Szerző: PAPP József kategória: 54. évfolyam > 2008. 3. szám Hozzászólás: 0
Bevezetés
Az
információtechnológia fejlődése arra ösztönzi a könyvtáros-társadalmat,
hogy folyamatosan korszerűsítse és bővítse könyvtári szolgáltatásai
körét. A korszerű közkönyvtár hagyományos szerepe mellett betölti az
információs központ funkcióját is, és meg kell értenie, hogy szociális
funkciói is tovább szélesednek. A könyvtárak feladatainak
bővülésével a használók szokásaiban is jól érzékelhető változások
történnek. A mai könyvtár-használók az információkeresés
folyamatában »önkiszolgáló ügyféllé« válnak, akiknek elsősorban nem is
a forrásokra, hanem inkább célirányos »késztermékre«, személyre
szabott információkra van igényük. Az információ használója a
fogyasztói társadalom emberének agyával gondolkodik, tehát a
könyvtárhasználat célja a számára szükséges konkrét információ-tartalom
minél egyszerűbb és gyorsabb megszerzése. A használókkal szemben olyan
könyvtáros szakembereknek kell állniuk, akik szakmai és informatikai
tudásukkal segítséget adnak a keresett információs tartalomhoz
való minél gyorsabb eljutásban. Az ország
Szlovénia
Európa legkisebb országai közé tartozik, területe 20 273 km˛. Az
ország Közép-Európa négy különböző területét kapcsolja össze: itt
találkozik az Alpok déli vonulata a Dinári hegységgel, a Pannón
alfölddel és a mediterrán térséggel. Az ország fővárosa Ljubljana
267 ezer lakossal, nagyságrendben azt követi Maribor 105 ezer, majd
Celje 63 ezer lakossal. Összlakossága 2007 végén meghaladta a 2
milliót. A 2002. évi népszámlálási adatok1 szerint a lakosság 83%-a
szlovén. Az olasz és a magyar őshonos nemzeti kisebbség a keleti és
nyugati határszéleken lévő községekben él. A népszámláláskor 6243
személy (0,32%) vallotta magát magyarnak, 2258 személy (0,11%)
olasznak. Kisebb-nagyobb számban élnek még itt szerbek (38 964),
horvátok (35 642), bosnyákok (21 542), valamint albánok, romák és más
nemzetiségűek. A független Szlovénia kikiáltására 1991. június 26-én
került sor, s másnap június 27-én kezdetét vette a tíznapos háború,
melynek végén 1991 októberében a jugoszláv hadsereg kivonult az ország
területéről. 2004. május 1-jén Szlovénia az Európai Közösség tagja
lett, majd három évvel később, 2007. január 1-jén a szlovén tollár
helyett bevezették az eurót, az egységes európai
fizetőeszközt. A közkönyvtárak 1945 után
A
szlovéniai közkönyvtári rendszer az elmúlt hat évtized alatt fejlődött
ki. 1945-ben fogadták el2 az első könyvtári rendeletet a
regionális könyvtárak megalakításáról és működtetéséről. Az első
könyvtári törvény 1961-ben jelent meg, melyben a különböző típusú
könyvtárak hálózati működésének szakmai és jogi kereteit határozták
meg. A könyvtárak működését elsősorban a fenntartó elvárásai határozták
meg. A használók igényeinek kielégítése a hatvanas évektől kezdődően
vált egyre fontosabbá. A későbbi törvényi szabályozásban már
megfogalmazódott, hogy az olvasóknak korszerű, minden igényt kielégítő
könyvtári szolgáltatásokat kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a
szolgáltatást a nagyobb városokban vagy vidéken, a kisebb településeken
veszik igénybe. 1971-ben egy új közkönyvtári hálózati struktúrát
hoztak létre.3 A fejlesztésekben támaszkodtak az IFLA közkönyvtári
irányelveire, valamint a nyugati országok könyvtárszervezési
tapasztalataira is. A könyvtári hálózat ellátórendszerébe bekapcsolták
a körzeti és a települési könyvtárakat, és a hagyományos használati
lehetőségek mellett hangsúlyossá tették a könyvtárközi kölcsönzés és a
szaktájékoztatás szerepét. Megkezdődött a könyvtárosok szervezett
képzése a ljubljanai egyetem bölcsészettudományi karának könyvtári
tanszékén, valamint különféle továbbképzések is indultak a nemzeti
könyvtár szervezésében. Az 1982-ben megjelent új könyvtári törvény
kimondta az országos információs rendszer kiépítésének
szükségességét, és kijelölte a fejlesztésekért felelős
központi intézmények körét.4 A szlovéniai közkönyvtárak fejlődésének
két alapkérdése van: hogyan lehet a fejlesztési elképzeléseket
átültetni a gyakorlatba, és megvalósítani a mindennapokban, ill.
miként és honnan lehet a szükséges pénzügyi forrásokat a
fejlesztésekhez előteremteni. A közkönyvtárak többségében már a
könyvtári normákhoz, előírásokhoz való igazodás is nehézségekbe
ütközött. Volt néhány szerencsés könyvtár, ahol a helyi községi
önkormányzat támogatásával sikerült megteremteni a működéshez
szükséges anyagi támogatást. A sikeres példák mintaként
szolgáltak más önkormányza¬tok és könyvtárak számára is. Törvényi szabályozás
A
szlovéniai közkönyvtárak működését rendező, 2001-ben hatályba lépő
törvény (SZK Hivatalos Lapja, 2001. 87. sz.) majdnem tíz évig készült.
