INGWERSEN, Peter – JÄRVELIN, Kalervo The turn : integration of information seeking and retrieval in context. – Dordrecht : Springer, 2005. – XIV, 448. p. – (The Kluwer international series on information retrieval ; 18) ISBN 1-402-03850-X1-4020-3851-8 ; 1-4020-3850-X ; 978-1-4020-3850-1 ; 978-1-4020-3851-8 e-kiadás: DOI: http://www.springerlink.com/content/l41827/
Jelentős
összegző művet írt az információtudomány nemzetközi kutatói élvonalából
ismert, hosszú évek óta együttműködő két szerző: Peter Ingwersen és
Kalervo Järvelin. A dán-finn szerzőpáros hosszú kutatási periódus
összegzésére, átértékelésére és átértelmezésére vállalkozott.
Körültekintő és kritikus visszatekintéssel foglalják össze az
információ-visszakeresés (Information Retrieval, IR) és az
információkutakodás, közkeletű szóval információkeresés (Information
Seeking/Searching, IS) közel ötven éves kutatástörténetét. A szerzők a
két terület (IR&S) eredményeit integráltan tárgyalják, sokrétűen
elemzik az empirikus kísérletek eredményeit, hogy végül eljussanak az
elméleti keretek körvonalazásához. A további fejlesztéseknél a kognitív
szemlélet érvényesítését látják szükségesnek. A kötet egyszerű
– a "kemény" tudományok címadási szokásait némiképp fölrúgó irodalmias
– főcímével a szerzők a közel sem egyszerű témakörre szeretnének
utalni. A címválasztáshoz az előszóban külön magyarázatot fűznek: "itt
az ideje, hogy visszatekintsünk és előre is tekintsünk, hogy az
információkeresésről és információ-visszakeresésről új, integrált módon
gondolkozzunk: a szűk, egymástól elszigetelt kutatási ösvényekről
széles sugárútra kell rátérnünk." (VII. old.) A fordulat a kognitív
fordulatvétel szükségességét jelenti: a szerzők meggyőződése
szerint a kognitív szemlélet kiterjesztése jelentheti a sok ponton
megtorpanó és elavuló (könyvtári) hagyományokra alapozó
információkereső rendszerek továbbfejlesztésének és korszerűsítésének
zálogát. A "kognitív fordulat" előzményei a 90-es évek elejére
tehetők: a recenziónk tárgyát képező The Turn Ingwersen 1992-ben
publikált monográfiájának (Information Retrieval Interaction, London :
Graham) folytatásaként, továbbfejlesztéseként is felfogható. A
hangsúlyeltolódásokra a szerzők maguk hívják fel a figyelmet: míg az
1992-es monográfiában az interaktivitás, az egyén mint kereső személy
kognitív struktúrája, valamint az interfész funkcionalitása mint fontos
vizsgálandó jelenség jelenik meg, addig a 2005-ös műben ezek a kérdések
az IR&S fókuszba helyezett, mélységeiben és komplexitásában
bemutatott, dimenzionált kérdéseivé lépnek elő. Az
információtudományban a két információkereséssel foglalkozó terület
más-más tudományterülettel ötvöződve, két elkülönülő ágazatban jelenik
meg. Az információ-visz-sza¬keresés (IR) kérdéseivel a számítástudomány
foglalkozik: ez az ágazat az információtechnológiára alapozva az
információ-visszakereső eljárások, eszközök, algoritmusok és rendszerek
fejlesztésére összpontosít. Tárgya a potenciális információ
kinyerhetősége, reprezentációja, tárolása, a keresés, szűrés és
megjelenítés technikája. Az információkeresés (IS) kutatói ezzel
szemben tárgyukat általában a társadalomtudományokhoz sorolják, és
könyvtártudományi megközelítéssel szemlélődnek. Ingwersen és Järvelin
kísérletet tesz a két elszigetelődésre hajlamos kutatói közösség
eredményeinek és szemléletmódjának összeolvasztására. Ezt a szándékot a
kötet alcíme is jelöli: az információkeresés és
információ-visszakeresés integrációja összefüggésében. A szerzők
meglátása szerint a két terület művelői nem sokat kommunikálnak
egymással, és nem vesznek tudomást egymás módszereiről, sem
eredményeiről, holott a hatékony keresőeszközök megteremtéséhez éppen
annyira nélkülözhetetlen az emberi információs magatartás, a
feladatorientált kontextus figyelembevétele, mint amennyire
megkerülhetetlen a problémamegoldó helyzet, a tudásállapotok, kognitív
struktúrák vizsgálatánál azoknak a technikai eszközöknek a
figyelembevétele, amelyeket az emberek információszerzésre használnak. A
szerzők komplex szemlélettel, az elméleti megfontolások és empirikus
vizsgálatok sokrétű elemzésével és egymásra vetítésével kívánják
segíteni a technikai eszközök, informatikai rendszerek és a
felhasználói gyakorlat alakulását. A könyvben ezért kerül középpontba a
kognitív szemlélet, az ember és gép közötti interakció, a
