Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1999 december > Gondolatok a Lelki egészségtan könyvsorozat és a Filozófusok az emberről című könyvek etikai koncepciójáról

Gondolatok a Lelki egészségtan könyvsorozat és a Filozófusok az emberről című könyvek etikai koncepciójáról

„Szilárd erkölcsi értékek hiányában hosszú távon
a gazdaság sem működhet zavartalanul”
(Andorka Rudolf)

Az elmúlt években sok cikk és tanulmány sürgette az ifjúság jelenlegi erkölcsi állapotának javítását, ennek érdekében az erkölcsi nevelés megvalósítását, az erkölcstan tanításának bevezetését. Folynak az előkészületek annak tisztázására, milyen módon történjen meg ennek beépítése a tananyagba és az iskola nevelési-oktatási rendszerébe.

Olyan nevelési programokra, illetve kiadványokra szeretném felhívni a figyelmet, amelyek gyakorló pedagógusok kísérleti tevékenységének eredményeként jöttek létre az elmúlt években, s a meglévő órakeretben oldották meg ezt a nehéz feladatot.

A Lelki egészségtan programot az osztályfőnöki órákra, a 8–14 éves korosztály részére dolgozták ki, de a NAT koncepciója azt is lehetővé teszi, hogy önálló tárgyként (Emberismeret címszó alatt) szerepeljen az adott évfolyamokon.

A Filozófusok az emberről című tankönyv a filozófiaórák keretében foglalkozik erkölcsi kérdésekkel. Filozófiát vagy társadalomismeretet jelenleg is tanítanak középiskoláinkban, így az órakeret rendelkezésre áll.1

A Lelki egészségtant ma 1340 iskolában ismerik és részben alkalmazzák. Négyszáz iskolában tanítják úgy, ahogyan azt a program készítői megálmodták, vagyis azt beépítették az iskola nevelési rendszerébe, a tanulók is rendelkeznek könyvvel, s a pedagógus tervszerűen építkezve halad az anyaggal. Megjelenésekor egyedülálló volt a könyvpiacon. Jelenleg több hasonló célú kiadvány van, de nincs olyan, amely következetesen csak erkölcsi kérdésekkel foglalkozna, s minden témához irodalmi szemelvényeket használna a gyakorlati feladatok alapjául. A tantárgy célja, hogy elősegítse az egészséges lelkű fiatal nemzedék nevelését azáltal, hogy ön- és emberismerethez juttatja, nemes erkölcsi értékekkel ismerteti meg, gazdagítja érzelmi életét, fantáziáját, és útmutatást ad a mindennapi élet problémáinak megoldásához. Erkölcsi axiómái időtállóak, ma is érvényesek, hitelesek, az elmúlt tíz év alatt nem szorultak korrekcióra.

Azért Lelki egészségtan és nem Erkölcstan a program, illetve a könyvsorozat címe, mert a szerzők úgy gondolták, így nem válik riasztóvá a nem vallásos pedagógusok számára, ugyanis az erkölcstan megnevezés önkéntelenül összekapcsolódik a hittannal, míg másoknak a szocialista erkölcs fogalom jut eszükbe az elnevezés hallatán. A cím azt is kifejezi, hogy a lélekkel nemcsak erkölcsi, hanem lélektani értelemben is foglalkozni kell, erre vonatkozó tudással minden pedagógusnak rendelkeznie kell. A cím arra is utal, hogy a kiadvány nem elméleti fejtegetéseket tartalmaz, nem célja, hogy olyan kérdésekben foglaljon állást, vannak-e örök erkölcsi értékek, és ha igen, melyek azok, hanem a lélek gondozását vállalja.

A gyermek közvetlen környezetéből kiindulva, majd azt koncentrikus körök szerint bővítve foglalkozik a szükségesnek tartott kérdésekkel. Az egészséges, az ideális, a követendő példa bemutatására törekszik. Ugyanakkor kialakítja a tanulókban a tolerancia képességét, az empatikus érzelmeket, és ezzel nyitottá teszi őket a másság elfogadására.