Végleges formáját hosszadalmas parlamenti viták, többszörös
átdolgozások előzték meg. 2001-ben a kulturális tárca élére olyan
miniszter került, akinek mandátuma alatt a könyvtári törvény
elfogadását követően számos további, a könyvtári területet érintő
rendelet, határozat, szabályzat került véglegesítésre. 2002-ben állították fel a Nemzeti Könyvtári Tanácsot5, amely a minisztérium mellett működő szakmai tanácsadó szervezet. Az
1987-ben létrehozott IZUM (Institut infor¬ma¬cijskih znanosti
Maribor, Maribori Információtudományi Intézet) lett a
kidolgozója, a kilencvenes évektől pedig a fejlesztője az egységes
szlovén bibliográfiai adatbázisnak, a COBISS-nak (Cooperative Online
Bibliographic System and Services). Szabályzat jelent meg a
kulturális területen szakfelügyeletet ellátó személyek képzéséről,
2003-ban pedig a körzeti központi könyvtárak közös költségeiről és a
könyvtári hálózaton belüli tevékenységek támogatásáról. A 2001. évi
könyvtári törvény alapján 2003-ra elkészült a közkönyvtárak
alapszolgáltatásairól szóló rendelet (SZK Hivatalos Lapja, 2003. 29.
sz.). Ezt követte a könyvtárak közintézményi tevékenységére
vonatkozó szabályzat (A könyvtári tevékenység mint közszolgálat, SZK.
Hivatalos Lapja, 2003. 73. sz.). Mindezeket kiegészítette a körzeti
központi könyvtárak tevékenységét leíró szabályzat. 2004-ben jelent
meg a hivatalos közlönyben az a határozat, amely a könyvtári
dokumentumok kölcsönzési forgalma után – az európai szerzői jogi
szabályozáshoz igazodva – évi támogatást állapított meg az alkotók
részére. A szlovén könyvtári törvény6 2001. november 8-án lépett
érvénybe, hatályon kívül helyezve az 1982-es törvényt, amely még csak a
hagyományos könyvtári tevékenységeket szabályozta. Az új törvény az
általános bevezető részt követően az egyes könyvtártípusok (a
nemzeti könyvtár, felsőoktatási könyvtár, általános, ill.
közkönyvtár, iskolai könyvtár és szakkönyvtár feladatait
tárgyalja. Külön rendelkezik a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok,
valamint a határon túl élő szlovén nemzeti kisebbségek könyvtári
ellátásáról. Meghatározza a Nemzeti Könyvtári Tanács és az országos
könyvtári bibliográfiai adatbázist (COBISS-t) működtető maribori
IZUM feladatait. A törvény kitér a nemzeti bibliográfiai rendszer, a
könyvtáros-képzés és a szakvizsgák, valamint a szakfelügyelet
kérdéseire is. Fontos eleme a szabályozásnak a könyvtárak anyagi
támogatásáról szóló rész. A továbbiakban a könyvtári törvény azon
szakaszait mutatom be részletesebben, amelyek a közkönyvtárak
tevékenységi körét határozták meg. A könyvtári
törvény 1. szakasza közszolgálati tevékenységként definiálja a
könyvtárak munkáját, meghatározza tevékenységeit, az
alapítási feltételeket, a finanszírozást és a szakfelügyeletet. Ezek
alapján egy közközkönyvtár a közszolgálati tevékenység keretein belül a
következő feladatokat látja el: gyűjti, megőrzi, feldolgozza,
szolgáltatja a könyvtári dokumentumokat, biztosítja mind a
hagyományos dokumentumokhoz, mind az elektronikus publikációkhoz
közvetlen hozzáférést, könyvtári katalógust készít, adatbázisokat
és egyéb tájékoztató forrásokat hoz létre és működtet,
bibliográfiai és más informatikai tevékenységet folytat, ellátja
a könyvtárközi kölcsönzést, biztosítja az információk szabad
áramlását, bővíti a könyvtárhasználók körét, megszervezi a
könyvtárhasználati képzést; gondoskodik a számítógépes
alapismeretek oktatásáról, továbbá egyéb könyvtári és információs
tevékenységet folytat. A könyvtárhasználók jogait és az
ingyenesen járó szolgáltatásokat a törvény 8. szakasza fejti ki: a
használónak joga van a könyvtári állományba való betekintésre, az
állomány helyben használatára, ill. kölcsönzésére, tájékoztatásra a
könyvtár állományáról, mely a könyvtár részéről kiegészül
bibliopedagógiai tevékenységgel. A törvény megjelenése után két évvel
látott napvilágot a Közkönyvtári alapszolgáltatások szabványai7,
mely könyvtártípusonként részletezte a könyvtári
alapszolgáltatásokat. A közkönyvtárak működése
A
könyvtárakat a törvény önálló jogi személyként definiálja. Könyvtár
akkor működhet önálló intézményként, ha tízezer lakosnál nagyobb
település részére végez könyvtári szolgáltatásokat. A 10 000-nél
kevesebb lakosú területen, amennyiben adottak a szolgáltatásokhoz
szükséges feltételek, működhet önálló könyvtár. Ha az önálló működéshez
nincsenek meg a szükséges feltételek, lehetőség van arra, hogy az adott
közigazgatási egységen belül egy nagyobb könyvtárral együtt, annak
részeként tevékenykedjék. A törvény szerint minden települési
önkormányzatnak kötelessége biztosítani a lakosság számára a könyvtári
ellátást. A könyvtár tehát működhet önállóan, vagy közösen egy
másik település könyvtárával, vagy szerződést köthet
egy központi szolgáltatóval a könyvtári ellátás biztosítására. Ha
több község együttesen alapít könyvtárat, az alapító szerződésben
meghatározzák az egymás között megosztott jogokat és kötelezettségeket.