problémamegoldó szituáció, a feladat, valamint kontextusai, a
tudásszerzés módja, a tudástípusok megismerése, az információkeresés és
az információ felhasználása, a modellek, keretrendszerek, ezek
elméletei és kutatási módszerei. A kiindulópont a laboratóriumi
modellek alapján kifejlesztett visszakereső módszerek tesztelésének,
kísérleti eredményeinek áttekintése és kritikus összegzése. A különféle
algoritmusok hatékonyságának mérésére kifejlesztett laboratóriumi
módszerek az ún. Cranfield-paradigmára alapozódnak. A paradigmára
jellemző kísérleti módszerekkel az 1960-as évektől azt kutatták, hogyan
lehet növelni a rendszerek keresési hatékonyságát. A laboratóriumi
körülmények között végzett vizsgálatok jól körülhatárolható kísérleti
tesztkollekcióval, adatbázison végezhetők el. A visszakereső
algoritmusok hatékonyságának fő értékelési szempontja a releváns
dokumentumok, illetve a releváns információk visszanyerésének
rendszer-képessége. A relevanciaértékek a kereső-algoritmus
precizitásának és a visszanyerés teljességének mértékét fejezik ki. A
laboratóriumi IR vizsgálatok a számítástechnikai fejlesztések
homlokterében állnak. Ezek a kutatások – amint azt a szerzők
megállapítják – nem vesznek tudomást a humán információkeresés
jellegzetességeit feltáró módszerekről és az IS-kutatások
eredményeiről. A szerzők azt is belátják, hogy a laboratóriumi modellt
sok kihívás és kritika érte, amiért a modell nem veszi figyelembe a
valós szituációkat, a valós használókat, és nem tesz különbséget a
magasabb rendű relevancia elemei között sem: (a) a kognitív, (b) a
helyzeti, (c) az algoritmusos és (d) a téma-relevancia között. A kereső
személy feladatai, a feladatmegoldás fázisai, szituációs és kulturális
környezete, valamint a kognitív adottságok nagyban befolyásolják a
keresés menetét, stratégiáját, a használó taktikáját, így magának a
relevanciának a helyzeti és más különféle szempontú értékét is. A
szerzők az információ fogalmának nem abszolút érvényű meghatározását
keresik, hanem az információ megértését és használatát előtérbe
helyezve alakítják ki az információ kognitív és kommunikációs
szempontokat magában foglaló értelmezését. Leírásaikhoz bevezetik a
kondicionális kognitív információ fogalmát. Fontosságot kap mind az
előállított, mind a befogadott információ a környező aktorok, aktusok
és kontextusok jellemzőivel, változóival együtt. Valamennyi aktorral
mint aktív közreműködővel számolnak: az interakcióban a keresőrendszer
is befogad, amikor a használó kérdését bináris jelekké transzformálja,
feldolgozza és visszaküldi a bináris jelkészletből nyelvi jellé
transzformált eredményhalmazt az értelmező embernek, az ember számára
értelmezhető formában. A humán oldalon a kérdésfeltevő személy a saját
tudásszerkezetéből hoz létre információt, és ez alapján fogalmazza meg
kérdését. A fázis ugyanúgy transzformációnak tekinthető, mint az a
helyzet, amikor egy a rendszer által visszaküldött és megjelenített
adatot a felhasználó megért, információvá alakít, befogad. A befogadó
tudásállapotát az új információ meg is változtatja. E folyamatok
kapcsán tárgyalnak a szerzők olyan jelenségeket, mint a kognitív
szabadesés (cognitive free fall) és rekonstrukció – a mondandónak egyik
oldalról a kimondással/továbbítással járó kontextustalanodása, másik
oldalról pedig a befogadó kogníciója során az üzenet kontextusának
rekonstrukciója és interpretációja. A kontextus eltűnése, majd
rekonstrukciója során az egyik aktor által előállított, továbbított
majd a másik aktor által befogadott információ jelentéstartalma
jelentősen el is térhet egymástól. A jelenség illusztrálására a
kötetben számos, a határterületek szakirodalmából jól ismert érdekes
példát vonultatnak fel a szerzők. A jelenséghez kapcsolható a
könyvtári rendszer–használó nyelvének különbségéből eredő illeszkedési
probléma. A használó ’tárgyszó’ mezőbe beírt kifejezése – amelyet a
természetes nyelv szabályai szerint ad meg szabadszavasan, ragozott
szókapcsolatokkal vagy akár teljes mondatokkal – a rendszer ’tárgyszó’
keresőpontjáról valójában a kontrollált, prekoordinált fogalmi szótárt
(tezauruszt, formális ontológiát) hívja meg. Hasonló jelenség a
használó próba-szerencse alapon végzett kulcsszavas kísérletére a
válaszul kapott találatok értelmezhetetlen volta az emberi aktor előtt.
