Oldalak: 361 362 363 364

 

Nyelvjáráskutatók konferenciája Regensburgban

1998. szeptember 23-a és 27-e között rendezték Regensburgban a bajor-osztrák dialektológia hagyományosan háromévenkénti, immár 7. konferenciáját "Arbeitstagung für bayerisch-österreichische Dialektologie" címmel. A korábbi találkozók színhelyéül négyszer ausztriai város (Bécs, Brixen, Graz és Salzburg) szolgált, kétszer pedig németországi településen (Bambergben és Würzburgban) tartották meg a soron következő tudományos ülésszakot. A nagy múltú német dialektológiában egyébként nemcsak a bajor-osztrák nyelvjáráskutatásnak szentelnek háromévenként egy-egy többnapos tanácskozást, hanem más nyelvjárásterületek kutatói is szerveznek konferenciákat [361] (pl. legközelebb 1999-ben Augsburgban tartják az alemann dialektológia 13. tudományos ülésszakát). Minthogy a német nyelvjáráskutatás a múlt század első évtizedei óta példaértékű eredményeket tud felmutatni, és a magyar dialektológiai vizsgálatokra - különböző okokból - kezdettől fogva hatással volt, ezért is gondoltam arra, hogy talán nem érdektelen egy rövid beszámolóban legalább fölvillantani azokat a témaköröket, amelyekben a német nyelvterületen napjainkban is igen intenzív és eredményes anyaggyűjtő munkálatok és feldolgozások folynak.

Hogy ezt a konferenciát Regensburgban tartották, az több szempontból is indokolt volt. Noha a tanácskozás - már említett - címében is szerepel a bajor jelző, a régi Bajorország (Altbayern) területén eddig még egyszer sem volt a szóban forgó témakörben tudományos ülésszak. Bajorországi város kiválasztása mellett szólt már kezdettől az a körülmény is, hogy a német dialektológia megalapítója, Johann Andreas Schmeller a Regensburghoz viszonylag közeli Tirschenreuthban született, és hosszú ideig a bajor fővárosban, Münchenben tevékenykedett. Így esett a választás már korábban a mintegy 130000 lakosú, jelentős történelmi múltú keletbajor városra, Regensburgra.

A konferencia színhelyéül a regensburgi egyetem szolgált, csupán az üdvözlő beszédeket és a fogadást tartották a patinás Régi Városháza ódon falai között, és itt hangzott el Franz Fuchsnak a "Regensburg a VIII. században" című nyitóelőadása, melyet nagy érdeklődéssel fogadott a szép számban megjelent hallgatóság. A történeti témájú bevezető előadáshoz a találkozó helyszínének múltja adta az ötletet, hiszen Regensburg megalapításának ideje a római császárság korára nyúlik vissza.

A rendező bizottság a tanácskozás elsődleges témaköreként a folyamatban lévő nyelvatlasz-munkálatokat és tájszótári feldolgozásokat jelölte meg, mégpedig olyan beszámolók tartásával, amelyek a szóban forgó tudományos vállalkozás elvi-módszertani kérdéseiről, jelenlegi állásáról, további feladatairól stb. nyújtanak tájékoztatást. Emellett azonban a jelentkezőknek lehetőségük adódott arra, hogy főképpen a felnémet nyelv(járás)területhez kapcsolódó nyelvföldrajzi, szociolingvisztikai, nyelvtörténeti szempontú vizsgálódásaik tárgykörében tarthassanak előadást, beleértve a nyelv(járás)sziget-kutatás és az alkalmazott nyelvészet problematikáját is.

A konferencián hét országból megközelítőleg százhúsz szakember vett részt, mégpedig természetesen legtöbben a németországi kutatók voltak, az ausztriai dialektológusok száma húsz körül mozgott, néhány nyelvjáráskutató Csehországból, Olaszországból, Svájcból és az USA-ból érkezett, a magyarországi nyelvészeket hárman képviseltük. Ez volt egyébként az első alkalom, hogy az egyetemi tanszékek oktatóin kívül különböző (nyelvészeti) intézetek kutatói is meghívást kaptak a tanácskozásra.

A tudományos ülésszak programja (csütörtöktől szombat délig) két és fél napot foglalt magában. Az első és a második napot plenáris ülés vezette be egy-egy előadással, majd tíz órától szekcióelőadások folytak. Az egyik főelőadást Anthony Rowley tartotta "Der Sturz der Diphthonge. Zwei Erklärungsmodelle für nordbairische Diphthonge aus sprachinterner und sprachexterner Sicht" címmel, a másnapi plenáris ülés előadója pedig Ludwig Zehetner volt a "Sprache zwischen Dialekt und regionalem Standard: Oberpfalz" című referátumával.

