Marokkói lakosok.

A marokkói császárság, mely kiterjedésére nézve, Oroszországot kivéve, minden európai államnál nagyobb, alig számlál többet 7 millió lakosnál. Ezek közt 4 millió berber van, kik a lakosság előkelő faját képviselik. 2 millió az afrikai feketék törzseihez tartozik; 700,000 arab, állandó lakás nélkül, pásztori életet folytat a pusztákon. A 300,000-nyi zsidóság többnyire a tengerpart melletti városokban üzérkedésből, vagy megtakaritott kéncseiből él.

A berberek, a mór birodalom hanyatlása után, Afrika észak-keleti részeiről tódultak nyugatra, s rokonságban vannak a régi egyiptomiakkal, s azok utódaival, a mamelukokkal. Ez mint uralkodó faj, az országban a legtöbb előnyben részesül, habár ujabb időben a szultánok nagyon kezdik a feketéket pártfogolni, minthogy e faj vak engedelmessége felettébb hizeleg az uralkodó hiuságának.

A berber nemes szine világos barna, s mentül kevesebb sárgaság tünik fel az arcz szinén, annál tisztábbnak és vegyületlenebbnek tartják eredetét. A nemesek hosszu és bő köpenyt viselnek, mely kék posztóból készül, s mely redőkbe szedve, némileg eltakarja a zuávokéhoz hasonló zöld dolmányt. A berber arczvonásai lényegesen különböznek Afrika egyéb lakosainak ismert arczkifejezéseitől. A tömpe orrnak náluk semmi nyoma, s ha a kondor fekete hajuk nem volna, könnyen össze lehetne őket téveszteni a kaukazi fajjal, melyhez az európai nemzetek is tartoznak.

Az arab faj mindjárt a berberek után következik, sőt ha számuk annyira meg nem fogyatkozik, bizonyára még mai napig is kezükben tartják az ország feletti uralmat. Az arabok igen kifejezésteli arczéllel birnak, s ujabb időben a franczia festészek, Vernet Horácz példájára, valóságos tanulmánynyá tevék ezen ősi faj egyéneinek jellemzetes vonásait. A berber mint földbirtokos, nem szivelheti a kalmárkodó arabot. Ha szerét teheti, nem lép vele szerződésre, mert tudja, hogy ezen ravasz és értelmes faj ellenében csak vesztésre számolhat.

Rajzunk berber kadit, vagyis községi birót tüntet elő, azonban a falvak népessége szerint más nemzetbeli kadik is vannak, kivéve a zsidókat, a kik különben, ha adójukat megfizetik, a kijelölt városokban csaknem függetlenül élnek, és saját ügyeik elintézésére külön hatósággal birnak.

Marokkóban közhelyen ritkán lehet nőket látni, különösen az előkelők nejei és leányai sürü fátyol nélkül sehol sem mutatkoznak. Az utazók nem nagy lelkesedéssel beszélnek a marokkói hölgyek szépségeiről; különösen miután itt is, mint Egyiptomon kivül, egész Afrikában, a legkövérebb hölgyeket egyszersmind a legszebbeknek is tartják. A szultán haremébe még be nem juthatott Éva anyánk oly gyarló maradéka, a ki legalább 250 fontot nem nyomott. A rendkivüli kövér hölgyeket a nővásáron, ugy veszik, mint a mennyi ezüstöt nyomnak.

A zsidóleányok, négy öt ujjnyi átmérőjü karika fülbevalót viselnek, s hogy e szertelen jószág alkalmatlan ne legyen, a hajék közé font sodronynyal tartják rendben.

A lábbeli viselet nem igen van elterjedve. Csak az előkelők viselnek sárga papucsot, de ezek is mindjárt lerugják e fényüzési portékát, ha jártukban kijutnak a gyepre.

A rif faj a tengeri rablást tisztes kereseti foglalkozásnak tekinti. Ezek hozták most az országra a háborut, pedig e faj jóformán független, s a szultán, ha akarná is, nem volna képes őket féken tartani.


Marokkói lakosok. – (Lásd a szöveget 79. lapon.)
Marokkói előkelőnő nyilvános helyen. Közrendünő otthon. Katona. Kadi. Nemes. Zsidók. Arab kereskedő. Rif-tengeri rabló.