Amennyiben egy település nem tudja biztosítani a könyvtári
tevékenységet, akkor az állam teszi ezt meg a saját költségére (20.
szakasz). A közkönyvtárak részt vállalnak az életen át tartó tanulás
megszervezésében; gyűjtik, feldolgozzák, megőrzik és szolgáltatják a
helyismereti dokumentumokat (24. szakasz), biztosítják a
hozzáférést és a szolgáltatásokat a hagyományos és az elektronikus
könyvtári médiák terén, foglalkozásokat szerveznek a gyermekek, a
fiatalok és a felnőttek részére. A közkönyvtárak kötelesek
biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat az olasz és a magyar
nemzetiségek, valamint a roma közösségek számára, és biztosítaniuk kell
a nemzetiség nyelvén történő kommunikációt. E célból a közkönyvtárak
külön munkatervet dolgoznak ki, amelyet az adott nemzetiségi közösségek
vezetősége minden évben véleményez, illetve jóváhagy. (25. szakasz) Azok
a könyvtárak, amelyek a határ menti területen végeznek könyvtári
szolgáltatást, a határon túli szlovénok részére is biztosítják a
könyvtári dokumentumokhoz való hozzáférést. Ennek keretében
megszervezik a könyvtári dokumentumok kölcsönzését, együttműködnek az
ottani regionális könyvtárakkal, dokumentumokat vásárolnak a részükre,
és támogatják a szomszédos országokban élő szlovénok könyvtári
ellátását. Ezt a szerepet a nemzeti könyvtárral együttműködve látják
el. (26. szakasz) A közkönyvtárak tagjai az országos bibliográfiai
rendszernek. A törvényes előírásoknak megfelelően csak olyan gazdasági
tevékenységet folytathatnak, amely során a megtermelt jövedelmet az
alaptevékenységre fordítják. A közkönyvtári tevékenység működési
feltételeit a törvény 36. szakasza pontosítja: a könyvtárnak széles
választékú könyvállományt, elegendő számú szakképzett könyvtárost, a
könyvtári szolgáltatások végzésére megfelelő helyiségeket és
felszerelést stb. kell biztosítania. A körzeti központi
közkönyvtárak8 az alapító, fenntartó beleegyezésével könyvtári
szolgáltatásokat nyújthatnak az adott régió egészének is. Feladatuk:
biztosítani a nagyobb mennyiségű, igényes összetételű könyvtári
állományt és információkat, szakmai segítséget adni a területen
működő kisebb könyvtáraknak; koordinálni a helyismereti
gyűjtemények munkáját; irányítani a könyvek begyűjtését és
elosztását. (27. szakasz) A könyvtári törvény lehetővé teszi, hogy a
körzeti központi könyvtárak bizonyos részfeladatokat átruházzanak a
körzeti és a községi közkönyvtárakra, illetve a hálózat keretében
működő körzeti központi közkönyvtár jóváhagyásával egy másik kijelölt
könyvtárra. Országos bibliográfiai rendszer
A
könyvtári törvény több cikkelye foglalkozik az országos központi
bibliográfiai rendszerrel. A nemzeti bibliográfiai rendszert azon
könyvtárak alkotják, amelyek eleget tesznek a törvényben előírt
feltételeknek a rendszerhez való csatlakozást illetően. A nemzeti
könyvtár és az országos könyvtári információs rendszerhez
csatlakozott intézmények folyamatos adatcsere-kapcsolatban állnak
egymással. A nemzeti bibliográfiai rendszerhez minden könyvtár
csatlakozhat, amely elfogadja a szolgáltatási feltételeket, szakképzett
könyvtárosai vannak, s rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges
adatátviteli hálózattal. A szolgáltatásra vállalkozó könyvtárak
szerződést kötnek az adatbázist fenntartó központi intézménnyel.
A nemzeti bibliográfiai rendszerhez csatlakozhatnak az országhatáron
kívül tevékenykedő könyvtárak is. A rendszerhez csatlakozó
könyvtárak saját adatbázisai is elérhetővé válnak a rendszer
valamennyi felhasználója számára (41. szakasz). A nemzeti
bibliográfiai rendszer keretében a könyvtári tájékoztató
szolgáltatásnak a következő feladatokat kell biztosítani: a
rendszerhez tartozó online szolgáltatások folyamatos működtetése; a
könyvtári normatívák betartása, alkalmazása és fejlesztése; az
alkalmazott feldolgozói programok karbantartása és fejlesztése; a
könyvtári szakemberek továbbképzése; az egységes országos
könyvtári rendszer és az adatbázisok, valamint a kommunikációs
rendszer karbantartása, fejlesztése; a közvetlen hozzáférésű
adatbázisok használatának biztosítása; a szakmai továbbképzések
és tanácskozások szervezése a nemzeti bibliográfiai adatbázis
további fejlesztéséről; kutatói, fejlesztési és tanácsadói
tevékenység ellátása; javaslatok előkészítése a Nemzeti Könyvtári
Tanács részére. (44. szakasz) A könyvtárak finanszírozása
A
könyvtárak mint önálló közintézmények az állami
költségvetésből kapják a működésükhöz szükséges anyagiak egy részét.
