(Folytatás.)
Legelsőben is lássuk, hogy a holdváltozásai egész folyamata alatt melyik napra esik több, melyikre kevesebb esős nap? (T. i. oly nap, melyen nagyobb vagy kisebb-szerű eső esett, habár csak permete is).
Karlsruheban 30, Strassburgban 27, és Párisban 29. évben s kis különbséggel azon egy korban tett időjárási jegyzetekből összeállitott ime táblácska megmutatja a holdváltozás minden napja közől hány volt esős. Vagyis más szóval, az ezen helyeken s években összesen 12558-ra menő esős napok, mikép osztakoztak a holdváltozás 30 napjain. Az ujhold napja van elsőnek nevezve.
Hold napjai. Esős napok száma. Hold napjai. Esős napok száma.
1 418 16 388
2 435 17 407
3 420 18 427
4 397 19 401
5 434 20 435
6 407 21 407
7 408 22 383
8 423 23 412
9 435 24 393
10 467 25 405
11 458 26 399
12 460 27 403
13 490 28 374
14 441 29 399
15 415 30 417
Ezen számokra tekintve, nem lehet azonnal mondani, hogy valami példás rendet mutatnának. Gondosabban szemlélve azonban fedezhetünk fel néminémű szabályosságot bennök. Elsőben is, az esős napok legnagyobb száma (490) kis közzel holdtölte előttre esik; a legkisebb szám (374) pedig szint oly formán ujhold előtt; miszerint az aránylag legnedvesebb és legszárazabb idő között egy fél hónap vagy helyesebben holdjárás (lunatio), a különbség. Azt is veszszük észre továbbá, hogy a nagyobb számok inkább a növekedő holdnapjaira, a kisebbek az apadó holdéira jutnak. Amazok közt ugyanis csak egy van 3 százas, ez is közel a 4 százhoz; emezek közt 3 százas szám hat van, s a négyszázasok nagyobbára kevéssel haladják meg a négyszázat. Még aprólékosabb számitással azt is kipuhatolhatni, hogy arra a hétre esik legtöbb esős nap, a melynek közepső napja a hold 11-dik napja (körülbelől első negyedből hold töltéig); legkevesebb pedig arra, melynek közepe a hold – 5. napja. A különbség igaz, hogy nem nagy. A 12,558 esős napot a hold 30 napjaira egyenlőleg felosztva 419 jutna egynek-egynek, akár holdváltozás napja legyen, akár sem, a kijelölt maximum (490) hát csak 71-gyel több, s a minimum (374) csupán 45-tel kevesebb. Hetekre osztva pedig, egy hétre 2910 esős nap jutna, a mondott legesősebbre 3174, s a legszárazabbra 2769. Különbség amott 264, itt 141. – Nem elég arra, hogy a holdváltozásoktól oly sokat várók vérmes reményeit táplálja; sem, hogy Theophrastus „rendszerint”-jét igazolja; sem végre arra, hogy csak némileg is biztos időjárási jóslatokat lehessen alapitni reája. Tegyünk egy hasonlatot. Ha egy lotteria játékból, melyben 120 sors közöl csak egy nyerhetne, A-nak 4 sorsa, B-nek meg három volna, világos, hogy A-nak valamivel több reménye volna, hogy talán nyerni fog, mint B-nek. De azért még is, lehet, hogy B. nyer, vagy hogy egyikök sorsa sem jő ki. Mintegy ily előnyben volna az, a ki fogadna, hogy p. o. a jövő augustus 10-dikén, mint az ujhold 13. napján eső lesz, azzal szembe, a ki ugyanazon hó 25-dikére, mint a holdváltozás 28. napjára fogadna. És még ezen kis előnyt is, mely a holdnak bár az eddig ismert természeti erőkből és törvényekből ki nem magyarázható befolyását megállapitaná, megengedni vitatás nélkül a természetvizsgálók nem hajlandók. Hátha – ugy mondanak – az évek azon csoportjának, melyet a fölebbiek szerint a számitásba fölvettek, sajátja az, hogy a hold változásainak épen azon bizonyos napjai és szakaszai legyenek erősebbek mint mások? Hátha, más éveket, más csoportokat véve fel, máskép ütne ki az eredmény is? Ezen ellenvetésre Schübler, ki nagy szorgalommal készitgetett a fölebb