I. évfolyam. 1. szám 2000. március 15.

•[vissza]

Nyelvápolás


MOLNOS ANGÉLA ÚJABB NEKÜNK VALÓ KISKÖNYVE

Szent és sérthetetlen címmel jelent meg Molnos Angéla, a több évtizedig külföldön élő, öt esztendeje Londonból Debrecenbe költözött neves lélektani és nyelvészeti kutató újabb, rendkívül hasznos kiskönyve, amelyben újabb érveket találunk nyelvünk tisztítására, magyarosítására. Anyanyelvünkről szólva írja könyve bevezetőjében. "Nekem mégis "szent és sérthetetlen", mert a tiszta magyar nyelvre gondolok..., amelyen nem lehet ködösíteni, áltudományoskodni és nem lehet hazudni.

Az alábbiakban az Ezeréves többnyelvűség fejezetből idézünk néhány gondolatot:

" Miközben e tanulmányhoz gyűjtöttem anyagot, lassan kialakult egy új gondolat. rájöttem, hogy jelenleg hazánkban a "magyar nyelv" elnevezés nem egy, hanem három különböző nyelvnek felel meg, és ezek közül csak egy valóban magyar. Ez kapcsolódik ahhoz a megfigyeléshez, hogy az igazi magyar nyelv háttérbe szorítása nem az utóbbi tíz, ötven vagy százötven évben kezdődött, hanem már ezer éve folyamatban van. Először létezik a latin-magyar, másodszor a zagyvanyelv vagy a pidgin Hungarian és harmadszor a magyar nyelv. Azért említem harmadikként, mert ez utóbbi a legkevésbé elterjedt. E tiszta magyar nyelv máris kihalófélben van. Néhányan közülünk ezt a nyelvet igyekszünk művelni, megmenteni és fejleszteni magunknak és az utókornak. Ezért a tiszta magyar nyelvért szerkesztettem a Magyarító könyvecskét.

Latin-magyar

... Mivel manapság senki sem beszéli, azt mondják a latin "halott" nyelv. De valójában nem halt meg, csak megváltoztatta külsejét és nevét. Hiszen az új latin nyelvek, mint a francia, olasz, spanyol, és mások a latin egyenes leszármazottai. Ha nem jön a reformáció, akkor talán még eredeti alakjában is megmaradt volna a latin, még pedig Magyarországon! Szabó Dezső szerint "mi voltunk századokon át Európa leglatinabb népe." A latin még egyfajta védelmet is nyújtott a kitartó és erőszakos németesítés ellen. .. ezer évvel ezelőtt tűzzel-vassal ránk zúdították a latint, belénk fojtották őskeresztény hitünket és tudásunkat, és mi beleszerettünk a latinba.... A latin-magyar hívei épp úgy szeretik és védik ezt a kevert nyelvet, mint a tiszta magyar nyelv hívei az utóbbit... Hivatalos nyelvészeink zöme is a latin-magyart szereti és úgy is beszél. Egy anyanyelvművelő összejövetel műsorában azt olvasom, hogy a magyar nyelv eróziós tendenciáit akarják megvitatni. Nyelvészeink ma is előszeretettel mondják, hogy grammatika és teátrum. Ha valaki igyekszik a tiszta magyar nyelvet használni, sőt másokkal összefogva azt védeni és fejleszteni, akkor gúnyolódnak vagy más módon támadnak. Nekik szabad latin-magyart használni ebben az országban, de nekünk nem illik tisztán magyarul beszélnünk. Ezért a liberalizmus magyar fordítása álszabadelvűség... Azt nem kell bizonyítanom, hogy nálunk manapság úgyszólván minden tudomány nyelve latin-magyar és nem magyar. Megtapasztalhatjuk ezt a debreceni és minden más hazai egyetemen... Minden nyelv folyamatosan változik, nem lehet leállítani. A művelt latin-magyar jelenleg mindinkább a latin felé változik át., vagyis távolodik a magyartól. Ez természetesen az angol-magyar szókincs nyomására történik elsősorban a tömegtájékoztatás és az oktatás útján... A latin-magyar ma már alázatosan hajbókolva befogad minden szedett-vedett kifejezést, csak azért, mert nyugatról jön, főleg ha a latinra emlékeztet: agrarium, akció, etnikum, fantasztikus, finanszíroz, fórum, ( A Lundi Magyar Kultúrfórum-ban például csak a magyar szó magyar.), globalizáció, kommunikáció, koncepció, konstrukció, multi-kulturális, probléma, régió, szektor, szolárium, szponzorál. ... Ha az egyetemi tanárok, a társadalom vezetői, a gazdag vagy híres személyek, az újságok, a rádió és a tévé mind idegen szavakat használnak, akkor nekem miért ne lenne szabad — kérdezi a kisember. Tehát a művelt latin-magyar, bár közvetve, de mégis jórészben felelős a zagyvanyelv mind erősebb burjánzásáért."

Legközelebb a Zagyvanyelv című fejezetből idézünk megszívlelendő sorokat.

-

Hej, hej, helyesírás — a Duna televízióban

Számítógépes nyelvhelyességi ismeretterjesztő műsorában Balázs Géza nyelvész azokon segít, akik saját helyesírásukkal küzdve, a másokéban hibát keresve és találva magyarságukat nem melldöngetéssel , hanem örökös önépítéssel, tanulással, hagyományápolással kívánják megtartani. A komoly célt tekintve mégsem izzadság szagú és unalmas ez a műsor, hanem kellemesen szórakoztató, rövid és nagyon hasznos. Jeligéje: A helyesírás nem törvény, hanem törekvés. Érdemes kikeresni a Duna tévé műsorából


felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2000., A.D.