LEVÉLSZEKRÉNY

 

Oldalak: 382 383 384

 

Borbély Anna írja: A múlt évben született meg a döntés arról, hogy holland koordinálással megalakul egy nemzetközi projektum belgiumi, hollandiai és magyarországi nyelvészek közreműködésével. A projektum elnevezése Nyelvi kontaktusok kutatóközpontja (Study Centre on Language Contact) lett. A nemzetközi kutatócsoport megszervezését a Holland Királyi Akadémia intézete, a Wassenaarban működő NIAS (Netherlands Institute for Advanced Study in the Humanities [382] and Social Sciences) vállalta magára. A kutatócsoport élén egy öttagú nemzetközi irányító bizottság és egy háromtagú tanácsadó testület áll, melynek koordinátora Casper de Groot holland nyelvész, aki többek között a magyar nyelv kutatásával is foglalkozik. E kutatóközpont megalakításának az volt a célja, hogy nemzetközi kapcsolatokat hozzon létre olyan kutatók között, akik a nyelvi kontaktusokkal foglalkoznak. A szervezők véleménye szerint a nyelvi kontaktusok vizsgálata azért lett a projektum központi témája, mert e téma a jövőben egyre nagyobb teret kell, hogy nyerjen a nyelvészet, a pszicholingvisztika és a szociolingvisztika területén. Ezt igazolja többek között a "Handbook of Contact Linguistics" című monumentális kétkötetes kézikönyv megjelenése is (Walter de Gruyter Kiadó, 1. kötet: 1996., 2. kötet: 1997.), melyben az európai nyelvi kontaktushelyzetekkel kapcsolatos jelenségek között a magyarországiak is olvashatók (vö. 2. kötet: 1702-53). (Megjegyzem még, hogy a kézikönyv módszertanilag alapjául szolgált egy, az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó másik nemzetközi kutatásnak is, melynek témája a határainkon túli magyar nyelvhasználat. A kutatóközpont meghívott tagjai között elméleti és empirikus nyelvészek egyaránt megtalálhatók. A projektum már ennélfogva is érdekesnek tekinthető, hiszen ma még nem megszokott dolog, hogy elméleti és empirikus nyelvészek tudományos tanácskozásokon együtt vegyenek részt.

Az első konferencia 1999. február 20-23. között, Wassenaarban, az "Igei szerkezetek a nyelvi kontaktusok perspektívájában" címmel került megrendezésre. A bemutatkozó konferencián 35 kutató gyűlt össze: Belgiumból 5, Magyarországról 15 és Hollandiából 15. A négynapos konferencia három típusú tudományos tevékenységre tagolódott: előadások, poszterbemutatók és munkaértekezletek.

Az előadások témái és az előadók a következők voltak. Az igével kapcsolatos legújabb kutatásokról számolt be a magyar résztvevők közül É. Kiss Katalin és Bródy Mihály, a külföldi nyelvészek közül Henk van Riemsdijk (Tilburg), Hand den Besten (Amszterdam) és Edwin Williams (Princeton, USA). A konferencia-előadások másik témája a magyar és a holland kontaktushelyzetek bemutatása volt. Erről a témáról tartott előadást magyar részről: Sándor Klára és Kontra Miklós, valamint Wolfgang Woelck (Buffalo, USA), Johan van der Auwera (Antwerpen), Pieter Muysken (Leiden) és Annick De Houwer (Antwerpen). A harmadik téma a gyermeknyelvi kétnyelvűség. volt. Ebben a szekcióban adott elő Pléh Csaba és Annick De Houwer, illetve Gerard Bol (Groningen). A konferenciaelőadások negyedik témája a kétnyelvű beszéd volt. Ezen belül a kétnyelvű grammatikáról Pieter Muysken tartott előadást, a kétnyelvű beszéd pragmatikájáról Jan Blommaert (Gent), valamint a magyarországi résztvevők közül Borbély Anna, Bartha Csilla és Fenyvesi Anna.

A poszter-szekcióban a fiatal nyelvészek és doktoranduszok mutatták be kutatási eredményeiket. A témák az előadásokhoz kapcsolódtak. Magyarországot a következő kutatók képviselték: Babarczy Anna (Edinburgh), Csirmaz Anikó (Budapest), Pólya Tamás (Pécs), Tátrai Nóra (Bern), Polonyi Éva Tünde (Budapest), Szendrői Kriszta (London), Tuba Márta és Uzonyi Kiss Judit (Debrecen).

A munkacsoportok három részre osztották a résztvevőket a következő témák szerint: (1) gyermeknyelv és kétnyelvű nyelvelsajátítás, (2) nyelvi változás és Sprachbund-jelenségek, (3) kétnyelvű beszéd. Ezeken a megbeszéléseken döntötték el a kutatók többek között a jövőbeli kutatások menetét is. A résztvevők itt rögzítették, hogy munkacsoportok szerint ez év végén különböző magyarországi helyszíneken tartanak egy-egy tudományos tanácskozást, majd 2000-ben ismét Wassenaarban egy újabb, mindhárom munkacsoportot magába foglaló konferenciát. Az együttműködés két évre szól, melynek eredményességétől függ, hogy a két év után folytatódik-e a kutatóközpont működése vagy sem. - A szakmai kapcsolatok kialakítása mellett a holland fél a magyarországi kutatók számára biztosított egy könyvalapot is, lehetőséget nyújtva arra, hogy a magyarországi résztvevők által javasolt könyvekkel a résztvevő kutatók intézeti, illetve tanszéki könyvtára bővüljön. [383]

A magyarországi résztvevők tehát a kutatóközponttól ennek megfelelően, mind a személyes kapcsolatok, mind pedig a szakkönyvek terén komoly szakmai támogatást nyertek. A szervezőket ezért feltétlenül köszönet illeti. [384]

Vissza a Tartalomhoz

 

nyitólap