40. évfolyam, 1994. 3. szám
Archívum

A könyvpiac változásai Magyarországon (1985-1994)

Lőrincz Judit

Az OTKA támogatásával készülő Könyv, olvasás, kulturális identitás c. kutatás részét képezi a könyvpiac változásait nyomon követő tanulmány. Az 1994. május 11-15. között Prágában a Nemzetközi Könyvvásár alkalmával, a Nemzetközi Bibliológiai Társaság kutatóinak konferenciáján elhangzott előadás változata.

Kelet- és Közép-Európában gyors változások zajlottak le az elmúlt években gazdasági, társadalmi és politikai síkon. A hatvanas-hetvenes években a konvergencia elméletek előrevetítették, hogy Kelet piaci elemekkel gazdagodik, a nyugati kapitalizmus pedig már át is vett a termelési és elosztási folyamatokba beavatkozó államtól bizonyos jellegzetességeket. A két különböző típusú gazdasági-politikai rendszer egymáshoz idomulása azonban egészen másként alakult, mint azt a konvergencia elméletek jósolták. A keleti tömb rendszerei nem tudták a működésükkel ellentétes piaci elvet elegendő, s ugyanakkor ártalmatlan mértékben magukba építeni, ezért bekövetkezett a "földcsuszamlás".
Újra kell dönteni az identitásról, a kik vagyunk problematikájához kapcsolódva az állampolgárságról, a nemzetállam társadalmi és kulturális határairól, a térség bizonyos részein a területi határokról is. Gazdasági síkon pedig mindenütt a központilag bevezetett vagy irányított gazdaságból kell működő piacgazdaságot kialakítani.
Magyarországon húszesztendős a lefékezésekkel gyengített reformfolyamat, a rendszerváltást egy lassú erózió előzte meg.
Mi nehezíti a szocializmustól a liberalizálódó piaci viszonyokhoz vezető utat?
A tőkehiány és az alulfejlett infrastruktúra. Ezzel párhuzamosan megnő az információval rendelkező emberek szerepe. A fejlett infrastruktúrájú országokban ez másként fest. Ismert az átmenet recessziós hatása is, amely az életszínvonal általános csökkenését vonja maga után. A piaci mechanizmusok bevezetése a reform elitek által tervezett és szervezett. Kettős nehézséggel néznek szembe, egyrészt nem támaszkodhatnak egy már létező tőketulajdonosi osztályra, másrészt a lakosság nem elhanyagolható része gyanakszik, hogy a privatizáció nem szolgálja a gazdasági feltételek javítását, hanem az állami apparátus és kliensei meggazdagodásához vezet.
Hogyan zajlik a könyvszakma, a könyvpiac átalakulása, milyen lényeges jellemzői vannak az írásos kommunikációs rendszer változási folyamatának?
Az 1985-ös évben már markánsan jelentkezett a probléma a könyvkiadásban. Több mint ezerrel kevesebb könyv jelent meg és 12 millióval kevesebb könyvpéldány, mint az előző évben. A könyvek példányszáma az 1985. évi 102,6 milliót követően 1986-ban, 1987-ben és 1988-ban csaknem azonos nagyságrendű, 112-113 millió. 1989re 123 millió fölé nő a példányszám. Lényegében változatlan teljesítmény jellemezte az ismeretterjesztő művek csoportját, a szépirodalom 9,8%-kal lépett vissza, a tudományos és szakirodalom együttesen 1,7%-kal.1 A könyvforgalomban ezidőben négy nagy terjesztési hálózat dominált.
1988-ban a szépirodalom kiadása növekedést mutat a műszám 13%-os, a példányszám 17%-os emelkedésével. A kiadott könyvpéldányok közel egynegyede volt szépirodalmi mű. Kisebb mértékben, de nőtt az ismeretterjesztő könyvkiadás is, 5%-kal. A tudományos és szakkönyvek csoportjában mind a művek száma, mind a példányszám csökkent.

Tudományos és szakkönyvek (és füzetek)

 

Száma

Példányszáma

1987

4527

10 947,2

1988

3981

8 518,9

 

1987=100%

87,9 77,8

 

