SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK

 

Oldalak: 326 327 328

 

Kukorló szarka fészek bástya. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár '?'-es jelzéssel hívja föl a figyelmet a kukorló szóra. Az adat 1647-ből való, a SzT. Szilágyi Sándor kiadványából idézi: "A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése" (Bp., Ráth Mór [kiadása], 1875. 378). A szótárban idézett rész, amelyet címül írtam, egy levél önálló bekezdése, tartalmának sem előzménye, sem későbbi szövegösszefüggése nincs, a kiadó azt írja: "Rákóczy György fiának Zsigmondnak Bánfi-Hunyad oct. 14. Több féléről" (623), a teljes szakasz: "Az úr isten már kivívén, az épületeket megláthatjuk, ugyan nem is kellett volna se boltozni se tölteni azt a kukorló szarka fészek bástyát, ki az szegleten volt az gombás kert vége felé."

A levélíró feltehetően korábbi betegségére utalva mondja, hogy "Az úr isten már kivívén, az épületeket megláthatjuk", s szemléje alapján állapítja meg, nem kellett volna se boltozni, se tölteni az építményt. Boltozni egyébként többféleképp lehetett. Készítettek kőből, téglából bolthajtást: "az én boltaimot Kgld az maga kőmiveivel rakassa és boltoztassa" (SzT. boltoztat a.). Fából is készülhetett boltozatos alakzat: "Pincze torka, boltozott formára szaruzott, bórna fábol ki rakott oldalu" (SzT. boltozott a.). Boltozatos, bolthajtásos bástyára is van adat a SzT.-ban: "az szeghlet boltos bastia" (boltos a.); "Az Kőntős tarto boltásos basta" (boltásos a.). Némelykor a bástya 'Bastei' megnevezés és a ház 'Gebäude' keveredik: "Az Deszkas ház végiben balkez feleol vagyon egy oldal kerek ház vagy bástya, kinek padlása boltásos, az allya főld" (uo.). Ez utóbbi szöveg eligazít arról is, mire vonatkozik a Rákóczy György levelében említett töltés, esetleg a bástya aljzatára is, nemcsak oldalfalaira. Ismeretes: földből is készültek bástyák, cölöpvázra vesszőfonatot erősítettek, agyagos sárral tapasztották, két fonat között földet, agyagot építettek be, tapostak be; l. Sugár István, Az egri vár és viadala. Bp., 1971. 27: Föld-bástya, Gyakor-bástya. Erődítményt, palánkot tölgyfa gerendasor közé tömött gyepből is építettek, l. Petercsák Tivadar-Pető Ernő [szerk.], A végvárak és a végváriak sorsa (1699-1723). Eger, 1991. 105. Az efféle bástyáknak ártalmára lehetett a csapadék, ezért is célszerű volt valamiképp boltozni ezeket, l. a fentebbi adatot ("kinek padlása boltásos"); vö. OklSz. föld-bástya.

A fő épület(részek)től némileg elkülönülő tornyok, bástyák alkalmasak voltak árnyékszék kialakítására is, főként, ha a nagy épület alaprészénél, falsíkjánál valamivel kijjebb nyúltak: "egy szegelet Bástya forma bolt | vagjon égyszép bolt árnyékszékivel | édgyütt" (SzT. bolt 3. a.); alighanem efféle ez is: "ada ... Zallaghban ... az elseo oeregh szobát, kamarastol Boltostol" (uo.), bár [326] van boltos kamara, cipótartó kamara é. í. t. (SzT. kamara 5. a. 'raktár(helyiség)'). Az 'árnyékszék' kamará-nak van nevezve például itt: "Arnyék szék Kamorajabol nyilo Jób kéz felé valo Kis Kamora" (uo. 11. a.). Számos kamarácska szóra van adata a SzT.-nak, ezek 'szobácska', '(élés)kamrácska' stb. jelentésűek, ám kérdés, mire szolgáltak az 5. ponthoz soroltak: "bódécska, rekesztékecske; ca mărat ă improvizată; Büdchen. 1632: (A) hazban uagion egi dezkabol rekesztett kamoraczka, mellien vagion egj paraszt félszer uas sarkos pantos retezes aito[...]. 1711/1761: A tornácz végiben sövényből font kis kamarácska, dészka ajtaja, vassarkokon járo fazárja[...]". Nagyon hasonló leírásúak az 'árnyékszék' jelentésű kamaraszék-ekre vonatkozó adatok a SzT.-ban: "1636: nylik mas egy fejer fel szer vas sarkos pantos ayto, az kamora szekre[...]. 1685: ezen házbul az Kamora Szekreis nyilik egy kis ajto[...]. 1736: Latrina vagy Kamara szék, benne lévő dirib darab fábol őszve szerkesztetett Székkel egyetemben. [Stb.]" kamaraszék a. és latrina a.). Vö. NySz.: kamaraszék; szék a. árnyékszékes.

Mindezeket figyelembe véve talán feltehető, hogy a kukorló szarka fészek bástya az 'árnyékszék' körülírása. A kukorló melléknév nem a szarka fészek-nek, nem is a bástyá-nak tulajdonságát hordozza, amint "Az dobolo Bastian Egh Fallkony[...] (OklSz. doboló-bástya a. és falkony a. hosszabban idézve) adatban sem a bástya a doboló, hanem bizonyos ott tartózkodó személyek; az -ó/-ő képzős igenevek képesek határozói viszony kifejezésére (doboló bástya « a bástyán dobolnak), l. TNyt. 2/1: 424-5. A szóban forgó szerkezetben is így lehet.