A szeretet, egymás megbecsülése központi helyet kap a témák sorában. Ez a kereszténység legfőbb tanítása is, de tudjuk, hogy a szeretet nemcsak lelki, de testi egészségünk megőrzésének is záloga. A szeretettel nevelt gyerek biztonságban érzi magát, nyitott a világra, a másik emberre, érzelmileg kiegyensúlyozott, jobban viseli a megpróbáltatásokat.

A beszélgetéseket mindig egy-egy irodalmi szemelvény indítja. A művészet sűrít, tehát sokkal összetettebben veti fel a problémát, mint egy laikus tehetné, ugyanakkor az értelemre és az érzelemre egyaránt hat. Márpedig nincs erkölcsi nevelés érzelmi alap nélkül, állapítja meg Daniel Goleman Az érzelmi intelligencia című művében. Itt idézi egyik amerikai társadalomtudós szemléletes megállapítását: „A jellem az a lelki izomzat, amelyre az erkölcsös magatartás épül!” A szemelvények óriási segítséget adnak abban is, hogy szóra bírjuk a gyerekeket. Aki osztályfőnök, sokszor tapasztalja ennek nehézségét, még akkor is, ha felhőtlen a kapcsolata a tanulókkal, hiszen az iskolában az egyre növekvő hajsza és a passzív befogadásra ítéltség egyre jobban leszoktatja a gyerekeket arról, hogy elmondják a véleményüket. A hajszolt szülő sem mindig tud időt szakítani gyermeke meghallgatására. A munkatankönyvek szemelvényei és kérdései szinte észrevétlen természetességgel késztetik a tanulókat megnyilatkozásra. Mivel a feladatok egy részének megoldásához a szülők segítsége is kell, ez arra ösztönzi őket, hogy többet beszélgessenek gyermekükkel, és betekintést ad számukra, hogy mivel foglalkoznak gyerekeik az iskolában.

A tanárnak nincs szüksége az irodalmi elemzésben szerzett jártasságra, vagy bármilyen külön képzettségre. Bőven elég, ha érdeklik az erkölcsi kérdések, s nyitott a gyerekek gondjai iránt.

Az értékes alkotások szemelvényei személy szerint is szólnak a gyerekekhez, így az olvasás iránti érdeklődésüket is felkeltik, ahogy ezt a munkatankönyvet tanítók egybehangzóan állítják.

Lenyűgöző az a gazdagság, amely az irodalmi szemelvényeket olvasva elénk tárul. Száznál több szerző, ennél jóval több mű részlete, illetve néhány aforizmaszerű szellemes sora szerepel, a színvonalas humor is képviselteti magát, továbbá bőven találhatunk visszaemlékezéseket, írásokat nevezetes emberektől. A szemelvények optimizmust sugároznak. A körülményekkel dacolni tudó, céljaiért következetesen harcoló embert állítja elénk, akit humorérzéke is segít abban, hogy megállja helyét. A humor közismerten gyógyír a léleknek, s így a testi betegségek elűzője is, önmagunkon felülemelkedő látásmódot igényel, s ezáltal segít, hogy megoldást találjunk problémáinkra.

A kötetek képanyagának nemcsak a szöveg oldása a céljuk, hanem szervesen kapcsolódnak a témákhoz is. Építészeti alkotások, szobrászat, festészet és a kerámia is képviselteti magát. A képanyag válogatásában is megfigyelhető az a nagyfokú igényesség, amely a szemelvényekre jellemző.

A Tanári kézikönyv a következőképpen foglalja össze a füzetek tartalmát.2

A szeretetről. 8-9 éves tanulók részére. A szeretet érzésének gyökerei a családi és emberi kapcsolatokban; kialakulása és ápolása.

