenc Sándor ( Róma)

Gondolatok

Hébe-hóba elmélkedéseket szoktam irogatni. Talán érdekel titeket is. Ha túl unalmas, ne olvassátok végig Iz. 42, 1-7Jn. 12, 1-11 "Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon." (Iz. 42, 2) Az Izajás részlet csodálatosan előkészíti az Evangélium (Újszövetség) szövegét. Izajás próféta a Megváltóról jövendöl. A Megváltó nem a földi hatalmak megszokott dicsőségében érkezik. Nem kiált. Nem emeli föl a hangját. Nem villogtatja Hatalmát. Figyel a megtört nádszálra, figyel a pislákoló mécsbélre. Elhozza Isten igazságát, az emberek által elfelejtett Isteni Igazságot. És megerősíti azt. Eljön, hogy szövetsége legyen a népeknek, és világossága legyen a nemzeteknek.

Eljön, hogy kinyissa a vakok szemét, hogy kiszabadítsa a börtönbol a foglyokat, hogy világosságra hozza, azokat, akik a sötétségnek a rabjai, akik saját félelmeiknek az áldozatai. Mindezt azért teszi, mert Isten tervét akarja végrehajtani; annak az Istennek a szándékát viszi az emberek közé, aki a földet és az eget teremtette; aki megadta az embernek a legnagyszerubb ajándékot és egyben a legnehezebb, legfélelmetesebb feladatot: a Szabad Akaratot. És mégsem kiált. Mégsem emeli föl a hangját. Mégsem villogtatja Istentol kapott Hatalmát, a Fohatalmat. Ezt nem teszi, mert jól tudja, hogy Istennek a logikája egészen más: "amilyen távol van az ég a földtol, olyan távol vannak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim a ti gondolataitoknál". A Megváltó tudja ezt. Ismeri a Mértéket. "Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon." A "hatalom" az egyéni élet utolsó kísértése. Az Evangélium nyíltan kimondja ezt. A Sátán a pusztában Jézusnak azt ajánlotta, hogy a köveket változtassa kenyérré. Mai szóval: gazdasági programot ajánlott neki. Történelmi materializmus. Szocializmus. Nyomor és éhség eltüntetése. A második ajánlat már veszedelmesebb: mutasd meg korlátlan képességeidet. Legyél sztár. Dobd le magad a toronyból. Szerezd meg a magad számára az érted rajongó tömeget. Az utolsó kísértés a legveszedelmesebb és legfélelmetesebb. A Hatalom. Az a démoni kívánság, amit ember véglegesen elérni sohasem tud. Innen csak lefelé lehet látni, fölfele nem. De Jézus tudta, hogy aki a Hatalmat akarja, aki Hatalommal él, az a Hatalmat azonnal elveszíti. A Hatalmat nem lehet birtokolni, mint amint a homokot sem lehet az összeszorított ökölben megtartani. A Hatalom az ember egyéni kísértése. Nincs kivétel. Aki belebotlik annak vége. Napóleon. Hitler. Sztálin. De Jézus ellene mond. Tudja jól, hogy CSAK a démonok hatalmasak. Csak a démonok villogtatják Hatalmukat. Csak a démonok élnek vissza és sajátítják ki maguknak Hatalmukat. Isten: VAN. Egyszeruen: VAN. "Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon." Csendesen hagyja Lázár házában, hogy Mária bekenje olajjal a lábát és a hajával törölgesse. Árulója méltatlankodására sem gurul dühbe. Tudja, hogy Mária cselekedetével a temetése napját készíti elő (Jn. 12, 3-7). Isteni Hatalmát arra használta föl, hogy bölcs módon szétválassza az "embert" és a "problémát", az "erényt" és a "tévedést". Tudta, hogy "erény" és "tévedés" együttesen alkotják az élet csodálatos harmóniáját. Minden ember felelos a történelemért, felelos a kultúráért. Mindenkinek megvan a saját hívatása a történelem hasábjain. A másoktól való "elvárások" ezért is a világ leggyerekesebb dolgai közé tartoznak. Jézus csodálatos pedagógiával hagyta szóhoz jutni az egyént. Megtanította, hogy "amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz" meg kell osztanod. A világ az emberért van. De jaj annak az embernek, aki megtartja magának. Amibol másnak nem ad, legyen az gyémánt, sárrá válik, legyen az fény, rothadt sötétséggé válik, legyen az gyönyör, átokká válik. "Aki önmagának foz, tiltott dolgot követ el" (Manu).Krisztus ismerte és értette a hétköznapok mitológiáját. Erénye az éberség volt. Igent mondott sorsára. Igent mondott feladatára. Igent mondott mindarra, ami hívatásához tartozott és ami veszélyesen elválasztotta Ot kora felfogásától. A Fohatalom birtoklásával, Istenfiúsága biztos tudatában igent mondott életére és... halálára. Helyesen értelmezte saját kollektív felelosségét. Tudta jól, hogy Isten a LÉTBEN éli meg Hatalmát és nem az Eroszakban. "Csak a démonok hatalmasok". Így O lett az Eroszak, az emberi túlkapás és hatalmi-játék porában meghalt és feltámadt Áldozat. Isten teljes önátadása a hatalmi-örvényben és gyerekes számítgatásokban elsüllyedo és szenvedo emberért.


Segítségkérés Ausztráliából!

Tisztelt Szerkesztőség! Érdeklődnék, hogy tudnának-e segíteni abban, hogy lapjukon segítségével megtaláljam egyik régi kollégámat. A Magyar Cukoripari Vezérigazgatóságon dolgoztunk együtt. Ő hamarabb vált meg hazájától, mint én, a 60-as évek vége felé telepedett le Svédországban. Én 1969-ben kerültem Ausztráliába. A neve Éltető József. Úgy hallottam, a felesége fogorvos. Ha valaki ismerné, és átadná neki az üzenetem, nyugodtan megadhatja e-mail címem: magdi@national-it.com.au Segítségüket előre is köszönöm. Magyaros üdvözlettel:
Rozgonyi Magdolna


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2000., A.D.