A szekcióelőadások a következő témakörökben zajlottak: 1. Sprachgeographie; 2. Sprachinseln, Sprachgeschichte, Namen; 3. Grammatik. - Az egyes szekcióüléseken elhangzó előadások konkrét témája természetesen pontosabban tükrözi azokat a vizsgálódásokat, amelyek a bajor-osztrák nyelvjárásokban és a német nyelvterületen egyéb (németországi és más országokbeli) tájegységeken folynak. Ezért mutatóban a valamivel ötvennél is több előadás közül néhányat megemlítek.

A nyelvföldrajz a múlt század vége óta a német dialektológia hagyományos, magas színvonalon művelt szakágai közé tartozik, hiszen - amint köztudott - Georg Wenker végezte az első olyan kutatást, amely a német nyelvterület nagy részére kiterjedt, s ő lett a nyelvatlasz megteremtője a múlt század utolsó harmadában (Sprachatlas von Nord- und Mitteldeutschland. Auf Grund von systematisch mit Hülfe der Volksschullehrer gesammelten Material aus circa 30000 Orten. [362] Strassburg, 1881.). A nyelvföldrajzi kutatások tárgykörében hangzottak el pl. a következő referátumok: Heinz-Dieter Pohl, Zum österreichischen Deutsch (unter besonderer Berücksichtigung der Bezeichnungen, wie sie auf dem Klagenfurter Wochenmarkt üblich sind); Gunther Schunk, Regionalisierung der Dialekte in Mainfranken; Bernhard Stör, Dialektwandel in der Region München; stb. - Mivel a néhány évtizeddel ezelőtt Németországban kibontakozott szociolingvisztikai kutatásokban kezdettől fogva fontos szerepet kapott a nyelvjárási anyanyelvűség és az iskolai oktatás összefüggésének vizsgálata - a német nyelvterületen ugyanis a nagyfokú tájnyelvi eltérések következtében a nyelvjárásiasság nagyobb mértékben válhat az iskolai előmenetelt nehezítő tényezővé, mint más országokban -, ezért korántsem meglepő, hogy a regensburgi dialektológiai konferencián is elhangzott egy-két, e témakörbe tartozó előadás (pl. Claudia Hien, Dialekt und Dialektsprecher in Bayern; Rupert Hochholzer, Dialekte im Deutschunterricht). - A nyelvszigetek kutatása a múlt század első harmada óta századunk húszas-harmincas évtizedéig szinte önálló ága lett a német dialektológiának, s már eredményesen művelte J. A. Schmeller is, aki úttörő jelentőségű tanulmányokban tette közzé a felső-olaszországi, bajor eredetű német nyelvszigetek kutatásában elért eredményeit. Az Észak-Olaszországban lévő luserni (cimber) nyelvsziget vizsgálata volt a tárgya pl. Hans Tyroller dolgozatának (Die cimbrische Grammatik von Lusern), Nina Berend pedig "Bairisch in Rußland" címmel tartott előadást. - Nagy érdeklődés kísérte azokat a nyelvtörténeti és névtani témájú referátumokat, amelyek a dialektológiai kutatások eredményeinek felhasználásához is kapcsolódtak. Ilyenek voltak például a következők: Hildegard Boková, Bairische Dialektzüge in südböhmischen Urkunden des 15. Jahrhunderts; Albrecht Greule, Zur frühen schriftlichen Fixirung des Bairischen anhand des Pfarrbuches von Gebenbach; Theo Vennemann, Zur Rolle der Volksetymologie in der Entwicklung und Deutung einiger bayerischer Ortsnamen; stb. - A "Grammatik" témakörbe sorolt szekcióelőadások felölelték (a hangtantól az alaktanon át a mondattanig) a nyelvtannak szinte mindegyik részterületét. Ezt jelzik például a következő referátumok: Erich Seidelmann, Fortis und Lenis im Oberdeutschen - kontrastiv; Robert Hinderling, Innerparadigmatischer Ausgleich nach Ausweis von Karten des Sprachatlasses von Nordbayern; Peter Mauser, Spezielle Aspekte der Morphologie; Guido Seiler, Präpositionale Dativmarkierung im Oberdeutschen; Willi Mayertaler, Aspekte der bairischen Syntax; stb. - A magyarországi kutatók a következő előadásokkal szerepeltek: Elisabeth Knipf-Komlósi-Maria Erb, Loyalität zum Dialekt im Ofner Bergland im Spiegel des Sprachgebrauchs és Szabó József, Einige Lehren der Untersuchung ungarischer Dialektinseln. - Elisabeth Knipf-Komlósi és Maria Erb közösen tartott előadásában arról a vizsgálódásról számoltak be, melyet a Budapest környéki német eredetű településeken (pl. Bia, Budakeszi, Nagykovácsi, Pilisvörösvár, Solymár, Zsámbék községekben) az egykori falualapító (eredetileg valamelyik német nyelvjárást beszélő) lakosság leszármazottainak körében végeztek. Nagyon jó ötlet volt részükről, hogy a hallgatóságnak külön lapokon kézbe adták a kérdőíves gyűjtésük fő szempontjait (a lakosság nyelvi kompetenciájára irányuló fölméréstől a nyelvhasználat vizsgálatán át pl. a német nyelvű média nyelvi hatásának elemzéséig), térképvázlatokon szemléltették kutatópontjaikat és a többi (magyarországi) német nyelvjárási eredetű települést (eredeti tájszólásuk megjelölésével), továbbá jól áttekinthető táblázatokban tették közzé életkori csoportok szerint a vizsgált helységek lakói nyelvi-nyelvjárási ismereteinek és nyelvhasználatának jellemző mutatóit, és szó szerinti idézetek formájában ismertettek jó néhány adatközlői véleményt is (pl. a saját nyelvhasználatukkal, a helyi német nyelvjárással kapcsolatban). - Szabó József előadása a magyar nyelvjárásszigetek keletkezésének történelmi okait, vizsgálódásainak elvi-módszertani kérdéseit foglalta magában, ezenkívül ismertette a nyelvjárásszigetek típusait és kutatásuk nyelvészeti (dialektológiai, nyelvtörténeti) és településtörténeti tanulságait. Megemlítette továbbá azt is, hogy ez az előadása rövidített változata, vázlatos összefoglalása az "Ungarische Dialektinseln in Ungarn und Jugoslawien" címmel megjelent tanulmányának (vö. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 16/17: 137-50). [363]