Én és a világ. 9-10 éves tanulóknak. Önismeret; mély érzelmeket feltételező barátságok létrejötte, az alkalmazkodás képességének kialakítása.

A jellem értéke és hibái. 10-11 éves tanulóknak. A jellem formálásának módjai, a konfliktusmegoldó képesség erősítése, a jó és rossz felismerése; a helyes döntés meghozatala.

Az értelmes élet. 11-12 éves tanulóknak. A helyes életmód, életvitel kialakítása a mindennapokban.

A küszöbön. 12-13 éves tanulóknak. Szerelem, párválasztás, házasság, családi életre nevelés, születés és halál nagy kérdései, alkohol, drog.

Életutak. Példaértékű tulajdonságok. 13-14 éves tanulóknak. Az emberi élet minden esetben tartalmazza a jót és a rosszat együtt. Minden embernek az a feladata, hogy a csak rá jellemzőt kialakítsa, fejlessze mások javára.

A legfontosabb kérdések: az ön- és emberismeret, az értékrend és az érzelmek szerepe a kapcsolatokban, valamint a jól választott pálya jelentősége, többször, más-más megközelítésben is előfordulnak, így alaposabban beépülhetnek a gyermek személyiségébe. Az életrajzok esetében, a többi témában is a pedagógus bátran használhat más szemelvényeket. Nagyon fontos, hogy anyagát a nevelő magáénak érezze, s tanítványai problémáihoz igazítsa. Széchenyi István és József Attila esetében nem öngyilkosságuk a szerepeltetésük oka, hanem vitathatatlanul kiemelkedő életművük. Mivel azonban az öngyilkosság súlyos társadalmi probléma hazánkban, nem árt ennél a gondnál elidőzni. Sorsuk ráirányítja a figyelmet arra a fontos kérdésre is, hogy a zsenik az átlagnál sokkal érzékenyebbek, gyakran deviáns a viselkedésük, tehát mindannyiunk felelőssége, hogy óvjuk őket. Nagyon jó lenne, ha az iskola is fokozottan törekedne a tehetséggondozásra. De ez a kirívó magatartásmód nem mindig a zsenialitás megnyilvánulása. Ennek a kérdésnek a megtárgyalása is felszínre kerülhet.

A kiadványok használhatóságát elősegítik az ötletes, változatos feladatok, ezek többek között azt is szolgálják, hogy személyre szólóvá tegyék a munkát. Ezáltal a pedagógusnak is alkalma nyílik tanítványai alaposabb megismerésére, ami előfeltétele annak, hogy segíthessen problémáik megoldásában, személyiségük alakításában.

Az emberismeretet segíti a képek elemzése és a jól megválasztott módszer: dramatizálás, szituációs játék stb. Érdekes gyűjtőmunkák szerepelnek, amelyek ösztönöznek a lexikon használatára és a szépirodalom olvasására.

A program megvalósítása során a Tanári kézikönyv szerint elvárható, hogy

– javuljon a gyermek, a szülő és a pedagógus együttműködése,

– jobbá váljon a tanulók konfliktusmegoldó, döntéshozó képessége,

– könnyebben illeszkedjenek be a közösségbe, fogadják el annak kialakult szokásrendjét,

– árnyaltabban tudják megfogalmazni érzéseiket,

– tudják, hogy nem mindig nekik van igazuk,

– fejlődjön vitakultúrájuk,

– nyitottabbak, együttérzőbbek legyenek mások gondjai, problémái iránt,

– ismerjék fel és értékeljék a szépet,

– óvják a természetet és az emberi munka értékeit,

– többet olvassanak, minden területen eredményességre törekedjenek.