Végezhetnek olyan kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyeket
az intézmények alapítólevelében külön meghatároznak. (51.
szakasz) A közkönyvtárakat az alapító és a társalapító a
szerződéses partnerekkel együtt az intézmény programja és pénzügyi
beszámolója alapján, az alapító okiratban lefektetett megállapodás
szerint finanszírozza. (52. szakasz) Ha több község közösen alapít
könyvtárat, vagy ha egy központi szolgáltató könyvtárral szerződést
köt, a könyvtár szolgáltatási, működési és a fenntartási költségeit az
illetékes község lakosságának számaránya alapján határozzák meg. Azokat
a könyvtári költségeket, amelyek az illető község területén
keletkeznek, a községeknek maguknak kell fizetni. A településeknek
anyagilag is hozzá kell járulniuk a könyvtári dokumentumok
beszerzéséhez. Ez havonta 1/12-ed részt jelent, figyelembe véve a
település lakosságának számarányát. A könyvtár működéséhez és az új
könyvtári dokumentumok vásárlásához szükséges anyagiakról az alapító és
a fenntartó községek gondoskodnak a könyvtár által benyújtott és
elfogadott pénzügyi terv alapján. A közös költségeket az
alkalmazottak fizetése, a dokumentumok beszerzése, referensz
gyűjtemények használata és a mozgókönyvtári tevékenység működtetése
képezi.(53.szakasz) A könyvtárak a törvény 36. szakasza szerint
állami költségvetésből származó támogatást is kapnak könyvvásárlás
céljára. Ha a miniszteri szakfelügyelet megállapítja, hogy a község
nem teljesíti a törvény 52. és 53. szakasza alapján előírt fenntartói
kötelezettségét, figyelmeztetést kap; ha a megadott határidőn
belül sem teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, a miniszter
eljárást indíthat a helyi önkormányzat ellen. (54. szakasz) A
kulturális tárca az éves állami költségvetés keretein belül hozzájárul
a könyvtári dokumentumok beszerzéséhez és a számítógépes
infrastruktúra kialakításához. (55. szakasz) A közkönyvtári
tevékenységgel összhangban a könyvtári dokumentumok kölcsönzése után a
törvény 3. szakasza értelmében kölcsönzési támogatást adnak mindazon
szlovén nyelven alkotó szerzők, fordítók, fotóművészek részére, akiknek
műveit kikölcsönöztek. Az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatót a
minisztérium dolgozta ki. (56. szakasz)
Hálózatok
Már
az 1961-ben megjelent első könyvtári törvényben lefektették a könyvtári
hálózat jogi és szakmai alapjait. Az 1982-es könyvtári törvényben
meghatározták azokat a központi intézményeket, amelyek az információs
rendszer kiépítéséért és fejlesztéséért voltak felelősek. A 2001-es
könyvtári törvény előírta, hogy az önkormányzatoknak helyi
szinten biztosítaniuk kell a lakosság könyvtári ellátását. Az alapítás
után szerződésben rögzítik a jogokat és a kötelezettségeket9. Ezek
alapján a közkönyvtárak a helyi községi önkormányzatok fenntartásába
tartoznak. A közkönyvtári normatívákat a Nemzeti Könyvtári Tanács
2005. április 21-én hagyta jóvá. A könyvtári normatívák a
2005–2015 közötti tízéves időszakra vonatkoznak. Az elkészült
szabályzat felhasználta az IFLA és az UNESCO közkönyvtári
nyilatkozatát (Kapu a tudáshoz, 1995), illetve a A közkönyvtári
szolgálat c. IFLA és UNESCO fejlesztési irányelveket10 . A közkönyvtári hálózat
2003.
szeptember 11-én jelent meg (SzK Hivatalos Lapja, 88. szám) a
körzeti központi könyvtárakról szóló szabályzat,11 amely a regionális
központi közkönyvtárak feladatait és finanszírozásukat, a helyismereti
és más külön-gyűjtemények, valamint az információs rendszer működését,
továbbá a könyvtárosok továbbképzését tárgyalja. A körzeti központi
könyvtárak éves munkaprogramjának megvalósításhoz a kulturális tárca ad
támogatást. A régióban lévő közkönyvtárak hálózatot alakítanak,
tevékenységüket a körzeti központi könyvtár szervezi. A hálózat
dokumentumállománya a differenciáltabb igényeket is ki tudja
elégíteni. A központi könyvtár feladata a szlovén szépirodalmi
művek és szakkönyvek, a folyóiratok, heti- és napilapok, hivatalos
kiadványok, kézikönyvek, aprónyomtatványok, nem hagyományos
dokumentumok, adattárak stb. beszerzése és szolgáltatása. Ezen kívül
olyan idegen nyelvű szépirodalmi műveket, szakkönyveket és
szakfolyóiratokat vásárol és szolgáltat, melyek iránt a hálózat
keretein belül igény mutatkozik. A hálózati központi könyvtár
szaktanácsadói szerepet is ellát, összehangolja a területén lévő
könyvtárak munkáját. Statisztikai adatokat gyűjt, jelentést
készít a hálózat területén lévő könyvtárak tevékenységéről, és szakmai
támogatást nyújt. Fejleszti a számítógépes infrastruktúrát. Mentori
tevékenységet folytat a fiatal, kezdő könyvtárosok és a könyvtár szakos
hallgatók körében, és továbbképzéseket szervez. A körzeti könyvtárak A
körzeti könyvtárak összehangolják és karbantartják a közkönyvtárakat
összekapcsoló információs rendszereket. A körzeti könyvtárak a saját
hálózatuk keretében kötelesek megszervezni a helyismereti dokumentumok
gyűjtését és feldolgozását a COBISS adatbázisban. Ennek érdekében
közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a körzeti könyvtári hálózat
területén működő helyi kiadókkal, szerkesztőségekkel, intézményekkel s
nyomdákkal, hogy a megjelent kiadványaikat juttassák el az
illetékes körzeti könyvtár helyismereti részlegének. A körzeti könyvtár
ezzel egy időben folyamatosan tájékoztatja a Nemzeti és Egyetemi
Könyvtárat az újonnan megjelent kiadványokról, gyarapítja a CONOR
névkatasztert a helyi szerzők adatainak a feldolgozásával.
