Szepes vára.


Szepes vára.

Honunk határszélén, hol a havas Kárpátok csucsai felhőkig nyulnak, emelkedik egy, a többi hegyektől egészen elszakitott magas gránitsziklán Szepesvára, felséges kilátást nyujtván a szemlélőnek. Hajnala a most omladékban heverő hajdani erős vár eredetének bizonytalan. Legelső emlités tétetik róla Béla névtelen jegyzőjénél; ő azt Borsunak, ki a lengyelszélekre küldetett, hogy ott egy végvárat épitsen – tulajdonitja. – Sz. István, a honrendező, vármegyékre osztván országát, ezt is egy megye székhelyévé tette. 1143 Géza német gyarmatosokat telepitett le az egész Szepességben, s őket a szepesi gróf alá veté.

1202. Szepes várnagya s főispánjáról Tamásról csak a név maradt fenn, mert a történet róla mi egyebet sem beszél. Utódja ellenben hősi tetteivel fénylik a történelemben, mint törzse a Berzeviczyeknek.

A tatárpusztitás által okozott tetemes sebeket orvosolni akarván, Béla Szepesmegye vizsgálatával Ákus fejérvári őrkanonokot s Mikó zólyomi grófot bizta meg s ezek által a szepesi prépostság javai is megvizsgáltatván, Béla annak okleveleit, minthogy azok akkor elvesztek, 1249-ben megujitá s az előbbi javak birtokában megerősité. – Ugyanekkor Mátyás szepesi prépostnak Szepesvárában házak emeltetésére, s a vár nagyobb megerősitése végett tornyok épitésére is teljes szabadságot adott*. Következő évben Szepesvárát Heymuth s Lethon birtokokkal, mellyek a várhoz tartoztak, Béla a vár teljes jogaival a szepesi egyháznak adta, és pedig azon oknál fogva, mert az általa már régebben épittetni kezdett vár félbeszakittatván romlásnak, indult és tartani lehetett, hogy az rabló csapatoknak szolgáland lakhelyül, a király először a pusztulásnak indult várat, hozzá tartozó javakkal együtt, világi nagyoknak akarta adni, de senki sem találkozott, ki azt a vele járó terhekkel együtt elfogadta volna. Szándoka volt tehát a várat bátorság okáért végkép elpusztitani, de utóbb szándokát változtatván, a várat minden joggal s vele járó terhekkel együtt a szepesi egyháznak adományozta, mivel már azelőtt ugy is költséget forditott rá. S igy jutott a vár a prépostság birtokába*. Béla királynak ezen adományát Kun László is Muthmen prépost alatt 1278 ujólag megerősitette, nyilván kimondván, hogy a prépost a vár épitését és föntartásának terhét továbbra is önként magára vállalta. Meddig maradt a prépostság birtokában, bizonytalan. III. Andrással az Árpádok kihalta után ugyanis a trónkövetelők nagy zavarba hozták az országot. Cseh Venczel legelső jövén be az országba, több várral együtt a Szepesit is elfoglalta, kitől Robert Károly csak nagy ügygyel-bajjal vehette el Kokos a Berzeviczyek egyik ősének segitségével. De Károly sem birhatta békével, mert Csák Máté szüntelen nyugtalanitotta őt, mig végre Károly az elhatalmasodott Mátét Rozgony mellett 1312-ik junius 15-kén a bátor szepesi nemesség, s a 15 szepesi városok seregének segedelmével tökeletesen megverte.

Erzsébet s Ulászló közti zavarokban Rozgonyi Simon egri püspök Ulászló párthive, midőn 1443. seregével Giskra ellen ment volna, kincseit, s a káptalan okleveleit Szepesvárába vitte, biztos helyet vélvén számára; azonban csalódott, mert mig ő csatázott: Giskrának egy csapata Szepes várát ostrom alá vette, s hatalmába is kerité. Giskrától csak Hunyady János vette vissza, ki midőn a rigómezei csata után hazájába visszatért, a daczos Giskrát lealázandó, maga ment ellene, s 1449. Szepesvárát, honnét leginkább szokta üzni rabló kalandjait, egészen feldulta.

Corvin Mátyás, Zápolya Imrének a Hunyadyak iránti hüségét meghálálandó, Szepesvárat hozzátartozó javakkal együtt neki s örököseinek ajándékozta olly formán, hogy ott örökös grófok legyenek. Mátyás halála után itt vendégelé meg Zápolya István, Imrének fia, hallatlan pompával, az Albert öcscséhez utazó Ulászló királyt.

1527-ben Kacziáner Ferdinánd vezére Znio, Likava s több más várakkal Szepesvárát is elfoglalta; majd ismét Zápolyáé lett, ki a töröknél sikeresen müdödő Laszky jeromosnak adá. De nemsokára megint Ferdinánd kezére került, s ez Thurzó Elek országbirónak ajándékozta. A Thurzó nemzetséget uralta ezután szepes egész 1605-ig.

1543. körül, mig Thurzó János Báthory András sógorával a vár birtokjoga felett czivódott: Sarskó nevü cseh kalandor akarta sajátjává tenni; de emberei kevés számmal levén, nyilvánosan megtámadni nem bizott erejében, hanem ravaszsághoz nyult. Az örizetből nehányat megvesztegetet, s ezeknek kötelességévé tette, hogy öt embereivel együtt éjjel kötélen húzzák fel. A parancsnok értesülvén a tervről, ébren tartá katonáit. –

Sarskónak már több emberét felhuzták az árulók, s épen Sarskóra került a sor, midőn a parancsnok kirohant vitézeivel. Látván Sarskó a veszélyt, mellyben forog, dühösen kiált fel, vagy huzzatok fel, vagy ereszszetek le! Erre egy katona, Párka ollóját kikölcsönözvén, elvágta a kötelet, s Sarskó a mélységbe zuhant s nem élt többé. A viadal folytattatott, mig a meggyult lőporostorony mindkét részt a légbe nem röpité.

1604-ben, midőn Thurzó Miklós volt Szepes ura, ide menekült Belgiojoso gróf, Dampier, Pongrácz és Sennyeivel, kiket Lippai Balázs, Bocskay hive, Diószegnél megszalasztott; de alig hogy ezek ide értek, Lippai Kassa elfoglalása után seregével azonnal Szepes falai alatt termett, hogy Belgiojosót hatalmába keritse, s azért 22 napi sikeretlen ostrom után felszólitá Thurzót: adná ki vendégeit s ő is állana Bocskay részére. Ámde szvai elhangzánk a pusztában, minden eredmény nélkül; azért seregével tovább ment, s bosszuból felégeté az utban levő falvakat.*

Thurzó Miklósban kihalván a család férfiága, Szepes a koronára szállott, s III. Ferdinánd 1638. Csáky Istvánnak ajándékozta Szepes örökös grófságával, s főispánságával a Rákóczy zendülése alatt tanusitott érdemeiért; s ezek birják mai napig is, mint örökös urai Szepes földének.

K...ly J...s.