A teljes könyvkiadás mennyiségi mutatóinak és a kiadás műfaji összetételének változása mellett három kiadói szféra kerül említésre; hivatásos kiadók, kiadással rendszeresen és kiadással alkalomszerűen foglalkozó szervezetek.2 Ez az év pedig csak a kezdetét jelentette a gombamód szaporodó kis kiadói műhelyek megjelenésének.
A könyvforgalom bemutatása azonban már ekkor zavart okozott, ugyanis a hivatásos könyvterjesztés alternatív módja is megjelent utcai könyvárusítás formájában, s nem volt megbecsülhető, hogy mekkora rész maradt kívül a statisztikai felmérésen, ugyanis az adatszolgáltatási körbe még. be nem vont, de már működő új kis kiadóktól közvetlenül szerezték be a könyveket a terjesztők. Az évi 5,6 milliárdos országos könyv forgalomhoz képest még nem volt jelentős nagyságrendű az arányuk. A 80-as évtizedet jellemző forgalomnövekedés 1988-ban megtört.2 Az inflálódó gazdaság, a csökkenő reáljövedelmek átrendezik a fogyasztási struktúrát, a létfontosságú javak vásárlása érdekében a lakosság a nem alapvető szükségletei kielégítését hátrább sorolja.
A privatizációs folyamat kezdete 1989-re tehető, nem gyors ütemű, de visszafordíthatatlan, a könyvkiadók majdnem 100%-a mára (1994) magánkézre került. A könyvkereskedelem privatizációja lemaradt, és ez a szűk keresztmetszet jelenleg is problémákat okoz. A kereskedelmi vállalatok veszteségeket szenvednek az előprivatizációban, ugyanis bevételük átkerült az Állami Vagyon Ügynökséghez. A kereskedelembe így nem lehetett megfelelő tőkét pumpálni. A nagykereskedő a felvett rendeléseket továbbítja a kiadóhoz, de nagy árréssel dolgozik, noha nincs kockázata.
1990-ben a gombamód szaporodó könyvkiadók száma 700 körül mozog; 6 magyar nemzetiségi kiadó működik a szomszédos országokban, és 21 nyugati és tengeren túli kiadó is van. Az irodalmi, művelődési folyóiratok, lapok száma 92, a szomszédos országok irodalmi, művelődési lapjainak száma magyar nyelven: 21, a nyugati magyar folyóiratok száma pedig 12. Budapesten 141, vidéken 93 nyomda működik és 70 könyvterjesztő. A hazai és külföldi magyar könyvkiadók, folyóirat szerkesztőség, nyomda és könyvterjesztő együttes száma 1990-ben közel 2000. 1200 hazai író dolgozik, a szomszédos országokban 400 (Szlovákiában: 79, Jugoszláviában: 130, Kárpátalján: 21 és Romániában 171 magyar író, a nyugati és tengerentúli országokban: 174 fő.3

A periodikák kiadásának alakulása 1985-1991. között

év

Időszaki sajtótermékek

Száma

példányszáma

(ezerben)

1985

1707

1410120,3

1990

1490

1274799,9

1991

1517

1274662,6

     
 

az 1985. év százalékában

1990

87,3

90,4

1991

88,9

90,4

     

(KSH gépi adatfeldolgozás)

A periodikák kiadása a 80-as évek utolsó éveiben folyamatosan emelkedett, majd 1990-ben visszaesés mutatkozott. 1991-re kisebb növekedés következett be. A példányszámban mintegy 10%-os a csökkenés az utóbbi években.
A megjelent lapok jelleg szerinti összetételében szembetűnő a változás.

A periodikák kiadásának alakulása

Jelleg

1985

1991

Politikai

78

259

Tudományos

191

157

Ismeretterjesztő

148

286

Szakmai

348

295

irodalmi

24

48

Gyermek-, ifjúsági

22

34

Egyetemi, iskolai

115

59

Üzemi

664

310

Hivatalos

65

43

Vallásos

16

26

összesen

1707

1517

A politikai lapok 1985-ben a 4,6%-át tették ki az összes periodikáknak, 1991-ben 17,1 %-át. A tudományos jellegű lapok aránya tartja a 10%-ot. Az ismeretterjesztő lapok, magazinok 8-9%-ot képviseltek, napjainkban már az ilyen lapféleségek közelítenek az összes lapok egyötödéhez, számuk 148-ról 286-ra változott. A szakmai lapok száma csökkent, 384-ről 295-re, de az összeshez viszonyított arányuk csak 3 százalékponttal kevesebb. Az irodalmi lapok és a gyermek-ifjúsági lapok száma csekély volt, most sem túl magas, de az emelkedés az előbbieknél 100%-os, az utóbbiaknál 50%-os.
A kiadók kategóriájának határait szélesre húzzuk meg, most Magyarországon sok olyan intézmény, cég, közület működik, amely hivatásából eredően kiad könyveket, noha a könyv és a lapkiadás nem fő profilja. A könyvszakmai világ gyorsan alakul át, ezért az információk nem mindig pontosak és naprakészek.
Az 1992-es helyzet így fest: 1156 könyv- és lapkiadó, 879 nyomda és 71 terjesztő működik.4 A külföldi részvételű társaságok száma ebből hozzávetőlegesen félszáz, de az adatszolgáltatás itt sem teljes körű.
Felborultak a hagyományos struktúrák, az aluljárók, az utcák megteltek politikai, szex-, szakácskönyvekkel és a populáris regényvilág termékeivel. A privatizáció, az alapítványok feléledése a szakma fokozatos letisztulását is magával hozhatja. Könyvek Magyarországon 1993 címmel megjelent "Books in Print" teljességre törekvő áttekintést ad a könyvkereskedelmi forgalomba került könyvekről, becslésük szerint a könyvpiac szereplőinek 80%-a segített adatszolgáltatással. Megítélésem szerint ez az arány kisebb. Itt is, mint valamennyi területen több adatforrás összevetése szükséges. A kiadvány tartalmazza az 1985-92 között megjelent és még forgalomban lévő könyvek jegyzékét (4596 tétel) és az 1992-ben kiadott könyveket (2710 cím). Ha nem is teljes a könyvjegyzék, de fontos lépés az európai normák szerint szervezett könyvpiac megszervezése felé.5
A magyarországi könyvpiac jelenleg még kaotikus, bár az utóbbi évek műszámait figyelembe véve a kiadás stabilizálódni látszik, a terjesztésben sok a probléma.

