A nemzeti Muzeumban látható tárogatók.

Alig penditettük meg a tárogató, ezen ősi hangszerünk ujra feltámasztásának szükségét, azonnal legélénkebb részvétre talált az eszme. Számos tudósitás érkezett be hozzánk s más lapokhoz e hangszerek egyes megmaradt példányairól s arról, hogy hol mikor hangzottak utoljára a tárogatók. Ez is egyik bizonysága azon átalános érdekeltségnek, melylyel a közönség közügyeink, multunk irányában viseltetik. S mint lapunk mult számában irtuk, most már teljes remény van hozzá, hogy az ősi hangszer ismét megszólal, ha nem is harczi riadóként, de mint nemzeti palotás zenénk s népdalaink lelke felköltendi kebleinkben azon érzelmeket, mellyeket egykor őseinkben ébresztett.

Mondottuk, hogy Suck András pesti zenész, a tárogató egyes példányait már birja, kezeli, sőt azt is irják már a lapok, hogy legközelebb egy hangversenyben szándékozik a nevezett zenész az ősi hangszert bemutatni. Vahot Imre is megrendelte Nyitráról az ott élő Ligats család birtokában levő tárogató egy pár másolatát s a pesti czigánybandákban akarja meghonositani.

Várjuk tehát e dolog kifejlését s a nélkül, hogy vérmes reményekben ringatnók magunkat e hangszer mai használhatósága miatt, ismertessük az eddig felfedezett tárogatókat. Illyenek azok, mellyek a pesti nemzetimuzeumban találhatók s mellyek rajzait Vizkelety Béla ur sziveségéből lapunk mai számában közöljük.


Tárogató és tokja a n. Muzeumban.


Tárogatók a n. Muzeumban.

A tárogató sip a muzeumi példányok szerint három fő alkatrészből áll, mellyek: a szopóka vagy fuvóka (nyelv); a cső vagy sip és a tőlcsér.

A szopóka rézcsőből áll, mellynek felső végére két nád lapocska van fonállal megerősitve, mint a fagottnál vagy oboánál; ezen rézcső alsó vége bele van erősitve egy fából készült kisebb csőnek felső végébe (Lásd az I. sz. alatti rajz a) és IV. sz. b.)), mellynek villa-alaku vége ismét a fő sipcső felső végébe illesztethetik.

A sipcső melly a szopóka és tölcsér közt van, szintén fábol van készitve henger-alakban, 7–8 lyukkal.

A tölcsér vagy henger- vagy harangalaku, szintén fából, lyukakkal vagy anélkül.

Az itt lerajzolt tárogatósipok a mellékelt 1 láb mérték szerint vannak természet után másolva; az alkatrészek aránya és a példányok egymáshozi nagysága ugyanazon mértk szerint vétetett fel.

Rajzaink magyarázataul szolgáljon még a következő: Nemzeti muzeumunkban, mint mondtuk, 3 példánya avan a tárogatóknak.

Az I. szám alatti rajz az alkatrészek aránya és a példányok egymáshozi nagysága ugyanazon mérték szerint vétetett fel.

Rajzaink magyarázataul szolgáljon még a következő: Nemzeti muzeumunkban, mint mondtuk, 3 példánya van a tárogatóknak.

Az I. szám alatti rajz az egyszerüebb tárogatót mutatja. Ez veres szilva-fából készült, összesen 2 láb és 1 hüvelyk hosszu, egyszerü faragásokkal diszitve, csövének előrészén 7, tulsórészén pedig 1 hanglyukkal ellátva. Tölcsér alaku öblös részén pedig kivül belől 1, s oldalt is egy-egy lyuk van.

Szopóka-tartója egyszerüen puha fából van faragva mellyből a rézcső hiányzik. Ennek alsó két águ része pedig a tárogató sipcsövébe mélyed, egész a vastagabb részeig.

A II. szám alatti rajz az előbbi tárogatónak diófából készült tokja csaknem egészen ráspolyozott s e miatt csak a felsőbb széleken láthatók az egykori simitott részek, valamint arabeszkek maradványai s az 1761 évszám. Hossza 2 láb s 2 hüvelyk.

Teteje, mellynek felső része II. sz. a.) alatt látható, kemény fából készült, faragásokkal diszitett, s bőr-szalaggal a tok nyakához kötve függ alá.

A III. szám alatti tárogató csőve sárga rézből készült, felső végéhez fonallal kötött nád fuvókával. Ezen cső a facsőbe van illesztve, mellyben 8 hanglyuk van, a 3-ik és 4-ik közt nagyobb térséggel. Kemény fából készült harangalaku tölcsére minden lyuk nélkül van.

A IV. szám alatti a legnagyobb, legépebb s tán legtökéletesebb tárogató. Hosszasága a fuvókától alsó tölcsérének karimájaig 21 láb és 4 hüvelyk. Fuvókájának csőve veres réz, mellynek felső vékony részére van erősitve a nádfuvóka. Ezen csőre van illesztve egy kis tányér-alaku lap (mi legyen a czélja, nem tudjuk) mellynek felülrőli alakja IV. sz. a) alatt látható.

A leirt rézcső bele van illesztve egy másik facsőbe, mellynek felső része szélesebb, alsó két águ vége pedig, melly a sip csövébe mélyed, keskenyebb. Ennek alakja IV. sz. b) alatt látható.

A tulajdonképeni sip, tölcsérével együtt barna kemény fából van csinos esztergályos munkával készitve. Csővének előrészén 7, tulsó részén felül 1 lyukkal ellátva. A tölcsér elő és tulsó részén három-három, két oldalán pedig két-két lyuk van, egymáshoz átellenes irányban.