Községi, kistelepülési könyvtárak A
községi, kistelepülési könyvtárak ott működnek, ahol a lakosság
létszáma meghaladja az 1500 főt, s a települési önkormányzat vállalja a
fenntartási költségeket. A szakmai normatívák lehetővé teszik,
hogy fiókkönyvtárak jöjjenek létre azokon a településeken,
amelyek 4 km-nél távolabb vannak a központi könyvtártól. A távoli
városrészek, illetve kistelepülések ellátására mozgókönyvtári
szolgáltatást is be lehet indítani, ha ennek adottak a feltételei.
Fiókkönyvtári vagy letéti ellátás szervezhető a kórházakban, az
idősek otthonában, a diákotthonokban és a börtönökben is. Egyes
településeken megszervezték a házi kölcsönzést, valamint a postai
könyvküldő szolgálatot.
A könyvtárhasználók A
közkönyvtár azonos szolgáltatásokat biztosít a felnőtteknek, a
fiataloknak és a gyermekeknek, nemre, nemzetiségre, fajra való tekintet
nélkül. Ugyanilyen szintű könyvtári ellátás illeti meg a fogyatékkal
élőket, a hosszabb ideig kórházi és rehabilitációs ápolásra szorulókat,
a mozgáskorlátozottak, a gyengén látók és hallókat, a börtönben lévő
személyeket. A közkönyvtári szolgáltatásokat igénybe vehetik a
különféle oktatásügyi, kulturális és non-profit szervezetek, a helyi
közösségek egyesületei, a civil szervezetek, a helyi önkormányzat, stb. Könyvtári
tag lehet minden olyan személy, aki elfogadja és tiszteletben tartja az
adott könyvtár működési szabályzatát. A könyvtárnak arra kell
törekedni, hogy a felnőtt lakosság 40%, a 15 évnél fiatalabb diákok
60%-a könyvtárhasználó legyen. A közkönyvtárak alapszolgáltatásai
2002
márciusában jelent meg a könyvtári alapszolgáltatásokról szóló
szabályrendelet,12 valamint a könyvtárak nyilvános közintézményi
tevékenységéről szóló szabályzat.13 Mindkettő részletesen meghatározza
az egyes könyvtártípusokra mint közintézményekre vonatkozó
kötelezettségeket. A közkönyvtáraknak a következő
alapszolgáltatásokat kell biztosítaniuk a felhasználóik részére: - a nyilvános hozzáférésű dokumentumok használata; - egyes könyvtárak katalógusának, ill. az országos osztott központi katalógus (COBISS) használata; - országos és külföldi OPAC katalógusok és adatbázisok használata; - a hagyományos és elektronikus információforrásokhoz való szabad hozzáférés; - információszolgáltatás a könyvtári állományról; - könyvtári dokumentumok kölcsönzése helyben és otthoni használatra; könyvtárközi kölcsönzés; - a könyvtárhasználat és információtechnikai ismeretek oktatása; segítség és tanácsadás a könyvtári dokumentumok keresésében és használatában; - a könyvújdonságok ismertetése; - reprográfiai szolgáltatások; - könyvtári dokumentumok előjegyzése; - számítógépek, nyomtatók, tévé, videó, hifi zenei berendezések stb. könyvtári elérhetősége; - internethasználat; - könyvtári rendezvények szervezése. A
közkönyvtárnak tagja lehet mindazon magán vagy jogi személy, aki
beiratkozik, és tagsági díjat fizet. Akik még nem töltötték be 18.
életévüket, nem kell beiratkozási díjat fizetniük (ugyanez érvényes a
munkanélküliekre is). A közkönyvtárak kiegészítő szolgáltatásai közé
sorolhatók azok a tevékenységek, amelyek további költséggel járnak.
Ezeket a könyvtár részben, vagy teljes egészében megfizettetheti
a felhasználóval, attól függően, hogy ezek a költségek beletartoznak-e
a fenntartó által biztosított anyagi támogatásba vagy sem.(5. szakasz) A könyvtári dokumentumok kölcsönzése Valamennyi
közkönyvtár köteles a működési szabályzatában pontosan és közérthetően
meghatározni az az állományban található összes dokumentumtípusra
vonatkozó kölcsönzési feltételeket és a kölcsönzési határidőt. A
közkönyvtárakban a legtöbb dokumentum kölcsönözhető, kivéve: a
folyóiratokat, a referensz műveket, kézikönyvtári gyűjteményt, a
helyismereti állomány dokumentumait, valamint régi és a ritka
könyveket.