A könyvkiadás alakulása 1985-1993. Között

Év

Kiadott könyvek és füzetek

száma

példányszáma

(ezerben)

1985

9389

102644,1

1990

8322

125740,8

1991

8133

99963,5

1992

8537

88099,0

1993

9170

77157,4

     
 

az 1985. évszázalékában

1990

88,6

122,5

1991

86,6

97,4

1992

90,9

85,8

1993

97,7

75,2

(KSH gépi adatfeldolgozás)

Az 1985. évben 9389 könyv került kiadásra, 1986-ban 9857. Ez volt a legmagasabb szám. Ezt követően 9000 alá esett az évi könyvtermelés, 1991-ben alig haladta meg a 8000-et (8133). 1992-ben enyhe emelkedés mutatkozik, 8537 műről számolhatunk be, majd 1993-ban 9170 könyv látott napvilágot, 7%-kal több, mint az előző évben. 1991-től a példányszámban csökkenő tendencia indul meg. 1991-re az előző évhez képest 20%-kal esik vissza a megjelent példányszám, megközelítően alig 100 millió.1992-ben 88 millió a könyvek példányszáma, ez 10%-kal alacsonyabb az előző évinél. Az 1993. évi 77 millió példány újabb 12%-kal kevesebb, mint az 1992. évi könyvkiadás volumene.
Az utóbbi 4 év adatai szerint tehát 1990-hez képest a könyvek választéka fokozatosan emelkedett. 1992-ben 200-zal, 1993-ban 800-zal többféle művet jelentettek meg, mint 1990-ben. Ugyanezen időszakot vizsgálva kitűnik, hogy a példányszámban 1990-től több mint évi 10 millióval esik vissza a könyvtermelés. E két tényező egybevetése mutatja, hogy az átlagpéldányszám csökken, 1990-ben 15,1 ezer, 1991-ben 12,3 ezer,1992-ben 10,3 ezer és 1993-ban 8,4 ezer.
Bízom abban, hogy a kutatás, mely Kelet-Közép-Európa országainak összehasonlítását célozza, nem jelenti a 22-es csapdáját. Az új könyves világ produktumai statisztikailag mérhetők, összehasonlíthatók, elemezhetők lesznek, és bekapcsolhatók a nemzetközi könyvpiac vérkeringésébe.

***

A prágai nemzetközi könyvvásár alkalmával egyeztetjük közös kutatásunk szempontjait. 1994. április 23-26. között Budapesten volt olyan Nemzetközi Könyv Fesztivál, amelyen közel 500 cég, kiadó, terjesztő mutatkozott be. A nyugati cégek mellett a kiállítás alapterületének 60°/o-át magyar, a 7%-át a volt keleti tömb kiadói foglalták el. Az Európa Tanács és a Soros Alapítvány támogatása nélkül nem sikerült volna megrendezni a fesztivált, mely frankfurti mintára széles körű nemzetközi kapcsolatokat mozgósított.

Irodalom

  1. MÁNDI Péter: Az 1985-ös könyvforgalom és annak népgazdasági háttere. [Kézirat.] Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Piackutató csoport, 1986.
  2. KULCSÁR Júlia, V.: Könyvkiadás, könyvforgalom és népgazdasági háttere 1988-ban. [Kézirat.] Bp., Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Piackutató csoport,1989.
  3. A magyar irodalom évkönyve 1990. Bp., Széphalom Könyvműhely,1991. 266 p.
  4. Roster Adattár. Könyv- és lapkiadók, nyomdák, terjesztők. Bp., T-Twins Kiadó,1993. 445 p.
  5. Könyvek Magyarországon 1993. Bp., Századvég Kiadó Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 1993. 492 p

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek (2000/04/12)