közlötthez hasonló összeállitásokat, azzal felelt, hogy az évek sorát kisebb csoportokra szabdalta, s ugy is a már mondottakhoz hasonló szabályszerüség mutakozott. Hasonlókép elvan némileg oszlatva az a kétség is, hogy hátha más helyeken tett észrevételek más rendet és kapcsolatot mutatnának a hold napjai és az esős napok száma közt? Lám a mi táblácskánk Karlsruhera, Strassburgra és Párisra vonatkozik; Schübler Münchenben, (1781–1788), Stuttgardban (1809–12) és Augsburgban (1813–29) tett jegyzetek szerint állitotta össze a táblácskáit és nála is a maximum holdtölte előtt kevésre, a minimum az utolsó negyed után apadó hold alattiakat. Pilgram Bécsben hasonló vizsgálatokat tevén a mult század végén, azt hozta ki, hogy száz észrevételt tevén mindenik holdváltozásról,
az ujholdra jutott 26 esőzés;
az első és utolsó negyedre egyiket a másikba vetve 25 esőzés;
a holdtöltére 29 esőzés;
miknélfogva, hogy a holdváltozásai és az esőzések száma közt némi kapcsolat vagy egymástól való függés létezik, tagadni bajos volna. Valószinü ugyan, hogy ezen rend és kapcsolat a föld különböző részeiben más-máskép nyilatkozik. Pl Montpellierben, déli Francziaországban Poitevin összeállitása szerint.
Ujholdra 1 esős; 3 esőtlen nap esik.
Első negyedre 1 esős; 6 esőtlen nap esik.
Holdtöltére 1 esős; 4 esőtlen nap esik.
Utolsó negyedre 1 esős; 3 esőtlen nap esik.
Látnivaló, hogy ezen számok, a némethoniakkal nem egyeznek, mert az ujholdat és utolsó negyedet mutatják legesősebbeknek. Gasparin ugyancsak déli Francziaországban Orange (Orania) városkában tett észrevételekből és összeállitásokból azt hozza ki, hogy ott a minimum az ujhold előtti napra, tehát más helyekkel jórendin megegyzőleg esik; de a maximum holdtölte után harmad napra, holott Párisban s délnyugati Némethonbban holdtölte előtt van a legtöbb esős nap. Ellenben a növekedő és apadó hold között ő is azon különbséget találta; csakhogy az időszakok határait kissé elmozditja. Az esősebb szakot ugyanis ujhold után a negyed napon kezdi s holdtölte után negyed napon végzi; a szárazabbat innen kezdve megint ujh. után 4-ed nappal végzi.
A más helyeken tett észleletek és számitások tehát a hold változásai némi befolyásáról táplált, és a némethoniak által erősitett hitet igen kevéssé alkalmasak megrenditni. Ellenben támogatják még a következő összeállitások.
Párisban 1804–1832-ig 359 holdjárás (lunatio) alatt 14776 millimeternyi, Strassburgban 1806–1832-ig 333 holdjárás alatt 18757 millimeternyi eső esvén, ezeknek összege (33533 mm.) a holdjárás különböző napjaira következőleg oszlott fel:
Holdnapja. Esőmennyiség. Holdnapja. Esőmennyiség.
1 1081 16 1123
2 1246 17 1057
3 1116 18 1212
4 1218 19 916
5 1226 20 1114
6 994 21 1194
7 972 22 1085
8 1158 23 1150
9 1277 24 1012
10 1226 25 988
11 1277 26 1104
12 1283 27 1035
13 1195 28 817
14 1328 29 1103
15 972 30 1054*
Bármily szeszélyesen látszódjanak is egymásután következni ezen számok, annyi szabályosságot mégis láthatni bennök, hogy a maximum a 14-dik napra, a minimum a 28-ikra esik, és igy amaz csak egy nappal későbbre mint a legesősebb nap, emez pedig épen arra, a melyre az elébbi táblácskában a legkevésbé esős. Tökélyesen egyeznek pedig abban, hogy az esőmennyiségre nézve is a növekedő hold időszaka meghaladja az apadó holdét. A maximum a minimumhoz itt abban az arányban van, mint 5 : 3; (amott 4 : 3 vala); a növekedő hold időszakában esőmennyisége megint ugy van az apadó hold idejebeli esőmennyiséghez mint 10 a 9-hez.
(Folytatása következik.)