Térítéses és ingyenes szolgáltatások A
közkönyvtár alapszabályzatában rögzíti azokat a szolgáltatásokat,
amelyekért fizetni kell: beiratkozás, fénymásolás,
digitalizálás, a könyvtárközi kölcsönzés postaköltség,
irodalomkutatás, bibliográfia-szerkesztés CD-k, DVD-k, videó és
hangkazetták kölcsönzése, a megrongált könyvtári dokumentumok javítása,
késedelmi díjak, az elvesztett könyvtári dokumentum ára, az elvesztett
könyvtári dokumentum ismételt feldolgozási költségei, a második
(helyettesítő) olvasójegy elkészítése. Az ingyenes könyvtári
szolgáltatások közé a következők sorolhatók: a könyvtári dokumentumok
helyben használata és otthonra kölcsönzése, tájékozódás a könyvtár
újdonságairól, a dokumentumok előjegyzése, hozzáférés a közintézmények
elektronikus információs forrásaihoz, adatbázisok használata, a
könyvtárhasználók tájékoztatása nyomtatott, vagy elektronikus
formában, a könyvtárhasználati technológia oktatása, az
elektronikus posta ingyenes használata a könyvtárban. (6., 8., 9., 10.
szakasz) Nyitva tartási idő A könyvtárak a
nyitva tartási időt a felhasználók igényei szerint alakíthatják. A
szabályzat megengedi, hogy a könyvtár inkább az esti órákban, és
munkaszüneti napokon is nyitva legyen. Az intézmények minimális
nyitvatartási és kölcsönzési ideje könyvtártípusonként14 változó – a
könyvtári alapszolgáltatások függvényében a következőképpen javasolt:
A könyvtári állomány kialakítása és szolgáltatása A
könyvtár nagysága, állománya, valamint felszereltsége feleljen meg a
lakosság számarányának és a könyvtári hálózat elvárásainak. A könyvtár
épülete legyen könnyen megközelíthető, s legyen lehetőség arra, hogy az
épületet szükség szerint kibővítsék. Ha a könyvtár egy kultúrintézet
szerves része, akkor legyen külön bejárata. A könyvtári helyiségek a
látogatók részére legyenek funkcionálisak, s könnyen használhatók. Könyvtári férőhelyek Elvárható, hogy ezer lakosra számítva a könyvtárban minimálisan legyen l3 olvasótermi hely, de legalább 12 hely, 0,5 hely a zenei részlegben, de legalább 2 hely, 0,5 hely az audiovizuális részlegben, de legalább 2 hely, 1 hely számítógéppel és nyomtatóval felszerelve, de legalább 4 hely. Az
olvasótermi szolgáltató helyen legyen kellőképpen felszerelt
kézikönyvtári gyűjtemény, folyóirat-olvasó és annak régebbi gyűjteménye
álljon közel a raktárhoz. A különféle könyvtári és más rendezvények
megtartására szolgáló helyiségekben legyen legalább 50–150 férőhely.
Továbbá legyen teakonyha, ruhatár, ülésterem, minden emeleten
kellő számú vizesblokk, valamint külön helyiség a központi számítógép
részére.
Gyűjteményszervezési alapelvek Minden
könyvtárnak a gyűjtemény kialakításánál a következőket kell figyelembe
venni, hogy négy kötet jusson minden lakosra, de nem kevesebb, mint 10
ezer kötet, 30 folyóirat és 0,4 nem hagyományos könyvtári dokumentum. A
könyvgyűjtemény összetételében vegyék figyelembe a lakosság nyelvi
megoszlását. Nemzetiségi területen jusson egy anyanyelvi könyv 5
nemzetiségi lakosra, s egy anyanyelvi folyóiratcím 500 nemzetiségi
lakosra. A körzeti központi könyvtárban legyen legalább 100
folyóiratcím. Az intézményi, a kórházi és egyéb fiókkönyvtárakban
jusson legalább 5 dokumentum minden potenciális felhasználóra. A
bibliobusz állománya álljon legalább 15 ezer kötetből, s ebből legyen
legalább 3 ezer kötet a bibliobuszon. Ha a helyismereti és egyéb
külön-gyűjtemény nagysága meghaladja a 3000 dokumentumot, akkor
legyenek elkülönítve. A könyvtári állomány összetétele és az évi gyarapodás A
könyvtári gyűjteményen belül a szép- és szakirodalom aránya legalább
60%–40% legyen. A gyűjtemény ezen belül 25–30%-ban biztosítson
megfelelő szakirodalmat és szépirodalmi műveket a fiatalok és a diákok
részére, ebből 60%-a szakirodalmi és 40%-a szépirodalmi mű. Hasonlóan
kell kialakítani a nemzetiségiek nyelvén való gyűjteményt is. Abban az
esetben, ha a közkönyvtár szeretné betartani a javasolt évi
gyarapodási elvárásokat, akkor évente az ellátandó terület minden 1000
lakosára nézve legalább 250 könyvtári dokumentumot, valamint legalább
25 nem hagyományos könyvtári dokumentumot kell vásárolnia. Mérőszámok Az
eredményes könyvtári tevékenység mérésére az ISO 11620:1998 szabványt
ajánlják. Ennek keretében a következő mutatókat számszerűsíthetők: a
kikölcsönzött könyvek száma a lakosság számarányához viszonyítva, a
látogatottság száma a lakosság számarányához, a beiratkozott olvasók
száma a lakosság számarányához, a kikölcsönzött könyvek száma a teljes
