x
43. évfolyam, 1997. 2. szám
Archívum

A külföldi folyóiratok központi katalógusának helyzete a fejlesztési  elképzelések tükrében

Tószegi Zsuzsanna

 

  Elhangzott a Központi katalógusok az elektronizáció korában  c. konferencián, az OSZKban 1996. november 14én.

 

Elöljáróban talán érdemes áttekinteni a  KFKK történetét, amely egészen 1923ig nyúlik  vissza - ekkor alapították az első országos központi katalógust, amely a külföldi könyvek és  folyóiratok nyilvántartására szolgált. A nyilvántartás 1952ben került az OSZKba, ahol 1970ben  vált külön a Könyvek, illetve a Külföldi Folyóiratok  Központi Katalógusa (KFKK).

A 70es években sorra jelentek meg a Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban  című nyomtatott lelőhelyjegyzék kötetei. A Köz­ponti katalógus építésének új lendületet adott az  IFLA 44. konferenciáján elfogadott UAP program,  amelyhez Magyarország is csatlakozott. A szá­mítógépes feldolgozás 1982ben kezdődött meg,  miután az OSZK vezetősége eldöntötte, hogy a  KFKKt az 1970es időhatárral retrospektív és  kurrens csoportra szétválasztják. A felépítendő  adatbázisba az 1981es évvel kezdődő állományokat jelölték ki azzal, hogy a későbbiekben  1970ig visszamenőleg is feldolgozzák az ada­tokat. A Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) névvel indított fejlesztést kétlépcsősre tervezték: az  első lépcsőben a központi katalógus külföldi, a  második lépcsőben az OSZK magyar folyóiratállománya is ugyanebbe az adatbázisba került  volna. Ez utóbbi indokolta a nemzeti bibliográfiai  igényességgel kidolgozott adatbázisstruktúrát.  Évekkel később a mi adatbázisunktól teljesen  függetlenül megkezdődött a magyar folyóiratok  feldolgozása, így az NPA elsődleges feladata a  lelőhelytájékoztatás maradt a fontosabb bibliográfiai adatok folyamatos frissítése mellett.

A gépesítés nehézségeiről órákat lehetne  mesélni, de ettől most megkíméljük a tisztelt hall­gatóságot. Gondjaink érzékeltetésére elegendő  lesz két adatot felidézni: tíz hosszú éven át külső  számítóközpontban, kötegelt, vagyis batch  üzemmódban folyt a feldolgozás, amely után  1994ben hatalmas előrelépést tettünk: online  adatbeviteli rendszert építettünk ki PC-s helyi há­lózaton, MikroISIS szoftverrel. A jelige - mint az  NPA történetében mindig : szegény ember víz­zel főz... Az online adatbeviteli rendszer és a he­lyi hálózati feldolgozás előnyeit azonban meg­tanultuk becsülni, még akkor is, ha nagyméretű  rekordjainkkal időnként beleütközünk a MikroISIS  korlátaiba .

 

Az adatbázis jellemzői

Tekintettel arra, hogy a KFKK adatbázisára  vonatkozó adatok gyakorlatilag az egész ország  tudományos és szakfolyóirat ellátottságát jellemzik, érdemes röviden áttekinteni azokat az adatokat  amelyek segítségével felrajzolhatjuk a szakkönyv­tárakban végbement évtizedes változásokat.

A 80as években, de még 1990-ben is ezren  felül volt azoknak a könyvtáraknak a száma,  amelyek állományában külföldi folyóiratok szere­peltek. (1. táblázat és 1. ábra) A 90-es évek gazdaságpolitikai változásainak hatására tömegé­vei szűntek meg a vállalati műszaki könyvtárak:  1995re majdnem felére apadt a bejelentő könyv­tárak száma. A kialakult helyzetre jellemző, hogy  a legtöbb megszűnt könyvtár állománya nyomta­lanul szétszóródott; még ahol az ipari tevékeny­ség folytatódott, ott sem tartották fontosnak az új  gyártulajdonosok - tisztelet a kivételnek - a  könyvtárak működtetését.