A kukorló igenév a *kukor igére vezethető vissza, l.: Mészöly: MNy. 1911: 341; Benkő: MNy. 1961: 299; TESz. kukorcol; EWUng. kukora. Az igének meglehetősen sok származéka, fejleménye van. Ezek közé tartozik a kukorcol, amelynek a CzF. ezt a jelentésleírását adja: "Lekukorodva, vagyis guggorodva, guggon ül. Mondják különösen nagy szükségét végző emberről." Hasonlót idéz a TESz.: "»Kukorodni, és kukorczolni: p. o. szükség végett leülni« sz. (Beke K.: Vegyes Tájsz. 7: NSz.)", továbbá idevág a KiskSz.: "lekukorcol lëkukurcol 'leguggol'. Kukurcul csak lë ott a bokorná!" Van a KiskSz.-ban kukurcul 'guggol' is. Az ige számos nyelvjárási előfordulására l. ÚMTsz.: kukorcol, lekukorcol. - A sok alakváltozat, derivátum - kukorgás, kukorgat, kukorgó, kukori, kukuri, lekucorkál, lekucorodik, lekucorog, lekukorál, lekukorkál, lekukorodik, lekukorog - a 'guggol' vagy 'guggolás' jelentésjegyet rendre tartalmazza. - Megjegyzem, magam is ismerem a lekukorodik igét a kiskanizsai nyelvjárásból (vö. Büky: MNy. 1982: 506), apám tanácsolta (szükséges helyzetben) a lekukorlást...

Az ÚMTsz.-ben a kukorcol szócikkében van egy kukorcul ige 'kuporog, gubbaszt' jelentéssel és a következő példamondattal: "Csak nem a hasad fáj, hommá megin kukorcúsz?", a beszédhelyzetből azonban a jelentés nyilván 'székel' (is). Az ÚMTsz. kukorál "székel v. vizel" jelentésleírású igéről is tud. A TESz. Gvadányi Pöstényi Förödéséből idéz effélét: "nyár-fa tövébe kukorodva purgált" (kunkorodik a.).

Ami a tárgyalt szerkezetnek szarka fészek részét illeti, lehet a megnevezés a bástya készítési sajátságából fakadó utalás a látványra, a sövényből, karókból, ágakból szerkesztett és az idő múlásával rongálódott építmény (nem tudható, miből készített) boltozásával hasonlíthatott egy szarkafészekre, amelyet a madártani irodalom így ír le: "Zárt fészkét [a szarka], melyen csak bejáró nyílás van, ágakból építi[,] és agyaggal, sárral tapasztja ki" (R. T. Peterson-G. Mounfort-P. A. D. Hollom, Európa madarai. Bp., 19722. 261). S ha ilyenféle építésű bástya a fő épülethez van ragasztva, s ha belseje tömésföld alapozású, illetőleg sárral tapasztott falú -"azt a kukorló szarka fészek bástyát, ki az szegleten volt" - helyzeténél fogva is, látványa alapján is, belső kiképzése alapján is lehetett mondani szarkafészeknek, s ha valóban kukorló helye volt a szükséget végzőknek, némi - népetimológiás humorral a szarka szó hangalakjával kapcsolatosan - egy familiáris stílusú levélben lehetett így nevezni.

A NySz. - amelyben címszó a kukorló - megadja a jelentést: "tugurium, casula; hütte, häuschen", és a már említettem Rákóczy-levélből idézi a szöveghelyet (MonOkm. XXIV. 378 megjelöléssel). A kukorló szócsaládjának egyik tagját, a kutyorló-t egyébként Benkő is 'kunyhó, [327] alacsony ház' jelentéssel hozza (i. h. 300). Ha a kukorló főnév, bajos magyarázni az azt a kukorló szarka fészek bástyát grammatikai szerkezetét. - A NySz.-nak szarka szócikkében a Rákóczy-levelezésből ezt a szövegdarabot is idézi (rövidebben ennél): "[...] Szaláncz alá is német magyar gyalogot tegnap küldénk s lovast is, bizony azon vagyunk, az sok rosz szarkafészekben földik rontassunk" (a NySz. szerint RákGy: Lev. 190, j: 191). Ugyane szócikkben (és a vár-éban) Zrínyi Miklóstól is van adat, amely a Szigeti veszedelemből való (Nyolcadik rész, 15. versszak; az 1980. évi hasonmás kiadásból idézem): - Ugyancsak a NySz. adata: "Im most meg-stufol ez a kis szarka-vár (Kónyi [János]: HRom. [Magyar hadi román...] 102").

Ezekben a szövegdarabokban rendre kicsinyellést, kevésre becsülést fejez ki a szóban forgó erődítmények szarkafészeknek vagy szarkavárnak való megnevezése, amely a szarka madár építményének és a katonai rendeltetésű várnak az összehasonlításán alapul. Hasonló indítékú jelenség: régebbi irodalmunkban nem volt ritka a sasfészek 'vár'. Ilyen metaforikus hiperbolé: "Még Eger áll, a puszta Eger, sasfészke Dobónak[...]" (Vörösmarty Mihály: Eger. In: Uő., Összes költői művei. Bp., 1972. 2: 361), vö. ÉrtSz. sasfészek 2.

Ha a szarka fészek a bástyá-nak mint 'védelmi építmény'-nek hitványságára utal, nem érthető a levélíró megállapítása ("ugyan nem is kellett volna se boltozni se tölteni"), hiszen felújítva nyilván jobban megfelel hadi célokra, mint szarkafészek állapotában, ha pedig valóban kár volt a bizonyára költséges munkálatokért, feltehető, hogy a kukorló szarka fészek bástya mégis 'árnyékszék (kamarástól)'. [328]

Büky László

Vissza a Tartalomhoz

 

nyitólap