←Vissza

Varga Eszter

Kompetenciafejlesztés: az európai uniós ismeretek szerepe a munkaerő-piaci megfelelésben

A gazdasági élet szereplői mind gyakrabban fogalmazzák meg a szakképzés olyan irányú átalakításának szükségességét, hogy a szakközépiskolákból kikerülő munkaerő megfeleljen a hazai kis- és középvállalkozói szektor elvárásainak. Magyarország uniós csatlakozásával az EU-ra vonatkozó ismeretek bekerültek a mindennapokat érintő tudástartalmak közé. Az uniós ismeretek oktatása lehetőséget teremt a diákok társadalmi-kulturális tájékozottságának bővítésére, a vállalkozói kompetenciák és az infokommunikációs készségek fejlesztésére. Ezek a kulcskompetenciák az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra történő átmenet szempontjából jelentősek.

Az uniós csatlakozás óta eltelt években mindenki számára érzékelhetően megváltozott a gazdasági-társadalmi környezet Magyarországon. Számtalan cikk megjelent már arról, hogy milyen változásokat hoz ez a folyamat az oktatási rendszerben. Nagyon kevés szó esett azonban arról, miért nem frissülnek a környezet változásaival párhuzamosan a szakmai tantárgyak.

Ez a kérdés minden szakmacsoport oktatása esetén felmerülhet. A következőkben a közgazdasági szakképzés példáján keresztül mutatom be röviden, miért lenne hasznos az uniós ismeretek megfelelő mélységű oktatása.

Jelenleg nem kötelező az Európai Unióra vonatkozó, gyakorlati gazdasági ismeretek beépítése a közgazdasági szakmacsoport szakmai orientációs és alapozó képzésébe. Nemcsak önálló tantárgyként nem szerepel, de szinte semmilyen formában nem jelenik meg a gazdasági ismeretek oktatásában. A Földünk és környezetünk és az Ember és társadalom műveltségi területeken belül a tananyag része ugyan az EU, azonban az így nyert ismeret nem elegendő arra, hogy felkészítse a diákokat a munkaerőpiacon való helytállásra.

A gazdasági élet szereplői mind gyakrabban hangoztatják a szakképzés olyan irányú átalakításának igényét, hogy a szakközépiskolákból kikerülő munkaerő megfeleljen a hazai kis- és középvállalkozói szektor elvárásainak. A közgazdasági szakmacsoport esetében ez azt jelenti, hogy a végzett tanulók legyenek képesek eligazodni a gazdasági élet alapvető helyzeteiben, vagyis rendelkezzenek a megfelelő tárgyi tudással, készségekkel és szemléletmóddal. Magyarország uniós csatlakozásával az EU-ra vonatkozó ismeretek bekerültek a mindennapokat érintő, gyakorlati és egyben az általános tájékozottsághoz tartozó tudástartalmak közé. A közgazdasági szakképzésben végzett, tovább nem tanulók számára a középiskola az egyetlen lehetőség, hogy olyan ismereteket szerezzenek, amelyekkel – legalább néhány évig – megfelelnek a munkaerő-piaci elvárásoknak.

Oktatási cél

Az uniós ismeretek oktatása a 9–12. évfolyam gazdasági tananyagának kiegészítése, frissítése, napra készebbé tétele lenne. A tanuló képessé válhatna arra, hogy eligazodjon az Európai Uniót és azon keresztül Magyarországot érintő hírekben, információkban. Ehhez azonban olyan ismeretek és gyakorlati tudás átadása is szükséges, amelyek biztosítják, hogy a tanuló a különböző forrásokból önállóan meg tudja keresni a szükséges, speciális információkat egy-egy szakmai vagy hétköznapi probléma megoldásához, és képes legyen az információk között szelektálni. Az uniós ismeretek oktatása lehetőséget biztosít az infokommunikációs eszközök széles körű használatára, fejlesztve az ehhez kapcsolódó kompetenciákat is. Egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az internetet fontos információszerzési lehetőségként vagy „tudástárként” kezeljék a későbbiekben a tanulók, és ne csupán a kötelező számítástechnika-óra, a chat, a játékok vagy a közösségi portálok kapcsolódjanak ehhez az eszközhöz.

Az iskola elvégzése utáni munkavállalással szorosan összefügg az a cél is, hogy elsősorban olyan információk megszerzését segítse a szakképzés, amelyek a hazai kis- és középvállalkozói szektorba tartozó cégek alkalmazottainak, vállalkozóinak szükségesek. A vállalkozások már régen elvárják a középfokú gazdasági végzettséggel rendelkező munkavállalóktól, hogy önállóan intézzenek adminisztrációs és banki ügyleteket, üzleti levelezést stb. Ezek a feladatok azonban már kiegészülnek az uniós pályázatok közötti eligazodással, a pályázatok elkészítésében való részvétellel és az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével.

További oktatási cél a tanulók látókörének szélesítése, ne csak az őket közvetlenül körülvevő, szűkebb földrajzi környezetről rendelkezzenek információkkal. Az Európai Unióra vonatkozó tudásanyaggal ugyanis a diákok társadalmi-kulturális ismeretei is bővülnek. Megismerik, hogy milyen különbségek és azonosságok alakultak ki az egyes országok között egy-egy adott területen (pl. a munkavállalás feltételei, adózási különbségek). Ezzel elérhető, hogy a képzésből kikerülők nyitottabbak, elfogadóbbak legyenek. Fontos cél ezen keresztül a nyelvtanulási kedv fokozása, hiszen az unióban elvárt az idegen nyelvek magas szintű ismerete (a jelenlegi célkitűzések legalább három uniós nyelv ismeretét szorgalmazzák).

