Deák András:
Oroszország, az Egyesült Államok és a "perzsa bomba"
Az orosz-iráni nukleáris együttműködés története
A tanulmány az iráni nukleáris program és az abban játszott orosz szerepvállalás
történetének rövid áttekintését adja. Részletesebben kitér a kooperáció
mögött meghúzódó, a kilencvenes évek folyamán gyakran változó moszkvai
motivációkra és a kérdéskörnek az orosz-amerikai kapcsolatokra való kihatásaira.
T. Horváth Attila:
Ruanda '94: egy krízis történelmi háttere
2004-ben volt a tizedik évfordulója a ruandai genocídiumnak. A tanulmány
áttekinti a polgárháborúhoz vezető múltat. Mindeközben választ keres a
korábban soha nem látott, óriási méreteket öltött népirtás okaira, bemutatja
a belga gyarmattartók és misszionárisuok által alkalmazott, a helyi viszonyok
teljes félreértésén alapuló "rasszpolitikát" (lásd: hutu és tuszi népcsoportok
szembeállítása), valamint az afrikai és konkrétan a ruandai események
megértését nehezítő sztereotípiákat.
Gulyás Viktor:
Új regionalizmus, az EU és az ASEAN: összehasonlító elemzés
A tanulmány az Európai Unió (EU) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének
(ASEAN) rövid, összehasonlító elemzése az új regionalizmus eklektikus
elméleti keretein belül. Célom annak bemutatása, hogy a szerkezetileg
lényeges különbségeket mutató regionális formációk is lényeges hasonlóságokat
mutatnak, mihelyt túlmutatunk a gazdasági tényezőkön.
Csicsmann László:
Nukleáris fegyverkezés Dél-Ázsiában
Az indo-pakisztáni konfliktus az ezredfordulón
A tanulmány három síkon tekinti át az indiai-pakisztáni viszonyt. A hidegháború
vége óta kasmíri konfliktus, a nukleáris szembenállás (1998-tól) és a
terrorizmus kérdése határozza meg a két ország kapcsolat. A lehetséges
külső szövetségesek rendszere mindkét atomhatalom számára átalakult és
a 2001. szeptemberi események nagyobb mértékben Pakaisztán helyzetén javítottak.
Kajtár Gábor:
A neokonzervatív gondolkodás alapjai és hatásuk napjaink amerikai
Irak-politikájára
A tanulmány az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikájára legnagyobb hatást
gyakorló neokonzervatív csoportot, annak ideológiai bázisát és gondolatvilágát
mutatja be. Elemzi Leo Straussnak a közösségre gyakorolt hatását, valamint
áttekinti a neokonzervatív politika meghatározó személyiségeinek Irakkal
kapcsolatos megnyilvánulásait. A tanulmány célja annak szemléltetése,
hogy egyes filozófiák milyen markánsan jelenhetnek meg a külpolitikában
és a szerző szerint korántsem mindegy, hogy milyen értékekkel itatják
át azt.
Tóth Gergely:
Ronald D. Asmus: A NATO kapunyitása - Az új korszak és a szervezet
átalakítása
|