Ember és gép nem egy nyelvet beszél: különbség van a szótár
intellektuális előállítója (pl. egy osztályozó könyvtáros) és a
kereső-aktor mentális ismeretei és nyelvhasználata között. Különbség
lehet a szövegszavas automatizált index, a relevancia-kalkulációval
előállított lista, web-környezetben a horgony-információkat figyelő
hálózati keresőgépek és a humán aktor szubjektív elképzelése között,
mint ahogyan a különféle illesztő algoritmusok vagy a
pszeudo-relevancia visszacsatolási metódusokat alkalmazó
kérdésmódosítási eljárások is más-más eredményre vezethetnek. Érdekes
ilyen szempontból az Ingwersen nevéhez kötődő relevancia-teljesítményt
fokozó polireprezentáció elvén alapuló ún. kognitív átfedés (cognitive
overlap) kiaknázása, melynek során a más-más kognitív eredetű és
más-más funkciót szolgáló adatféleségek megfeleltetésével érhető el
magas relevanciaszint. Az eljárás például a dokumentum címstruktúrája,
külső hivatkozásai (out-link), a dokumentumra mutató hivatkozások, vagy
az azt idéző utalások (in-link), tezauruszok, folyóiratcímek, indexelők
által hozzáadott deszkriptorok, műfaji megjelölések stb. adatelemeinek
tartalmi átfedéséből "keveri ki" a legrelevánsabb találatokat. A
tudományos dokumentumokra vonatkoztatott modell szemléletes ábrája a
könyv 207. oldalán található. A holisztikus kognitív szemléletre
való átváltás, vagyis a fordulat a két szerző szerint akkor veszi
kezdetét, amikor feladjuk abbéli hitünket, hogy az
információ-visszakereső eszközök a kognitív és funkcionális struktúrák
változatosságát egységesen tudják majd kezelni. Ehelyett azt kellene
tudomásul vennünk, hogy ezek a struktúrák inherensen különböznek, és
mint ilyeneket kell őket tanulmányozni és kezelni. Sarkalatos
megállapítás az is, hogy az ember–gép viszonyának aszimmetrikus
kognitív természete akadályozza az információ-átvitelt, így különösen
fontossá válik a használói felületek fejlesztése. Az interfésznek az
interakció során segítenie kell az egyedi felhasználót, ugyanakkor a
lépések, folyamatok követésével, a visszajelzések feldolgozásával, a
rendszer tulajdonságainak folyamatos javítását is el kell érnie. A
felületnek hármas funkciója van: a) közvetít, b) biztosítja az
intelligens visszakeresést, c) ha szükséges, tanítóként, tanácsadóként,
segítőként kapcsolódik be a keresési folyamatba. A szerzők sorra
veszik az információs viselkedés (information behaviour), az
információkeresésre irányuló kutatások eddig ismert modelljeit (többek
között T.D. Wilson, D. Ellis, C.C. Kuhlthau, T. Saračević, P.Vakkari—M.
