1	A beköszöntő beszéd: Gróf Klebelsberg beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916–1925. Budapest, 1927, Athenaeum, 604–608. p.
2	GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ: Jöjjetek harmincas évek. Budapest, 1930, Athenaeum, 15. p.
3	A 19. század második felében kibontakozott „kultúrfölény” gondolatot Wlassics Gyula fogalmazta meg legplasztikusabban. Értelmezésében a magyar állam és a magyar politikai nemzet összetartó ereje a magyar kultúra, melyet a magyar kultúra szupremációja övez. Kiegészíti azzal, hogy az egyetemes értékek és a magyar nemzeti érdekek összefonódása teremti meg az egészséges egyensúlyt. (Lásd WLASSICS GYULA: Kultúrpolitika és társadalomkritika. Közli: Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Szerk.: Mann Miklós, 138. p.
4	1879. évi XVIII. tc., 1883. évi XXX. tc., 1891. évi XV. tc., 1907. évi XXVII tc.
5	HUSZTI JÓZSEF: Gróf Klebelsberg életműve. Budapest, 1942, MTA, 104–105. p.
6	A kérdésről: GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ: Neonacionalizmus. Budapest, é. n., Athenaeum, 20–26. p.
7	GRÓF KLEBELSBERG KUNÓ: Világ válságban. Budapest, é. n., Athenaeum, 132. p.
8	Neonacionalizmus, i. m.
9	U. o.
10	Neonacionalizmus. 129–130. p.
11	Neonacionalizmus. 128–129. p.
12	KK. 53–54. p.
13	Neonacionalizmus. 133. p.
14	MÉSZÁROS ISTVÁN: Klebelsberg Kunó, az iskolareformer. In Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1995, 46–64. p.