A központi katalógus szempontjából viszont  előny, hogy a megmaradt könyvtárak - illetve kö­zülük azok, amelyek továbbra is tudnak külföldi  folyóiratokat előfizetni - változatlan, sőt talán a  korábbinál is nagyobb hajlandóságot mutatnak  állományaik bejelentésére. Az együttműködésből  legföljebb átmeneti nehézségeik miatt maradnak  ki egy időre, de ha az akadályok elhárulnak,  visszamenőleg is bejelentik a kiesett évek állo­mányait.

Az adatbázis mérete folyamatosan növekszik - úgy a bibliográfiai rekordok (1. táblázat és  2. ábra), mint az állományok tekintetében (1. táblázat és 3. ábra). A bibliográfiai rekordok fel­töltése óta eltelt 10 évben az adatbázisban 15  ezerről 36 ezer fölé emelkedett a tételek száma.  Ez a növekedési arány azonban elfed számos  belső változást, köztük például azt a túlzás nélkül  katasztrofálisnak minősíthető adatot, miszerint  azon folyóiratok száma, amelyhez az adott évben  állományt is jelentettek, az 1985ös 20 625ről  1995re 12 454re, vagyis 40%-kal csökkent!

1. táblázat
Az adatbázis jellemző adatai

 Év

Bibliográfia

Állomány

Könyvtár

1987

15000

450000

1033

1988

20000

510000

1050

1989

24000

570000

1080

1990

26400

632000

1111

1991

29000

710000

886

1992

31100

750000

670

1993

32200

865000

640

1994

33400

906000

604

1995

35100

1004000

615

 

1. ábra
A bejelentő könyvtárak számának alakulása

 

2. ábra

 

 

3. ábra

 

2. táblázat
Kurrens és egyedüli folyóiratok

Év

Összes folyóirat

Kurrens

Kurrens és egyedüli

1981

19526

15861

5433

1982

20235

16648

5797

1983

20464

17054

5934

1984

20537

17302

6030

1985

20625

17574

6135

1986

20569

17783

6096

1987

20035

17483

5848

1988

19818

17455

5762

1989

20245

18121

5908

1990

18638

16890

5329

1991

17660

16390

5045

1992

16729

15937

4924

1993

16037

15582

4950

1994

14884

14691

4685

1995

12454

12423

3743

 

4. ábra

 

(2. táblázat és 4. ábra) Emellett a radikális csökke­nés mellett már nem lehet szó nélkül elmenni,  egy kézlegyintéssel elintézni - mondván: persze,  a volt szocialista országok folyóirataira most már  senki nem tart igényt. A következő ábrán látható,  miként alakult az előfizetések száma egyes or­szágokban, ahonnan a legtöbb folyóiratot fizetik  elő, illetve néhány volt szocialista országot illető­en (5. ábra). Mint az ábrából látható, a volt Szov­jetuniót, illetve két utódállamát vizsgálva valóban  jelentős, 1100 címet érintő, 72%-os csökkenés  mutatható ki (bár a képet árnyaltabbá tehettük  volna, ha az összes utódállamot kikeressük az  adatbázisból). Ugyancsak több mint 1000 címet  érintő csökkenés mutatkozik a németországi fo­lyóiratoknál. amelyeknek egy része a volt NDK-ban kiadott és időközben megszűnt folyóiratokból  adódik, de 53%-kal csökkent a nemzetközi szer­vezetek által kiadott, 51 %-kal az olasz, 20%-kal a  holland, 11 %-kal az angol és csaknem 10%-kal  az egyesült államokbeli folyóiratok száma.