Kuokkanen, K. Byström—K. Järvelin stb.). Valamennyi modellt kritikusan
értékelnek, elemeznek, megvilágítva a modellekben azokat a pontokat,
amelyek a javasolt kognitív szemléletben is hasznosíthatók vagy
továbbfejleszthetők lehetnek. A kutatási meta-modellben a
diskurzuselemzés is helyet kap, mellyel megérthető az aktorok
tudásformációinak, háttérfeltevéseinek, magától értetődő interpretációs
repertoárjainak szerepe a feladatvégzés közben, és megérthetők azok az
emberi reakciók is, amelyeknek empirikus lenyomatait többek között a
keresőfelületek naplófájljaiban is meg lehet figyelni. A
webkeresőgépek visszakeresési teljesítményének mérése a naplófájlok
adatainak statisztikai feldolgozásával, a keresőszavak és a kérdések
szintaxisának vizsgálatával, a navigációs irány követésével könnyűnek
tűnik, ám ugyanúgy nehezen vizsgálható marad az emberi, gondolkodó,
összefüggéseket kereső értelmes lény mint kliens: a kereső előtudása,
stratégiái, motivációi, problémamegoldó mechanizmusai és azok a
környezeti tényezők, amelyek között a használó információt keres. Az
automatizmusokon alapuló empirikus adatgyűjtés, a statisztikai
adatfeldolgozásból kinyerhető tipikus műveletsorok, használói keresési
taktikák és stratégiák körvonalazása azonban önmagában még nem elegendő
az ember problémamegoldásra irányuló információkereső tevékenységének
megismeréséhez és modellezéséhez. A szerzők egy sor olyan laboratóriumi
és más alternatív módszert, koncepciót, filozófiai és kognitív nézetet
ismertetnek, amelyek elősegítik az ember–számítógép interakció
megértését, a keresési–interpretációs folyamat összetevőinek tágabb
látókörű vizsgálatát a cselekvési szituáció és tudásállapotok
formálódásának szempontjából. Tovább bővítve a kört sorra veszik a
szociális és kulturális kontextusok jellemzőit és változóit: az
információszerzés szituációs természetét, a személyek alkalmazkodási
képességét a felmerülő probléma megoldása közben, amelyet egyben a
kulturális tájékozottság és a környezet is meghatároznak, miközben ezek
a tényezők magukat az információs igényeket is meghatározzák. Mindezen
tényezők összhatásának figyelembevételével dolgozzák ki a holisztikus
kognitív szemléletű, kontextuális dimenziókba helyezett – és tegyük
hozzá: manapság dominánssá váló – kutatási program keretrendszerét. A
könyv kilenc fejezete lépésről lépésre, egyre komplexebb köröket róva
rajzolja ki e keretrendszer elméleti, kulturális,
technikai-fejlesztési, vizsgálati-visszacsatolási és fejleszthetőségi
összetevőit. A fejezetek, alfejezetek felépítése sematikus, a szerzők a
szöveg tartalmi tagolásának szerkezetével feltételezhetően a Springer
kiadó támasztotta követelményeknek tesznek eleget, ugyanakkor ez a
szerkezet a fejezeteket a moduláris feldolgozásra is alkalmassá teszi. A
fejezetek problémafelvetéssel kezdődnek, a kutatási eredmények
összefoglalásával folytatódnak, kutatástörténeti és szakirodalmi
áttekintést adnak; nem maradhat ki a kutatási módszerek, modellek,
elért eredmények részletezése, elemző értékelése. A laboratóriumi
modell tárgyalásmódját szem előtt tartva az a benyomásunk támadhat,
hogy nagyobb hangsúllyal szerepelhetne a web IR&S témája és
kritikus összefoglalása. A két szerző viszont inkább az elméleti
összefüggéseket keresi, a modellezhető keretrendszerre fókuszál,
alapelveket keres az IR&S kutatások modelljeinek tervezéséhez.
