E fürdő kies fekvése, egészséges éghajlata, csuda gyógyerejü vize, s legkivált alkalmas helyzete miatt – különösen Somogy, Baranya, s részben Zalamegye közönségére nézve – nagyon figyelemre méltó. De távolabb lakó hazánkfiai is érdekkel olvasandják e fürdő rövid ismertetését.
A Daruvári fürdő fekszik Slavoniában Pozsegamegyében, a Drávától négy, a Szávától öt órai távolságra; kazán alaku kies völgyben; a hason nevezetü város tőszomszédságában, melly római kath. s n. e. görög plébániákkal, s kekrületi cs. kir. hivatallal bir. Már a rómaiaktól nagyban és sikeresen használtattak meleg gyógyforrásai, az 1836-iki vegytani szétbontás tanusitása (Wagner) szerint igen hathatós részekből állanak. Különösen figyelemre méltók az iszapfürdők, mellyek rövid ott létem alatt is – nem kis bámulásomra – jeles gyógyitásokat tőnek. Ezek közt minden tekintetben első helyre teendő a mult évben különös csinnal épitett „Mária fürdő,” – Láttam ölben czipelt betegeket, kik 10-szeri fürdő után már maguk sántikáltak a fürdőbe. – Igen hasznosnak bizonyult be mindennemü tagmerevültségben; köszvény s idegbajokban. Csalhatlan sikerü mindennemü női bajokban, görcsökben, s gyengültségekben. – Itt lehetlen érintetlenül hagynom, azon átalános balhiedelmet, miszerint a daruvári fürdő csupán nőfürdő. Reám, mint férfira, hasonló jó sikerü volt, ki egész télen át az ágyat nyomván, oda érkeztemkor tagjaimat igen nagy bajjal, s fájdalommal mozgathattam vala; de már kilenczedik fürdőre minden idegen segitség nélkül öltözködhettem; pedig azelőtt még nyakkendőmet sem valék képes egyedül felkötni.
Az iszapos fürdőkön kivül két külön fürdőház, mindegyik saját s pedig tulbő forrással van Daruváron: az „Antal” s „János”-féle. Amannak forrásvize 39, emezé 31 s 32 fok közt. Az „Antal” fürdőháznak, egy nagy közönséges fürdőn kivül, három külön fürdőszobája van, kőtáblákkal kirakott elég tágas üregekkel, a hol 28–30 fokig mérsékelhetni a vizet. – A „János”-féle fürdőháznak, egy nagy társasági fürdőn kivül, négy külön szobája van, a hol a viz hévmérseklete rendesen 26–28 fok. Van ezeken kiivül két kádas szoba is, a hol az uradalmi igéret szerint jövőre egy zuhany-készlet fog felállittatni; a minél, szerintem, kivánatosbbal, s czélszerübbel nem lephette vala meg a jövő évi fürdővendég-közönséget. – Képünk balról az „Ujépület” (Neugebäude-) féle emeletes lakházat ábrázolja, melly kényelmes s tágas, részint egyes, részint kettes lakszobákkal bir. A butorzat nem annyira fényes, mint csinnal párosult, kényelmes. Az épület háta megetti tért nagy diófák koszoruzzák. – A fürdő udvarban, a városi vendéglőben, s más magánházaknál 150–200 vendég kényelmesen elszállásolható. – Jobbra a „János”-féle fürdőház egésziti ki a képet. Ez hasonlóul belső butorzat, s egyéb felszerelés tekintetéből bármilly fürdővel kiállja a versenyt. A zöl pázsittal diszelgő udvar közepén festőileg szép az ugynevezett „Lófürdő,” saját bő forrásokkal; – a lovak láb-bajaiban igen sikeresen használtatik. – Egyébiránt, mint a képen is láthatni, az egész udvar angol izlésü kertet ábrázol, a mi pár év alatt igen vonzólag fog hatni bárkire, ha az eddigi fiatal ültetvények magasbra nőnek. Átalában: mióta a tulajdonos, gr. Jankovics Gyula ur, mindennemü közügy nemes előmozditója, saját kezelése alá vette (ha jól vagyok értesülve: most harmadik éve), azóta egészen át van alakulva, s pedig nemcsak külcsin s formára; hanem belső rend, szigoru tisztaság s pontosság tekintetéből is. Mert, mint a pár év előtt is megjelent vendégek nyilatkozataiból kivehetém: szomoru helyzetben lehete Daruvár; mint képzelhetni is, egy csupán önhasznát néző bérlő idejében. Ez sülyesztette Daruvárt, mit világosan felderit az 1846 óta megjelent időszerinti vendégek jegyzéke, a mikor is a fürdők száma a harmadévit, s tavalit háromszor multa felül. De kitartás, s az elkezdett utoni haladás bizonynyal megtermi a várt gyümölcsöt. Daruvárnak szép jövőt igérek, csak ne csüggedjen az uradalom, folytassa az elkezdetteket; miről az illető uradalmi felügyelő, Ditz Károly ur eddig tanusitott izlése, s igérete kezeskedik. Szabadjon itt az uradalomnak egy tárgyat sürgetőleg ajánlanom, t. i. az éttermet az udvarba helyezni. Nagyon alkalmatlan – kivált esős időben – akár a korcsmába járás, akár onnan hordatása az étkeknek.

