37. évfolyam, 1991. 2. szám
Archívum

Az információpiac szervezete Dániá­ban

Kaposváriné Dányi Éva

WINKEL, Anette - HIELMCRONE, Harald v.
The specialized information market: Its organisation in Denmark / Anette Winkel, Harald v. Hielmcrone; (ed. Danish Committee for Scientific and Technical Information and Documentation]. - Copenhagen : DANDOK, 1989. - 40 p.

Dánia méretében és gazdasági jelentőségében nem hasonlítható az Európai Közösség olyan tagjaihoz mint Franciaország, Németország vagy Nagy-Britannia. Tájékoztatási politikájával, saját ütemének megfelelően alakuló információpiacával talán mindvégig elboldogult volna, ha a Közösség nem tűzte volna ki céljául, hogy 1992-re egységessé és nyitottá teszi a gazdaságot a tagállamok határain belül. Így Dánia is új elvárásokkal került szembe, melyeknek - az 1989-es impresszumú helyzetértékelés szerint - a jelenlegi feltételekkel nem tud eleget tenni. A DANDOK ( Danish Committee for Scientific and Technical Information , A Tudományos és Technikai Információ és Dokumentáció Dán Bizottsága) döntéselőkészítő anyaga számbaveszi, "ki dönt, ki finanszíroz és ki, mit koordinál" ma Dániában a szakinformációk piacán.

Először is definiálja: a SIM ( Specialized Information Market - talán maradhatunk ennél a rövidítésnél) alapegysége "a dokumentált tudományos , technikai vagy piaci információ, melyet a kutatásban, fejlesztésben, termelésben vagy a kereskedelemben használnak fel." Ide értendő még a közvetett információ, vagyis az "információ az információról" is.

A SIM-re ható tényezők bemutatása során a jelentés a jogi szabályozást, az információpiac területén döntési helyzetben levő intézményeket és szervezeteket, majd a nemzetközi együttműködés formáit elemzi. Elmarasztalja a kormányt az átfogó információs politika hiánya miatt. A jogi szabályozás hézagos: egyik területen csak kerettörvények vannak, míg máshol a jogszabályok apró részletekre is kiterjednek.

Az információpiac szervezete rendkívül sokrétű és bonyolult. Részt vesz benne a Pénzügyminisztérium Igazgatási és Személyzeti osztálya, amely felelős az adatszolgáltatási politikáért, a statisztikai adatok összegyűjtéséért, koordinálja az információtechnológiai berendezések egységes beszerzését az Információtechnológia Tárcaközi Bizottsága által. Jelentős szerepe van az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak, rajta keresztül jut a kutatási szféra állami támogatáshoz. Felügyelete alatt működik a Dán Kutatáspolitikai és Szervezési Tanács (azóta feloszlott, helyét átvette a Kutatáspolitikai Tanács), mely 1987-2000-ig szóló hosszú távú kutatási tervet készített, amiben hangsúlyozta a szakkönyvtári rendszer szerepét a kutatás információellátásában és a kutatási eredmények hozzáférhetővé tételében. Meg kell említeni még a Dán Kutatási Igazgatóságot, mely részt vesz a belföldi és nemzetközi kutatások szervezésében, és befolyással bír a DANDOK-ra. A DANDOK felettes szerve szintén az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Feladatai: tervezés, koordináció és tanácsadás a műszaki-tudományos információ területén, különös tekintettel az információ-hasznosításra; a dán kutatások feltárása nyilvánosan hozzáférhető adatbázisban; ajánlások készítése arra vonatkozóan, hogy hol lenne érdemes Dániának megjelennie a nemzetközi információpiacon; kapcsolattartás az iparral és a kereskedelemmel. Az információ és dokumentáció speciális területeivel kilenc szakreferens-csoport foglalkozik - együttműködésben két testülettel, mely az online szolgáltatások felhasználóinak érdekeit képviseli: a Dán DIANE Központtal, ül. a Dán Online-felhasználók Csoportjával.

