A körösszegi várrom.

Egy történeti nevezetességü helyet mutatok fel az olvasónak, ez a körösszegi váromladék, IV. László királyunk gyászos kimultának közel helye. Fekszik dél-Bihar megyének, Körösszeg vagy Keresszeg faluja határában, a Sebes-Körös folyó régi szakadékai közt, N.-Váradtól nyugatra 3 mérföldnyi távolságra, sik földön. Feje egy terjedelmes urodalomnak, mely a Chaak (ma Csáky) ős és nevezetes grófi családnak sok század óta tulajdona.

Országunknak e legrégibb, egyszersmind hazánk kezdetétől fogva, számos magas rangu férfiut adott család két tagja, egyik az erdélyi vajda, másik a székelyek grófja (ispánja) Zsigmond király korában osztozván: egyiknek ezen vár s tartományai, másiknak az ugyancsak Biharmegyében, Szalárd és Sz.-Imre közt a Berettyó folyó partján levő Adorján vár, szintén tartományaival jutott osztályrészül; a temes- és pestmegyei ősi Chaak birotkok közösben hagyatván fenn.

1654-ben Rákóczy György fejedelem előtt Csáky Ferencz, ifjabb Csáky István és Csáky László, ellenmondottak annak, hogy Keresszeg község, mint az ő saját birtokuk, a hajduvárosok sorába iktattassék, nyilvánitván, hogy ha a keresszegi katonák hajdui kiváltságokkal kivánnak élni, akkor őket ott lakni meg nem engedik. Innen lehet azt következtetni, hogy a magyar hajdu lakosok kénytelenek levén onnét el is költözni: Körösszeg tisztán oláh lakosokkal népesedett meg. – Az emlitett Csákyak, Rákóczy fejedelemnek ezen ellenmondásróli bizonyitványában „Illustrissimus ac magnificus” czimmel, és „de Keresztség” előnévvel neveztetnek, mely előnév tudatlanságból irathatott igy, Keresszeg (Keres-zeg-zug) helyett. Ily hiba követtetett el azelőtt is, sőt azóta is, midőn a magyar országgyülésen hozott törvényczikkekben a Csákyak Keresztszegieknek iratnak, mely hibát némi középkori vallásos rajongó érzelem szülhette. A régi századokan „de Chák”-nak irta magát ezen család.

Egyébiránt ma a nép, könnyebb kimondás kedveért Kerecczegnek nevezi a falut.

A rajzunkon látható vártoronyhoz közel fekszik Keresszeg-Apáthi falu, mely szintén Csáky-birotk. Ennek határán, közel a vártoronyhoz, őserdőség között nyugatra van egy szép kiterjedésü gyepes tér, melynek neve: Kun-ülés. Itt állottak IV. László király kunjainak sátrai, e helyen lett a király kéjelgésének áldozata 1290-ik évi jul. 10-ik napján s Váradon temettetett el.

A körösszegi vár tornyára visszatérve, megemlitendő, hogy ezen 18 öl magas, aránytalan 6 szögben épült, igen erős 7 emeletes épület, az idő vas fogaival daczolni látszik. Fala két ujjny ivasagságu, kévés homlokkal vegyitett erős mészszel rakott igen erős téglából van, melyhez hasonlóból csak e vidéken B. Ujfalu mellett a herpályi pusztában létezett s ma is fennálló egyik magas tornya épült.

A kőrösszegi vártorony jelenleg magtárul szolgál az urodalomnak, e czélból tétetett rá a közelebbi években a rajta látható deszka-tető.

Irinyi Sándor.


A körösszegi várrom. – (Lásd a szöveget 610. lapon.)