További számottevő csökkenésről is beszá­molhatunk: a 80as évek közepén 5,9, a 90es  évek elején 3,6, 1995ben pedig 2,4 volt az átla­gos példányszám az országban. Ez az adat me­gint csak elrejti a szélső értékeket, például a Lan­cet 80 előfizetőjét, és a már ismert adatot, hogy  évente 46000 cím csak egyetlen könyvtárba jár,  illetve járt. (2. táblázat és 4, ábra) Kérdés persze,  hogy kell-e egyáltalán több példány ugyanabból a  folyóiratból, vagy a régóta szorgalmazott együtt­működés helyettesíti a példányokat - ennek el­döntése azonban nem a mi feladatunk.

Sajnos, még mindig nincs vége a negatív  tendenciák felsorolásának. Nap mint nap érzékel­ve. hogy egyre több könyvtár mind több és több  folyóiratot kénytelen lemondani, elkezdtük a "le­mondások" tényét is rögzíteni. A gyakorlatban ez  úgy néz ki, hogy ahhoz az évhez, amelyben jelzi  a könyvtár, hogy a következő évtől nem fizeti elő  az adott folyóiratot, külön almezőbe bevisszük a  könyvtár kódját. Az 1993tól vezetett adat eddig  4650 folyóiratot érint (köztük egyre több olyat,  ahol az adott könyvtár egyedüli előfizető volt),  összesen pedig mintegy 7500 ilyen bejegyzé­sünk van. Mindeközben soha nem látott mérete­ket öltött az állományok csökkenése: 1995ben  például 383 teljes folyóiratrekordot kellett töröl­nünk a lelőhely megszűnése miatt, 90 könyvtár  teljes állományát (1800 rekord 15 000 könyvtár adatát) töröltük a könyvtár megszűnése miatt, a  selejtezések következtében pedig 7000 lelőhely­adatot vezettünk ki az adatbázisból.

 

5. ábra

 

Év

Amerika
(USA)

Anglia
(GRB)

Olaszo.
(ITA)

Hollandia
(NLD)

Nemzetk.
(INT)

Lengyelo.
(POL)

Németo.
(DDR/DEU)

Jugoszlávia
utódállamok
(YUG/HRV,
SVN,BIH)

Szovjetúnió
utódállamok
(SUN/RUS,
UKR)

Csehszlovákia
utódállamok
(CSK/SVK,
CZE)

1981

3119

2057

741

622

493

765

3008

412

1553

704

1985

3407

2287

710

713

584

732

3208

414

1562

735

1989

3460

2274

708

722

628

804

3165

398

1545

686

1991

3410

2183

612

690

565

586

2667

300

1074

504

1992

3379

2165

588

674

555

542

2529

263

835

430

1995

3130

2040

367

574

346

249

1935

151

435

279

 

A számadatok legföljebb azt mutatják meg,  "mennyi az annyi", de azt nem, mennyit ér ez a  mindössze 12,5 ezer folyóirat, amely 1995-ben  beérkezett az országba. Bizonyára néhányan  még emlékeznek rá, hogy az MKM kérésére  összevetettük a Science Citation Index két soro­zatában a szakterületenként első 30 helyre rang­sorolt folyóiratokat és a hazai előfizetéseket. Az  akkor a vizsgálatba bevont 4554 cím 79%a volt  meg legalább egy példányban és legalább egy  évig valamelyik hazai könyvtárban. Most ezt a  hatalmas vizsgálatot nem tudtuk elvégezni, de  segítségünkre sietett Liszkay Béla, a BME KTK

osztályvezetője, aki kérésünkre volt szíves leszá­moltatni, hogy a Swetscan 12 800 folyóirata közül  7357 szerepel az NPA adatbázisban (hogy ez  hogyan volt lehetséges, erre még visszatérünk).  Ez azt jelenti, hogy a nálunk is jól ismert folyóirat­ügynökség legnépszerűbb, és egyben a holland  PICA rendszerben könyvtárközi kölcsönzési cél­lal leggyakrabban keresett folyóiratainak 58%a  megvan az országban.

 

A KFKK szolgáltatásai

 

6. ábra
A CD-ROM kiadás adatai

 

Kiadás

Eladott példány

Előállítási költség

Eladási ár (+ÁFA)

Bevétel

Különbözet

1.

