I. évfolyam. 1. szám 2000. március 15. •[vissza]
Kristianstadi Lap •[rendezvényeink] •[köszöntjük] •[táborozás] •[kirándulás]
Álmaink Sokan vannak, akiknek nem kell bemutatnom a Kristianstadi Magyar Egyesületet, hiszen szomszédaink majdnem mindent tudnak rólunk. A Híradóban is Eslövtől Olofströmig minden a mienk, sőt Svedalaból is vannak, akik velünk tartanak. Úgy-e vannak olyanok, akik ennek nem örvendenek, de mi annál inkább. Elég sokszor írnak rólunk a svéd újságok is ilyen-olyan kapcsolatok révén. Szilveszterkor éppen központi helyet kaptunk a helyi lapokban annak ellenére, hogy erre igényt tartottunk volna. Az történt ugyanis, hogy pont éjfélkor, amikor mi nagy csindarattával az ezeréves Magyarországot éltettük, belőttek közénk a svédek. Néhány percig azt hittük, hogy a villám csapott be, de hamar ráébredtünk, hogy tél van, hideg tél s, ilyenkor nem nagyon csapkod a villám. Előbb-utóbb minden kiderült, mert a tettesek közölték, hogy ilyenformán szeretnék tudomásunkra hozni újévi üdvözletüket. Hát köszönjük szépen az ilyenfajta üdvözletet! — mondtuk, és azt is hozzátettük, hogy máskor válogassák meg jobban az "üdvözlő lapot". Vártuk, elvártuk, sőt még kértük is, hogy kérjenek bocsánatot. Később megtudtuk, hogy ez bevándorlókkal szemben nem kötelezőés még az iskolában sem tanították az ilyesmit annak idején. Svéd gyerekek, nem Ti vagytok a hibásak. Igazatok is van! Hiszen mi a francot keresek én itt? Na , de ettől a kis újévi köszöntőtől eltekintve elmondhatjuk, hogy egyesületünk mindenképpen jó és eredményes évet zárt. Jól szervezett rendezvényeink meghozták számunkra a megnyugtató anyagiakat, 2000-re nincs pénzügyi gondunk. Az anyagiakat elsősorban a báljaink hozzák. Látogatottságuk nagy, és ebben örv endetesen közreműködnek szomszédaink is: Malmö, Osby, Ljungby stb. Tehát, kéz kezet mos? Ezt mindenki tudja. Színházba is járogatunk.A helyi rendezvényeink mellett fel-felbukkanunk egy társasgépkocsival a szomszédainknál is. Ezt jó néven veszik. Szeretünk kirándulni. Minden évben megcélozunk egy - két helyiséget, és valamelyiket el is találjuk. Az utóbbi időben Olslót és Stockholmot találtuk el 2-3 napra.Az 2000. a hazatérés esztendeje? Árpád vezér nyomdokain címmel Erdélyt vettük célba. Velünk tarthat, aki akar, van még üres helyünk. Aki, velünk jön soha sem fogja elfelejteni ezt a kirándulást. Álmaink is voltak, vannak és lesznek nekünk, kristianstadi magyaroknak. Álmodtunk szép testvérvárosi kapcsolatról. Magyarországon kerestük testvéreinket. Addig-addig kerestük, — mert, aki keres, az talál —, hogy Budafokon kötöttünk ki. Minden nagyon szépe n kezdődött. Jöttek-mentek a városatyák a kristianstadi magyar házba. Mi pedig,úgy magyar módra kitettünk magunkért. Azt álmodtuk, hogy gyerekeink majd Budafokra kirándulnak, a budafokiak pedig hozzánk látogatnak. Kulturális csereberére gondoltunk. Úristen, be szépnek láttuk az eget! Örvendtek Kristianstad városainak a vezetői is. Dicsérték egyesületünket agyba-főbe. Aztán ezzel maradtunk, mert azon kívül hogy főzhettünk nekik, egyéb hasznunk nem volt, nem kaptunk semmit. Főként az a fáj, hogy budafoki vendégeink is elfelejtették a bemutatkozó estén tett ígéreteiket. Álmunk álom maradt. Valahogy úgy végződött, hogy vetettünk, mások pedig arattak. Még azt is elmondhatjuk, hogy vannak fiataljaink, de csak vannak. Bulizni azt tudnak. Ilyenkor megjelenik a környék fiatalsága (főleg malmőiek) és reggelig egyéb sincs csak az, hogy "Kör közepén állok..."? Én is álltam ebben a körben...Ezzel akár be is fejezhetném, de eszembe jutott, hogy nemrég évi közgyűlést tartottunk. Sajnos vannak olyanok is, akik elfelejte tték a Magyar Ház címét.Szívesen közlöm velük, hogy nem költöztünk el. Egyelőre még ott forgolódunk. Aki akarja, megnézheti... Üdvözlök, és szeretek mindenkit:
|