Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1999 június > Egy városi mérésről

Müller Ferencné – Gergely Andrásné Rácz Éva

Egy városi mérésről

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi években az oktatási-nevelési intézmények számára térítésmentesen biztosítottuk a külső méréseket. Erre vezethető vissza, hogy az általános iskolák mintegy 30%-a élt is a kínálkozó lehetőséggel, s szaktanácsadóink 130 napot töltöttek ezen igények kielégítésével.

De hogyan alakult a fenntartók érdeklődése az intézmények szakmai munkájának értékelése terén? Igazi áttörést ebben Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1995-ös mérési megrendelése jelentett, amelyet arra a közgyűlési határozatra épített, hogy a város iskoláiban fel kell mérni az alapkészségek helyzetét. Ezzel a megrendeléssel a fenntartó információt szeretett volna nyerni a nevelő-oktató munka e területének színvonaláról, a feltárható különbségekről. A megbízás hátterében latensen meghúzódó minősítési szándék óvatos kezelésére közvetlenül is, de főként a mérési eredmények interpretálásával igyekeztünk felhívni a figyelmet. A fenntartó elfogadta szándékainak korlátozását azzal, hogy a kapott eredményeket csak a háttértényezők tükrében értelmezheti. A mérés célját végül így összegeztük: külső méréssel objektív képet alkotni a város nevelési-oktatási intézményeiben tanulók eszköztudásáról.

A megrendelés első alkalommal (1995/1996. tanév) az olvasási készség, majd a következő tanévben a matematikai alapkészségek felmérésére irányult. A munka nagyságrendjét jól tükrözik a mérések jellegére, a minták nagyságára vonatkozó adatok:

 Olvasás Matematika 
Évfolyam 6., 8., 10. 4., 6., 8., 10. 
A tanulók létszáma 3718 4961 
Intézmény 34 34 
Tanulócsoport 157 219 

A mérések tartalmát a fenntartóval a következőképpen egyeztettük.

Olvasás:

– az olvasássebesség és a megértés együttes vizsgálata,

– az értő olvasási képesség szintje.

Matematika:

– az elemi számolási készség,

– a matematikai eszköztudás szintje.

Mindkét méréshez felvettünk háttéradatokat is, amelyek feltételezésünk szerint a vizsgáltak alakulásában jelentős szerepet játszó tényezőkre terjedtek ki.

A megrendelő egyetértésével az eredményeket három szinten jeleztük vissza.

– A fenntartó számára a városi és intézményi eredményeket a háttérváltozókkal egybevetve. A város szempontjából a mérés jelentősége abban áll, hogy önmaga számára hozott létre az iskolai oktatásban nagyon fontos szerepet játszó területeken alapstandardokat.

– Az intézményvezetők a városi eredmények mellett iskolájuk teljesítményéről kaptak részletes adatsort.

– A szaktanárok a teszt struktúrájának megfelelő rendszerben kaptak tájékoztatást az ismeretek, készségek fejlettségéről. Ezen elemzési szempontok a fenntartó érdeklődési körén kívül eső, de a pedagógusok számára sokat mondó jelenségeket tártak fel. Ez az a szakmai hozadék, amely a mérések tapasztalataiból a pedagógus-továbbképzésekbe beforgatható.

Úgy érezzük, hogy a mérés céljainak, eredményeinek városi szintű elfogadásához nagymértékben hozzájárult a többszintű tájékoztatás.

Intézetünk a bemutatott szolnoki mérésen túl azóta rendszeresen kap ilyen típusú megrendeléseket a városi fenntartóktól, amelyek a vélhetően jobb pénzügyi helyzet, a működő szakmai irányítás, a városi oktatási koncepció alapján tartanak igényt erre. E szolgáltatás két típusát tudjuk kínálni az iskolafenntartóknak.

Az egyik változat szerint a megrendelő önkormányzat oktatási intézményei „elszenvedik” a mérést, s csak a folyamat végén, a kész elemzés kapcsán jutnak megfelelő intézményi és szaktárgyi szintű mérési eredményekhez, információkhoz. Ez a munkamódszer az ellenőrzés jellemzőit viseli magán. A másik változatban – a mérés tisztaságát, objektivitását nem veszélyeztető módon – a mérési folyamat bizonyos pontjain az intézmények érintett szakos nevelőivel együttműködünk. Milyen pontokon alkalmazzuk ezt a megoldást? Ott, ahol a kollégák tantervi tudatosságát, mérésmetodikai ismereteit, tájékozottságát egy mérés során erősíteni lehet. Így értelemszerűen ugyan nem vesznek részt a tesztfejlesztésben vagy a mérőanyag kiválasztásában, de a munka megkezdése előtt tájékoztatást kapnak a mérés céljairól. Közvetlenül az adatfelvétel után a szakmai munkaközösségekkel megismertetjük a teszt struktúráját és feladatait, a háttérkérdőívek kérdéseit. A statisztikai adatfeldolgozás után a kapott eredmények interpretálását, a szakmai tapasztalatok összegzését és a fejlesztési javaslatok megfogalmazását közösen végezzük. Ez utóbbi gyakorlat követése, a folyamat irányítása nagyobb szakmai kihívást jelent az intézet munkatársainak, de nagyobb a szakmai hozadéka a mérésben érintett pedagógusok számára. E feladatnak azonban csak jól felkészített szaktanácsadókkal tudunk megfelelni. Munkájukat értékelési szakértő irányítja és informatikai szakember segíti.

Intézetünkben van fogadókészség, fejleszthető kompetencia azoknak a mérési feladatoknak az ellátásához, amelyek a közeljövőben várhatóan megsokasodnak.