Az EU fogyasztóvédelmi politikájához alkalmazkodva az oktatásnak biztosítania kell a tanulók felkészítését a tudatos fogyasztói szerep betöltésére. Az uniós ismeretek oktatása lehetőséget teremt a fogyasztóvédelmi jogok, intézkedések és előírások alaposabb megismertetésére. A fogyasztóvédelem közösségi szabályozása már hazánkban is érvényesül, az elméleti gazdaságtan című tantárgy a 11. évfolyamon kitér erre a kérdéskörre, de nem kellő hangsúllyal. A megfelelő fogyasztói szemlélet és viselkedés kialakításához bővíteni kell az erre irányuló gyakorlati ismereteket is.

Fejlesztendő kompetenciák

Az oktatási célból következően a közgazdasági szakmacsoport tanulói számára elsősorban a vállalkozói léthez szükséges kompetenciák fejlesztését kell biztosítani, alkalmazkodva az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciákhoz. Természetesen ez nem csak az uniós ismeretek oktatásának lenne feladata, mivel ezt a célt szolgálja a többi szakmai ismeret is, sőt ideális esetben a nem szakmai tantárgyak is.

A legfontosabb kialakítandó és fejlesztendő kompetenciáknak a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell kapniuk. Ezek:

Az európai uniós ismeretek elhelyezése a tantervben

A közgazdasági szakmacsoportra vonatkozó kerettanterv jelenleg nem írja elő az uniós ismeretek oktatását, a kétszintű érettségi követelményrendszerében is csupán a nemzetközi szervezetek között említik az Európai Uniót, és kizárólag a közösségi csúcsszervek ismerete szerepel elvárásként. Külön tantárgyként jelenleg nem biztosítható órakeret a 9–12. évfolyamon erre a célra. A Nemzeti alaptanterv már említett két műveltségi területén belül időhiány miatt nincs mód bővebb uniós ismeretek átadására, a vonatkozó követelmények teljesítése pedig nem elégséges.

A 9–12. évfolyamokon két megoldás kínálkozik a gazdasági ismeretanyag kiegészítésére: vagy valamely gazdasági tantárgy keretében lehet kitérni az unióra, vagy szakkör keretében. Az első megoldás leginkább az üzleti gazdaságtan tantárgyon belül képzelhető el. Az egyes modulokhoz kapcsolódóan lehetőség lenne az uniós vonatkozásokra is kitérni, ezzel azonban az a probléma, hogy így leginkább egy-egy konkrét tényezőről lehet szó, nem oktatható az unióra vonatkozó összefüggő ismeretanyag. Az alaposabb tudást az biztosítaná, ha egy modul csak az unióról szólna, például a 11. évfolyamon a „vállalkozás” modult követve, majd ezután lenne lehetőség az egyes témaköröknél kitérni az EU-ra vonatkozó információkra. Erre azonban addig nincs lehetőség, amíg az üzleti gazdaságtan tantárgy jelenleg oktatott anyagának felülvizsgálata, aktualizálása nem történik meg. Jelenleg ugyanis a két tanév időkeretébe nem férne bele még egy modul.

Szakkör keretében kötetlenebb lehetőséget kínál az uniós ismeretek oktatása mind a tanárok, mind a diákok számára, ezáltal alkalmasabb lehet a kompetenciák fejlesztésére. Hátránya azonban, hogy a részt vevő diákok létszáma és a nem kötelező jelleg miatt nem jelentene átfogó és hatékony megoldást.

A közgazdasági szakközépiskolákban szükséges uniós ismeretek

Az oktatási cél megvalósulása érdekében szükség volna több téma gyakorlati szempontú bemutatására, ismereteire.

A fenti ismeretekre támaszkodva a tanuló képessé válhat egy hazai vállalkozás lehetőségeinek felmérésére: milyen területen és milyen feltételek mellett lehet sikeres az áruk és szolgáltatások szabad áramlása mellett. Tágabban értelmezve a piaci és társadalmi környezetet felismerheti, hogy munkavállalóként vagy vállalkozóként hogyan alkalmazkodhat sikeresebben a piaci elvárásokhoz (például miért kell nyelvet tanulnia).

Magyarország uniós csatlakozása óta gyakran ismételt gondolat, hogy sem a vállalkozások, sem a lakosság nem alkalmazkodik kellően a megváltozott gazdasági-társadalmi környezethez, ezért az oktatási rendszer minden szintjén fontos az uniós ismeretek oktatása. A közgazdasági szakmacsoportban tanulók a munkaerőpiacra lépéskor előnyösebb helyzetbe kerülnének az uniós ismereteken keresztül fejleszthető kompetenciák birtokában.

Irodalom
Szűcs István: Áttörés a vállalkozók képzésében. Új Pedagógiai Szemle, 2001. 6. sz.
Földes György – Inotai András (szerk.): A globalizáció kihívásai és Magyarország. Napvilág Kiadó, Budapest, 2001.
Nyíri Lajos: A tudás szerepe az új társadalomban. Napvilág Kiadó, Budapest, 2001.
A Kormány 202/2007. (VII. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet módosításáról.