A SIM irányításába azonban további minisztériumok is bekapcsolódnak, pl. a Kulturális Minisztérium a felügyelete alá tartozó testületekkel: a Nemzeti Könyvtár Igazgatójának Hivatala és a Szakkönyvtári Tanács ösztönzi a könyvtártudományi kutatásokat, koordinálja az adatfeldolgozás módját új közös adatbázisok tervezése esetén, és tanácsadó szerepet lát el a szakkönyvtárakat érintő döntéseknél. Funkciójában sok átfedés van a DANDOK-éval, ráadásul a Kulturális Minisztérium alatt dolgozó további tanácsadó testületek és a nagy tudományos könyvtárak még mind befolyásolhatják az információpolitika alakulását. Könnyű belátni, hogy milyen nehéz megállapodni pl. a szolgáltatások árában vagy más vitás kérdéssel kapcsolatban. Különösen az Oktatási és Kutatási Minisztériummal való felelősség megosztás tisztázatlan.

További tényező az Ipari Minisztérium, mely 1988-tól működteti az azelőtt széttagolt Országos Ipari és Kereskedelmi Ügynökséget. Ez a Technológiai Szolgáltatási Hálózat útján segíti ügyfeleit tervezési-szervezési, gazdasági és technológiai problémák megoldásában. A Hálózatnak minden megyében van szolgáltatóhelye. Nem profitorientált, de természetesen díjazásért szolgáltat. Logikus lépés lenne együttműködnie a témában releváns szolgáltatásokat nyújtó szakkönyvtárakkal, de mindezideig semmi sem történt ezügyben.

A termelő szférát további három testület képviseli: a Mezőgazdasági Tanács, a Kisiparosok Dán Szövetsége és a legjelentősebb: a Dán Ipari Szövetség. Ez információt nyújt gazdasági, kereskedelmi, jogi, export-import, energia-, környezetvédelmi, kutatási és képzési kérdésekben, tájékoztat a beruházási lehetőségekről, a statisztikai- és áradatokról. Az ipar 80%-a tömörül a Szövetségbe, mintegy 2400 vállalat. Számítógépes adatbázisokat hoz létre, témafigyelést vállal, trendtanulmányokat állít össze, piackutatást végez tagjainak megrendelése alapján - "előre csomagolt" információt ad.

Meg kell még említeni a SIM-re ható tényezők között a Közlekedési és Távközlési Minisztériumot, mely az adatátviteli hálózatokért felelős, és a Külügyminisztériumot, mely a nemzetközi döntéselőkészítő megbeszéléseken képviseli Dániát, összegyűjti a szakértői véleményeket és ügyel, hogy a döntés összhangban legyen Dánia külpolitikájával. Jelentős szerep jut még a Dán Szabványosítási Szövetségnek, mely tagja a nemzetközi szabványosítási szervezeteknek és gondoskodik arról, hogy a dán szabványok megfeleljenek a nemzetközi előírásoknak.

Ezek és még számos további nem említett szervezet a "vevő" számára nehezen átlátható rendszert alkotnak, a hatáskörök tisztázatlanok, a célok nem eléggé világosak, ráadásul a kormányváltozások után a testületek gyakran másik felügyeleti szerv alá kerülnek, átszerveződnek. Dániában még nem ivódott be kellő mértékben a köztudatba, ami az Európai Közösség információpiacán alapelv: az információ termelőerő és minden tekintetben a piac szabályai szerint kezelendő - tehát a szaktájékoztatás politikáját el kell választani a művelődési szférától. Ezt felismerve a DANDOK az iparra, a kereskedelemre és a kutatásra koncentrál függetlenül annak intézményi hátterétől: mint információellátó és mint koordinátor akar résztvenni a nemzeti információpiac szabályozásában. Megállapítja, hogy amíg az információpolitikai vákuumot a kormány meg nem szünteti, addig Dánia nem tud kellő előnyökhöz jutni Európai Közösségi tagságából, amely együttműködés egyelőre túlságosan megterhelő a dán információs szektor számára, ti. a projekteket 75%-ban saját tőkéből kellene finanszíroznia. Testre szabottabb és előrehaladottabb stádiumban levő Dánia együttműködése a skandináv országokkal.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)