1981-1991

70

1100000

21000

1404000

304000

2.

1981-1993

63

550000

21000/10500

787500

237500

3.

1981-1995

88

550000

18000/9000

924500

374500

4.

1981-1996

74

550000

16000/8000

666000

116000

 

Mint ismeretes, 1988 óta tesszük lehetővé  az adatbázis online lekérdezését az IIF (most NIIF) Központi gépén. Az idén negyedik alkalom­mal adtuk ki az NPA teljes anyagát tartalmazó  CD-ROM-ot, amelynek forgalmazását is saját  berkeinken belül végezzük. Amint a 6. ábrából  látható, elfogadhatóan alakul az eladott lemezek  példányszáma - részben annak is köszönhetően,  hogy az új lemez megjelenésekor igen nagy ked­vezménnyel adjuk az előző évi kiadást. Ahogy az  adatbázis tartalmát, úgy a lekérdező felületet is  évrőlévre bővítjük, de az igazi nagy áttörést nem  ez jelenti, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem­nek köszönhető fejlesztés, amelynek eredmé­nyeként ez év tavaszától kezdve a Swetscan  szolgáltatással összekötve, az Interneten keresz­tül is elérhető a hipertext formában megszerkesztett NPA adatbázis. Külön kiemelendő, hogy ezért  a nagyszabású munkáért egyetlen fillért sem kel­lett fizetnünk, csak a hozzájárulásunkat kérték az  adatok feldolgozásához. A BME internetes szol­gáltatását bemutató képernyőképek (1014. áb­rák) már átvezetnek bennünket a központi kata­lógusok fejlesztésének kérdéseihez.

 

Finanszírozás 

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen  anyagi támogatással oldottuk meg feladatainkat:

A támogató neve

A pályázat éve

A teljesítés ideje

Az elnyert támogatás összege

Az elért eredmények

TUSZI

1981, 1985

1982-1984
(1985)

0,5 (+0,3)=0,8 mFt

Rendszerterv kidolgozása,
az adatbázis kialakítása

MM és Kult. Alap

1982-1986

1982-1986

5 mFt

Adatfeldolgozás, a folyóiratok megfeleltetése az ISDS mágnesszalagos adatbázisának

OTKA

1987

1988

2,1 mFt

Az adatbázis végleges feltöltése; aktualizálása;
az online lekérdezés az X.25 hálózaton;
CDS/ISIS alatt

OTKA

1989

1990

1,6 mFt

Az adatbázis javítása, bővítése

OMFB

1991

1991-1994

15 mFt

Az adatbázis hazatelepítése, a lokális hálózat kiépítése, online adatbeviteli rendszer fejlesztése, az adatbázis aktualizálása, az adatbázis közreadása CD-ROM-on, COM-on, az online elérés rendszeres aktualizálása

NIF

1996

1996

2,35 mFt

A retrospektív adatok feldolgozása és a teljes adatbázis online szolgáltatása az Interneten keresztül

NKA

1996

1997

0,3 mFt

A CD-ROM adatbázisok központi nyilvántartása

Retrospektív feldolgozás

Az egyik legnagyobb kérdés az újra egy  szervezeti egységként működő KFKK számára,  hogy mi legyen a retrospektív anyag sorsa. Az  NIIF ez évi pályázatának keretében feldolgoztuk  mindazon folyóiratok állományát, amelyek bib­liográfiai rekordja megvolt a számítógépes adat­bázisban . Ez a kb. 14000 folyóiratot és több száz­ezer állományi adatot érintő bővítés átkerült az  NIIF központi gépén a BRS/Search alatt lekér­dezhető adatbázisba, jövőre pedig rajta lesz a fel­újított CD-ROM-on.