A könyv írója figyelmeztet arra, hogy mindezek az eredmények csak hosszú, tervszerű munka eredményeként születhetnek meg. Képet ad a pedagógus szerző élete folyamán szerzett tapasztalatairól. Mivel ezeken az órákon a szokásostól eltérő óravezetés szükséges, sok praktikus tanácsot ad tanár és tanítvány harmonikus kapcsolatának megteremtéséhez, melynek természetesen más órán is hasznát vehetik. Rendkívül részletesen foglalkozik az órák megtervezésével, lebonyolításával. Találhatunk a kézikönyvben munkalapokat, melyek egy-egy téma feldolgozásához adnak segítséget az óravezetési lapokkal kiegészülve és jó néhány óravázlatot, óraleírást is. Tanmenetjavaslata az adatbázisban is megtalálható.

A másik könyv, melyről szólni kívánok, a középiskolás tanulók részére általam összeállított Filozófusok az emberről – Nagy bölcsek társaságában az „erkölcsi jó” keresése című tankönyv.

Célkitűzései, megoldásmódja és eredményei hasonlóságot mutatnak a Lelki egészségtannal.

Az anyag a tanítás során kristályosodott ki. Filozófusok alapvetően etikai kérdésekkel foglalkozó szemelvényei adják a viták kiindulópontját. Ez az irodalomhoz hasonlóan kimeríthetetlen tárháza az erkölcsi nevelésnek.

A kötet gerincét a szemelvények alkotják, melyekhez írójukról egy rövid életrajz s a munkásságukat összefoglaló ismertetés tartozik.

A szövegek után a kérdések, vitakérdések, feladatok segítik a feldolgozást.

A kérdések a legfontosabb gondolatokra irányítják a figyelmet.

A vitakérdések azokat a problémákat emelik ki, melyek számunkra különösen érdekesek, továbbgondolásra ösztönöznek. Megbeszélésükhöz gyakran elég a mindennapi tapasztalat, a gyűjtőmunkát vagy egyéni felkészülést igénylő feladatokhoz segítséget ad a bibliográfia.

Az első fejezet értelemszerűen tematikus, de a többi a történeti elvet követi.

A többnyire passzivitásra kárhoztatott diákok szabadon beszélhetnek, így a gyakorlatban sajátíthatják el a vitatkozás tudományát. Az érvelés, cáfolás módjára kiváló példákat nyújtanak a filozófusok. A vita sokat fejleszt a fiatalok személyiségén is: fegyelemre, figyelemre, toleranciára, empátiára szoktatja őket. S ráéreznek e tudományág alapvető tanulságára is. Meggyőződhetnek arról, hogy nincs egyetlen, mindig és mindenkire érvényes filozófiai-vallási rendszer sem. A filozófusok olvasása azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a saját értékrend kialakítása mindenki számára elengedhetetlenül fontos. Világossá válik, hogy bár a más-más korban, országban élő s különböző személyiségű gondolkodók véleménye eltérő, mégis vannak értékek, melyek általánosan elfogadottak.

A szövegek értelmezéséhez az elemzőkészségen kívül nagyon jól hasznosíthatók a rádióban, tv-ben hallottak, látottak, az újságokban, könyvekben olvasottak. Ha ezt pozitívan értékeljük, ösztönözzük tanítványainkat az önálló ismeretszerzésre. Egy-egy téma lehetőséget ad kiselőadások tartására. Ismeretlen, de a gyerek életkorához és érdeklődéséhez igazodó szövegeken felmérhetjük az önálló szövegelemzési készséget. S meghatározó a vitákon való aktív részvétel. Érdemes jutalmaznunk az érvelés-cáfolás szép eseteit, ezzel is példát mutatva a többieknek.

Ahogy a diáktól is az önállóságot, az érdeklődést igényli a tananyag, ugyanígy van ez a tanár esetében is. Nem kell filozófiai végzettséggel rendelkeznie. Elég némi jártasság a szövegelemzésben, érdeklődés az erkölcsi-politikai kérdések iránt s nyitottság a gyerekek felé, hiszen nem a filozófiai ismeretek átadása, hanem a személyiségformálás, a jellemnevelés e könyv legfontosabb célja.

Kissné Lux Ilona