Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1999 április > Könyvjelző

Könyvjelző

Angelus Iván: Táncoskönyv

Budapest, 1998, Új Előadóművészeti Alapítvány, 236 p.

A neves táncos eredetileg a gyerektánc tanítási módszeréről akart kézikönyvet írni. A kísérlet végül önvallomásnak sikerült: egy színházi ember tánctanítás, játék, tánc és színházcsinálás közben szerzett tapasztalatairól, gyerekekről, felnőttekről, pedagógiáról, kreatív gyerektánc-tanításról és még sok egyébről. A kötet függeléke a kortárs tánc tanszak szerző által írt tantervét tartalmazza.

Karcagi Gyuláné (szerk.): Gyermekjátékok, gyermektáncok az Alsóerdősori iskolában

Budapest, 1998, Ének-zene Tagozatos Általános Iskola, 126 p.

A hatvanas-hetvenes években – Kaposi Edit kezdeményezésére – fontos kísérletek kezdődtek a néptánc iskolai oktatására. A kísérleti helyszínek egyike volt a budapesti iskola, amely a programhoz csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából impozáns válogatást adott közre az Alsóerdősor utcai iskola gyerekeinek kedvenc játékaiból és az általuk bemutatott koreográfiákból. A kötet szerzői között az 'aprók tánca' mozgalma középnemzedékének tagjait, valamint a kötet szerkesztőjét, a kísérletek egyik meghatározó személyiségét találhatjuk.

Berlász Melinda (szerk.): Vass Lajos emlékezete

Tanulmányok és dokumentumok
Budapest, 1998, Püski Kiadó, 190 p.

A könyv komoly lépés századunk magyar kórusmozgalmának kiemelkedő egyénisége, Kodály programjának másodnemzedékbeli folytatója életművének feldolgozása felé. A kötetben biográfiai áttekintés, portré és történeti értékelés, valamint Vass Lajos karnagyi, zeneszerzői és népzenegyűjtői munkásságát bemutató elemzések kaptak helyet, míg a dokumentumok a pályával kapcsolatos történeti értékű Vass-írásokból, interjúkból és levelekből kerültek kiválogatásra.

Karácsony Molnár Erika – Kraiciné dr. Szokoly Mária (szerk.): Hon- és népismeret, néphagyomány az oktató-, nevelőmunkában

Budapest, 1998, Budapesti Tanítóképző Főiskola, 322 p.

A könyv az 1996 októberében megrendezésre került országos konferencia anyagát tartalmazza, melyen a hon- és népismeret oktatásában érdekelt intézmények munkatársai és szakemberei vettek részt. A rendezvény összegezte a téma s a hozzá kapcsolódó területek oktatásának helyzetét és gyakorlatát az óvodától az egyetemig, és tájékoztatott a pedagógiai és kutató műhelyek elmúlt évtizedben elért elméleti-módszertani eredményeiről, valamint a gyakorló pedagógusok innovatív és hagyományőrző tevékenységéről.

Franz J. Mönks – Alphons M. P. Knoers: Fejlődéslélektan

Ford. Kathiné Gasparik Katalin
Budapest, 1998, FITT IMAGE – Ego School, 350 p.

A külföldön már sok kiadást megért munka az integrált fejlődéslélektani ismeretek közvetítése mellett gyakorlati szempontokat is érvényesít, s magában hordozza a pedagógiai pszichológia megközelítésmódját is. A téma feldolgozása több olyan kérdéskört érint (tehetség, teljesítményzavar, deviancia, autizmus, pályaválasztás), melyek különösen aktuálisak a személyiségfejlesztő munkában, így a könyvet mindenekelőtt az ezen a területen tevékenykedők forgathatják a legnagyobb haszonnal.

Pőcze Gábor: Helyi tervezés a közoktatásban

Budapest, 1998, OKKER Kiadó, 200 p.

A kötet az oktatásirányításban újonnan bekövetkezett változásokkal foglalkozó helyzetelemzés után a helyi tervezés fogalmi tisztázására és a helyi tervezésben érdekelt szakmai és politikai szereplők tevékenységének elemzésére vállalkozik, igyekszik módszertani segítséget nyújtani a helyi döntéshozatal előkészítéséhez, és kiemelten foglalkozik a minőségbiztosítás kérdéseivel.

Juhász Nagy Ágnes (szerk.): Nyílt tér

A nyitott oktatásról és tanulásról oktatásszervezőknek és oktatóknak
Budapest, 1998, TIT Stúdió Egyesület, Nyitott Képzések Egyesület, 108 p.

A kiadvány TIT Stúdió Egyesület és a Nyitott Képzések Egyesület képzési programját tartalmazza. Szerzői a felnőttkori tanulás legalapvetőbb kérdéseit, a mára világszerte felnőttoktatási gyakorlattá vált ún. nyitott tanulás, nyitott képzés alapjait, módszereit és lehetőségeit összegzik, ezenkívül bemutatják és tapasztalatokkal kívánják segíteni a képzésszervező munkáját.

Papp Ágnes (szerk.): A hátrányos helyzetű tanulók szakképzése

Kutatási zárótanulmány 1997
Budapest, 1997, Munkaügyi Minisztérium, 236 p.

Az iskolafenntartókkal, igazgatókkal, szakoktatókkal és tanulókkal történt 1997-es kérdőív- és interjúfelvétel hét megye és Budapest szakmunkásképző intézeteit és speciális szakiskoláit érintette. A felmérés adatait elemző tanulmányok a hátrányos helyzetű gyerekek családi körülményeivel, szakmatanulási esélyeivel és perspektíváival, a regionális tényezők szerepével, valamint az iskolák képzési rendszereivel és modelljeivel foglalkoznak.

Nagy Mária (szerk.): Tanári pálya és életkörülmények 1996/97

Budapest, 1998, OKKER Kiadó, 364 p.

A kilenc tanulmányt magában foglaló gyűjtemény szerzői egy 1200 iskola igazgatóit és pedagógusait érintő országos reprezentatív kérdőíves felmérés adatait elemzik, különböző szempontok alapján. A tanulmányok azt járják körül, hogy kik dolgoznak ma a közoktatásban, honnan kerültek a pályára, milyen feladatokat végeznek iskolán belül és kívül, és mennyiért, hogyan élnek és hogyan vélekednek szakmájukról, szerepükről és saját helyzetükről.

Moser Miklós: Körforgások a természetben és a társadalomban

Korunk világképének alapjai
Budapest, 1997, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, 238 p.

A párhuzamosan magyar, angol és német nyelvű kötet kémikus szerzője arra az átfogó feladatra vállalkozott, hogy az életvilág technicizáltságának és a tudomány mind erőteljesebb specializálódásának korszakában a természetet, a társadalmat és az embert egymásra épülő egységes rendszerként szemlélve vezérfonalat nyújtson a válsághelyzet megismeréséhez, korunk világképének megalapozásához és a kiút stratégiájának megteremtéséhez – döntéshozók, tanárok, szülők és diákok számára egyaránt érthető módon.