A manuális katalógusban ezek után még  mindig marad kb. 40 00o cím, amelynek sorsáról  dönteni kell. A kérdés, hogy érdemese ezt a ha­talmas anyagot is számítógépre vinni, vagy ele­gendő róluk a cédulakatalógust fenntartani. A  döntéshez további elemzések szükségesek, mi  most az Önök tájékoztatására csak az utóbbi 3 év  retrospektív lelőhelykéréseiből vett 10%-os min­tát vizsgáltunk meg. Az első meglepetést az áb­rán látható megoszlás okozta (7. ábra): minden  előzetes várakozástól eltérően a természettudo­mányok körébe sorolható kérdések száma több,  mint a társadalomtudományokra vonatkozóké. A  következő ábrán látható (8. ábra), hogy a magyar  nyelvű szakirodalmat igénylő kérdések száma el­enyészően csekély. A két nagy csoportot külön  vizsgálva látható a nagyobb időszakok iránti ke­reslet (9/a. ábra): míg abban egyformák, hogy a  legújabb folyóiratokat keresik leginkább, és  ahogy megyünk visszafelé az időben, az érdeklő­dés egyre gyengül, az arányok már különböznek.  Megnéztük az egyes témakörökre vonatkozó kér­dések megoszlását is (9/b. ábra): az egyik olda­lon a politika és közgazdaságtudomány alig vezet  az irodalom, történelem és nyelvészet csoportja  előtt, a másik oldalon már jelentősebb eltérés van  a vezető helyen álló vegyészet és biológia, illetve  az orvostudomány között.

 

7. ábra
A kérdések megoszlása
(az 1970-ig terjedő időszakban)

 

8. ábra
A magyar, ill. idegen nyelvű kérdések  megoszlása
(az 1970-ig terjedő időszakban)

 

A fejlesztés kérdései

Az egész leendő közös katalogizáló rend­szer szempontjából rendkívüli jelentősége van  annak a munkának, amelyet az OSZK Fejlesztési

osztályának vezetője, Szűcs Jenőné, és helyette­se, Sípos Márta végez. Még ebben az évben ki­dolgozzák az NPA bibliográfiai rekordjainak és ál­lományadatainak HUNMARC specifikációját. Ezt  követően elkészíttetjük a konvertáló programot,  amely lehetővé teszi, hogy az NPAbar feldolgo­zott rekordokat bármely könyvtár átvegye és le­töltse saját adatbázisába. Erre érzékelhetőe n  nagy igény mutatkozik, hiszen a MikroISISből  exportálható rekordokat is több könyvtár megvet­te és áttöltötte az általa használt rendszerbe ­köztük a legnagyobb külföldi folyóiratállománynyal rendelkező MTA Központi Könyvtára és az  Országos Műszaki Könyvtár.

 

9/a.. ábra
A kérdések megoszlása korszakok szerint 
(az 1970-ig terjedő időszakban)

 .,

 

Az állományok közlésére kidolgozott HUN­MARC lehet minden további fejlesztés alapja. Ha a működő könyvtári számítógépes rendszerek  azonos elvek alapján fogják érkeztetni, majd az  évfolyamok teljessé válása után archiválni állo­mányaikat, akkor nem lesz többé szükség a mai  bejelentési procedúrára. Előbb a közös katalogi­zálásra létrejött társulásban részt vevő 15 könyv­tár, de később remélhetőleg mind többen és töb­ben az NPA feldolgozó munkája nélkül is elérhe­tővé tudják tenni állományadataikat a hálózaton.  Bejelentőként megmaradnak egyelőre a kisebb  könyvtárak, de belátható időn belül közülük is  mind többen lépnek majd be a közös katalogizá­lási rendszerbe. Mindezek ismeretében komo­lyan el kell gondolkodnunk azon, 510 év múlva  mi lesz a KFKK, és benne az NPA feladata a  könyvtári rendszeren belül.

Több, akár egymás mellett is megvalósítható  elképzelésünk van:

 

9/b. ábra
A kérdések megoszlása témakörök szerint 
(az 1970-ig terjedő időszakban)