könyvtári állományhoz viszonyítva, megkeresések, információk
szolgáltatása a lakosságra kivetítve, a kikölcsönzött könyvek száma és
a nyitvatartási idő arányosa, a szolgáltatások száma és a lakosság
számaránya, számítógép használatok száma a lakosság számarányához
viszonyítva. A könyvtári munka mérése egy másik, hasonló jellegű könyvtár mutatóinak összehasonlításával is (benchmarking) elvégezhető. A közkönyvtárak helyzete, jövőbeni feladatai
A
Nemzeti Könyvtári Tanács a közkönyvtári normatívákban15 kevés
újdonsággal rukkolt elő. Lényegében megismételték azokat az
elvárásokat, amelyeket a 2001. évi könyvtári törvény tartalmazott, de
gyakorlati megvalósításuk a 2001–2005 közötti időszakban még nehezen
indult. A közkönyvtári fejlesztés kulcsfontosságú tényezője a korszerű
közkönyvtári hálózatok működtetése. A közkönyvtárak legfőbb feladatai között a következőket jelölték meg: - biztosítani a könyvtári állományhoz való közvetlen hozzáférést, valamint a könyvtári információs rendszer használatát; -
gondoskodni az adott térség közösségi tájékoztatása szempontjából
fontos információkról; - gyűjteni, rendszerezni, szolgáltatni a
helyismereti dokumentumokat és tájékoztatni róluk; - támogatni az egész életen át tartó tanulást; - fejleszteni az olvasás iránti igényeket, bővíteni a használók körét; - szervezni a könyvtárak közötti együttműködést.
A körzeti központi könyvtárak fô feladatai Változnak
a használói igények, a közösségek és az egyének elvárásai, új
szolgáltatások és szolgáltatási formák jelennek meg, változik a
könyvtár mint szolgáltató hely szerepe, és mind nagyobb felelősség
hárul a könyvtárosra is, szakmai és etikai szempontból egyaránt.
A digitális írásbeliség már nemcsak a fiatalok, hanem a
középkorúak körében is egyre jobban tért hódított. A könyvtári
munka kezd eltolódni kicsit a képzés, továbbképzés felé,
egyfajta „oktatói könyvtárosság” irányába. A
kistelepülési könyvtárak sok esetben nincsenek felkészülve a
Közkönyvtári tevékenység szabályzatában előírt normatívák szerinti
működésre. A központi körzeti könyvtárak a könyvtári hálózati
feladatok átvállalásával nagy terhet vettek magukra. Mivel a könyvtári
intézet nem tudott kellő támogatást adni, a hálózati munkát áthárította
a központi körzeti könyvtárakra, amelyek viszont nem voltak erre
felkészülve. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a körzeti központi
könyvtárak nem nagyon tudnak eleget tenni új kötelezettségeiknek,
miközben korábban elkezdett feladataik teljesítése is nehézségekbe
ütközik. A kistelepülések könyvtárainak egy része annyira lemaradt a
fejlődésben, hogy puszta létük is gyakran megkérdőjeleződik. Van olyan
település, ahol a lakosságszám csökkenése áll a háttérben, máshol a
könyvtár elavult állománya miatt nincs érdeklődés a könyvtári
szolgáltatások iránt. A kistelepülési önkormányzatok gyakorta
szakmai hozzáértés nélkül próbálják megoldani a könyvtárak szervezeti,
szervezési problémáit. Előfordul, hogy a körzeti központi, a körzeti
vagy a kistelepülési közkönyvtárak hatáskörébe próbálják átirányítani
az iskolai könyvtárakat is. A szervezeti struktúrát érintő
változtatásokat sem minden esetben előzi meg alapos szakmai egyeztetés
és előkészítés.
A közkönyvtárak információtechnológiai ellátottsága Az
infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően nőtt a közkönyvtári
számítógépek mennyisége. Helyi könyvtári hálózat csak néhány helyen
épült ki, pedig ezek nagyobb biztonságot és felügyeletet
biztosítanának. A könyvtári számítógépek karbantartását külső cégek
szakemberei végzik, akik csak az alapvető karbantartási munkákat látják
el. A könyvtári intézet munkatársai szorgalmazzák, hogy
legyen minden központi körzeti közkönyvtárnak saját informatikai
szakembere. (A legfrissebb 2008. januári adatok szerint a hálózatban 10
számítógépes rendszergazdát foglalkoztatnak.) A továbbiakban mindenképp
fejleszteni kell a könyvtárosok számítástechnikai ismereteit, nekik is
meg kell tanulniuk szakavatott módon digitalizálni, web¬oldalakat
szerkeszteni, és aktívan közreműködni a honlapok folyamatosan
frissítésében. Tovább kell fejleszteni a könyvtárak elektronikus
szolgáltatásait: a fő cél a virtuális könyvtár és az információs
központ szerepének, feladatainak a megvalósítása. Fontos előrelépés
lenne, ha sikerülne a könyvtári vezetők és a könyvtárosok folyamatos
informatikai továbbképzését megszervezni. A kiskönyvtárak gépparkjának fejlesztésére egyelőre még nincs egységes elképzelés. A