Talán ezzel magyarázható, hogy a szerzők csak annyira érintik a
divatossá váló webkeresés kutatásának témáit, amennyire azok
felhasználhatók a szerzők támasztotta kritériumoknak megfelelő
meta-modell megalkotásánál. Minden nagyobb téma lezárásánál a korlátok,
nehézségek, erősségek, hátrányok és nyitott problémák, valamint a
kortárs kutatási irányok is bemutatásra kerülnek. A nyitó fejezet az
IR laboratóriumi kutatásokat tekinti át. A második fejezet az
információ fogalmát kognitív megközelítéssel értelmezi át, szem előtt
tartva az IS&R alkalmazásokat. Elrugaszkodik a 80-as évektől
domináló individualista–atomista felhasználó-központú nézetektől,
amelyek a használót legföljebb mint megfigyelőt veszik számba, attól
rettegve, hogy a használói magatartás tanulmányozása csak káoszhoz
vezetne. A könyv írói ezzel szemben a keresési folyamatban részt vevő
aktorok mindegyikére közreműködőként tekintenek. Figyelembe veszik az
aktorok viselkedését és percepcióját befolyásoló kulturális közeget,
megkülönböztetik az információszerzés különféle szintjeit is. A
harmadik fejezet az IS-kutatásokat, a következő fejezet a
rendszerközpontú, matematikai–logikai modellekre épülő IR-kutatásokat
taglalja, részletesebb kitérőkkel a dokumentum–keresőkérdés–relevancia,
indexelés–osztályozás–klaszterálás, fe¬lület–¬vizualizáció,
relevancia-visszacsa¬to¬lás–¬kér¬désmódosítás–interakció,
ter¬mésze¬tes¬nyelvű feldolgozás, szakértői rendszerek–interfészek és
a relevancia-kiértékelés módszereire. Az ötödik fejezet a kognitív és
használó-központú IR-rendszerekre irányítja a figyelmet. A webkörnyezet
felé is kitekintve, részletezi a kognitív elmélet polireprezentációs
alkalmazását, a keresők kognitív stílusait, a sztenderd és web IR
interakciót és relevanciát. A könyv lelke a hatodik fejezet,
amelyben a szerzők eljutnak az IS és IR kutatást integráló modell
bemutatásáig. A hetedik fejezetben a szerzők részletesen kifejtik az
általuk javasolt kognitív keret alkalmazhatóságát az IS&R
kutatásokban, mérlegelik a javaslat jelentőségét. Kilenc tág dimenziót
tárgyalnak a problémamegoldó szituációktól az interfészekig. Végső
konklúziójukban kifejtik, hogy az IR-kutatásoknak a számítógépes
laboratóriumi kontrollkísérletek megtartása mellett kell figyelmüket a
kontextuális és kognitív összetevők vizsgálatára fordítaniuk. A két
utolsó, rövidebb fejezet további kutatási programokat,
kutatás-csomagokat terjeszt elő, és tömören összefoglalja a végső
konklúziókat. Talán nem túlzás kimondanunk: a könyv alapmű. Jól
használható mindazok számára, akik szakemberként szeretnék megismerni
vagy mélyebben megérteni a gép és ember együttműködésén alapuló
információkeresés mibenlétét, jelenlegi könyvtári rendszereink és az
alternatív, más internetes eszközök tulajdonságait, képességeit,
erősségeit és gyengeségeit, kutatási és fejlesztési távlatait.
Kiterjedt bibliográfiát, gazdag, magyarázatokkal ellátott szemléletes
ábraanyagot, precízen definiált fogalomjegyzéket valamint tárgymutatót
tartalmaz. A The Turn teljes tartalma tanítható, részleteiben – akár
különálló tantárgyi egységként – is, a felsőbb könyvtártudományi vagy
más információtudományi szakok egyetemi és doktoriskolai évfolyamain,
de egyszerűsítve, a bevezető tárgyak tananyagába építve is segítheti a
naponta használt keresőeszközök lényeges jellemzőinek megértését.
Színvonalas szakmai olvasmányként pedig gyakorló könyvtárosok,
informatikusok, modellezők, programozók, információstársadalom-kutatók
és kommunikációs szakemberek számára is jó szívvel ajánlható. Ingwersen
és Järvelin sokoldalú, több mint két évtizedes munkáját összegző, a
vonatkozó szakirodalmat alaposan integráló könyvének végén nincs pont.
Természetesen, nem véletlenül becsúszott sajtóhibáról van szó: a könyv
végén nincs pont olyan értelemben, hogy az az állomás, illetve a cím
szerint sugallt fordulópont, ahová a szerzők elérnek, nem nyugvópont.
Számos kutatási feladat, átgondolandó, nyitva maradt és megoldandó
kérdés kínálkozik fel, amely az elmélyültebb érdeklődőt további
tudományos kérdésfeltevésre vagy éppenséggel a kitárulkozó probléma
kutatására is sarkallhatja.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie. Jelentkezzen be, vagy kattintson ide a regisztrációhoz