A konferencia témakörei között fontos szerepet kaptak a folyamatban lévő nyelvatlasz-munkálatok és a különböző tájszógyűjtések, tájszótári feldolgozások. Ezekről - a regensburgi egyetemen tevékenykedő Albrecht Greule professzor elnökletével - a tudományos tanácskozás szombati zárónapján (összevont ülésen) nyolc tájékoztató előadás hangzott el. A különböző feldolgozások közül például a készülőfélben lévő alsófrank, bajor-sváb, északkelet-bajorországi, felső-ausztriai stb. nyelvatlaszokról esett szó. Ezeknek a beszámolóknak egy része (viszonylag nagy számuk miatt) az előző két nap szekcióelőadásai közé került, így például a csehországi német nyelvjárásokról készülő nyelvatlasz (Atlas der deutschen Mundarten auf dem Gebiet der Tschechischen Republik) és a "Bericht über das Bayerische Wörterbuch" című tájékoztató, melyet Anthony Rowley professzor, a Bajor Szótár munkálatainak vezetője tartott. Ez a tájszótár egybként olyan kitűnő előzményre támaszkodhat, mint Johann Andreas Schmellernek 1827 és 1837 között megjelent szótára (Bayerisches Wörterbuch), amely - Schmellernek egy másik munkájával, a bajorországi nyelvjárásokról készített nyelvtani leírásával (Die Mundarten Bayerns. 1821.) együtt - elsőként alapozta meg a tudományos igényű nyelvjáráskutatást. Anthony Rowley 1988-ban lett a Bajor Tudományos Akadémián (Münchenben) folyó tájszótári feldolgozás vezetője. Az ő irányításával adják ki a Bajor Szótár újólag átdolgozott, kibővített anyagát, mégpedig a tervek szerint kereken tíz kötetben.

A regensburgi konferencia minden tekintetben eredményes, jól sikerült rendezvény volt, amely sok hasznos szakmai tapasztalatot és maradandó, szép élményt szerzett a nagyszámú résztvevőnek. A tanácskozás előkészítése és lefolyása egyaránt kifogástalan volt, a kiegészítő kulturális programok kellemes időtöltést jelentettek a lenyűgözően szép Regensburgban és a távolabbi környékére szervezett kiránduláson. Mindezért a konferencia szervezőit, dr. Albrecht Greule professzort, dr. Franz Xaver Scheuerert, dr. Heinrich Wanderwitz levéltár-igazgatót és munkatársaikat illeti köszönet és elismerés.

Volt még egy - szűkebb értelemben véve nem szakmai, mégis nagyon tanulságos - tapasztalata a regensburgi konferenciának: a nagy hagyományú és a világon régóta vezető szerepet betöltő német dialektológia ma is elismert szakterületnek számít az ottani nyelvtudományban és a nemzeti közgondolkodásban. Ezt nemcsak a kollégákkal folytatott alkalmi beszélgetésekből tudtam megállapítani, hanem abból is, hogy több napilap, valamint a Bajor Rádió és Televízió is nagy érdeklődéssel kísérte a tanácskozást. A német nyelvjáráskutatás szerepét és elismertségét mutatja továbbá az a tény is, hogy az egész nyelvterületen napjainkban is sokfelé folynak - egyéb szakmunkák mellett - leletmentő értékű tájszótári feldolgozások és nyelvatlaszmunkálatok. Nemzeti érdeküknek tartják, hogy ezt mindenütt és minél előbb eredményesen elvégezzék. [364]

Szabó József

Vissza a Tartalomhoz

 

nyitólap