körzeti központi könyvtárak nagyobb tárkapacitással rendelkező
szervereihez az OpenVMS operációs rendszeren keresztül kapcsolódnak a
községi könyvtárak. 2004-ben kezdődött meg a „COBISS 3” könyvtári
feldolgozói program használata. A központi adatbázis tartalmazza az
adott időszakban megjelent hagyományos és nem hagyományos könyvtári
dokumentumokat. Egyes dokumentumtípusok pl. a kéziratok,
aprónyomtatványok, hagyatékok, zenei anyagok, kották, stb. feltárása
még megoldatlan. A COBISS adatbázis könyvtári feldolgozó modulja
egyelőre még nem teszi lehetővé a teljes értékű virtuális könyvtár
működését. A bibliográfiai és a helyi adatok mellett az adott
adatbeviteli mezőbe beírják azon URL-címet, ahol a digitalizált
állomány elérhető s megtalálható az interneten. A közkönyvtárak és az internetes tartalomszolgáltatás A
közkönyvtárak helyzetével foglalkozó 2005-ös jelentés megállapította,
hogy a könyvtári szolgáltatások bővítésénél fontos szerepet
szánnak az intézmények honlapjainak. A kiskönyvtárak hálózati
forráskínálata egyelőre még szegényes, sokszor esetleges, elavult. Az
országos stratégiai terv a körzeti központi könyvtárak feladatává
tette, hogy a nemzeti könyvtár szakmai felügyelete mellett szervezzék
és koordinálják részvételüket az országos szintű fejlesztési
programokban, amelyhez a minisztérium külön anyagi forrásokat
biztosított a könyvtáraknak. Mivel a finanszírozás csak meghatározott
időszakra vonatkozott, a körzeti hálózati szakreferens feladatkörét
fele-fele arányban egy már munkaviszonyban lévő könyvtáros, és egy
újonnan felvett egyetemi hallgató látta el, akire elsősorban a
rutinfeladatok elvégzése hárult. A körzeti központi könyvtárak
feladatkörét és azok kivitelezését a könyvtári hálózatok
kialakításában, szervezésében a törvények és szabályzatok egyértelműen
meghatározzák.
Fejlesztési javaslatok: - Legyen biztosítva a COBISS könyvtári adatbázishoz való hozzáférés a kistelepülési könyvtárakban is. - Mutassák be a könyvtári gyűjteményeket az intézetek honlapjain is. - Legyen folyamatos a felhasználók képzése az informatika téren. - A központi körzeti közkönyvtár és a hozzá tartozó hálózati könyvtárakban, tegyék lehetővé az egységes olvasójegy használatát. - Legyen térítésmentes a közkönyvtári adatbázisokhoz, s más közhasznú információs forrásokhoz való hozzáférés.
Jegyzetek
1 http://www.stat.si/popis2002/si/ Letöltés: 2007. dec. 22. 2 Uredba o ustanovitvi okroľnih ątudijskih knjiľnic. Uradni list SNOS in NVS I/II, 1945. 37. sz. 168-169. p. 1945. 9. 22. 3
Ez a Szlovén Képviselőház Oktatási-Nevelési Tanácsának ülésén
került elfogadásra 1970. jún. 1-jén, de csak a következő évben indult
meg az átszerveződés folyamata. 4 Koncepcija razvoja knjiľničarstva v Sloveniji. Uradni list SRS, 1982. 27. sz. 5 Sklep o ustanovitni Nacionalnega sveta za knjiznicno dejavnost. Uradni list RS, 2002. 34. sz. 6 Zakon o knjiľnjičarstvu. Uradni list Republike Slovenije, 2001. 11. 08. 87. sz. 8685-8693. p. 7 Standardi
za sploąne knjiľnice – za obdobje od 1. maja 2005 do 30. aprila 2015.
Lj., Nacionalni svet za knjiľnično dejavnost, 2005. 28 p. http://www.mk.gov.si/fileadmin/mk.gov.si/pageuploads/Ministrstvo/Drugo/
hitri_dostop/standardi_spl_k_sprejeti.pdf Letöltve: 2007. nov. 30. 8 A
körzeti központi könyvtárak tevékenységéről szóló részletesebb
szabályzat két évvel később, 2003. szept. 12-én lépett érvénybe:
Pravilnik o osrednjih knjiľnicah (Szabályzat a körzeti központi
könyvtárakról) Uradni list RS 2003. 88. sz. 13012. p. 9 Könyvtári törvény, 2001. 20. szakasz 10 Magyar
fordításban is: A közkönyvtári szolgálat – az IFLA és az UNESCO
fejlesztési irányelvei (2005) magyarra fordította Papp István, Bp.
Könyvtári Intézet, 2005. 11 Pravilnik o osrednjih knjiľnjicah. Uradni list RS, 2003. 88. sz. 13012. p. (Szabályzat a körzeti központi könyvtárakról) 12 Uredba o osnovnih storitvah knjiľnic. Ur. list RS, 2002. 3. 13. (Szabályrendelet a könyvtári alapszolgáltatásokról) 13 Pravilnik
o pogojih za izvajanje knjiľnične dejavnosti kot javne sluľbe. Uradni
list RS 2003. 7. 29. 11085. p. (Szabályzat a könyvtárak közintézményi
tevékenységéről) 14 Az adott könyvtár nyitvatartási ideje az
alapszabályzatban van meghatározva, az esetleges módosításokat az
alapító és a könyvtár tanácsa hagyja jóvá a könyvtár évi
munkatervében. 15 Közkönyvtári szabványok, 2005. 1., 2. szakasz
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkeznie. Jelentkezzen be, vagy kattintson ide a regisztrációhoz