Daruvári fürdő.
Figyelmet érdemel továbbá a fürdő könyvtára, sétányai, zenéje, s gyönyörü környéke. – A mi a sétányt illeti, párját hiába keresnők bármi fürdőben. Valóságos alagutat képző gyertyánfasor alatt órahosszáig sétalhatni, nyughelyül kényelmes padok szolgálván. Van továbbá a fürdő tőszomszédságában egy a természettől remekelt erdőcske, bájos völgy s domborulatokkal, csiga-utakkal behálózva, mellyek az igen jó vizzel bővelkedő „Gyula” kuthoz vezetnek, a hol a forrás csörgedezésében s a madarak vidor csevegésében gyönyörködhetni. Hasonló jó forrás a „Mária” kutja is, a honnan a város, s a grófi nagyszerü kastély igen festői képet mutat, s már maga bőven kárpótolja az oda menet fáradságát, ha a vizet nem élveztük is. Megemlitendő a fürdőtől fél órányira eső uradalmi szőlő is, a hol m ég a legközönbösebb szemlélőt is megragadja a példányképen Sopron vidékéről hozatott vinczellérek által mivelt 30 hold területü szőlő, s faj szerint osztályzott valóban nemes gyümölcsös. Ugyan itt több pontról nagyszerü kilátás gyönyörködteti az oda fáradót. Egész Bellovárig elláthatni, a mi ide 6 órányira fekszik. – Innen lehetlen elégületlenül távozni haza. – Továbbá: különösen kiemelendő a szép fekvésü grófi kastély, sokat igérő fiatal angol, s konyhakertjével. – A kastély alján csekély távolságban a város terül el. – Jobbra nagyszerü vadaskert s lóistálló, a hol még tul a Dráván is méltó hirben álló itteni nevelésü angol s arab telivér paripák, mén- s hámoslovak gyönyörködtetik a szemlélőt. – Balra gabonával zsufolt szérüskert terjed el, czélszerü gazdasági épületeivel, hol a cséplőgéphez igen czélszerüen van alkalmazva egy daráló- s egy szecskavágógép. – A kastélytól északra fekszik egy pazarul boltivekre épült 60 öles birkaakol s csiraistálló. Szerencsés valék a kastély belrészét is megszemlélhetni, a hol az elegans szobák, nagyszerü fegyver-, s még nagyobbszerü könyvtár fogadja a látogatót. Itt nem kis meglepetésemre a jelesebb magyar irók arczképeivel, s a magyar irodalom minden ujabb termékeivel találkoztam, a mi igen élvezetes időtöltésül szolgált. Különben is az egész lak belrendezése nemes izlést tanusit.
Mind e változatos külön tárgyak jótékonyan hatnak az üdülő betegre, ki nincs örökké a fürdőudvar megszokott mindennapi terére szoritva. – A kik mind e kirándulások s sétányok élvezetétől magukat visszavonni kénytelenek, azoknak nyitva áll a fürdő igen csinos és válogatott tartalmu könyvtára. Van több hirlap is: a magyarokból ott volt a Vasárnapi Ujság testvérlapjával, s a „Kerti Gazdaság.” Van gondoskodva továbbá jó magyar zenéről is – taval a zombori társaság – melly naponként 4 óráig mulattatta a vendégeket, szabályosan játszott darabokkal. – Nyári-szinház is van rendesen. A többi s távolabb kirándulási pontokat ezuttal szabad legyen mellőznöm.
Helyén látom végül a fürdőbeli személyzettel a kezelési rendet is érinteni, tájékozásul az oda szándékozó magyar vendégnek. Legelőször is csekély körülnézés, s kérdezés után találkozni a fürdő-intézővel, ki rögtön mint régi jó ismerősét fogadja őszinte magyar szivességgel s előzékenységgel az érkezőt. Ő mindenről gondoskodik, s mindenben kimeritő utasitást ad. Ha orvos szükséges, azt is rögtön bemutatja, a ki kimeritő utasitást ad a fürdő használatáról, naponként meglátogatja s lélekismeretes tanácsokkal látja el a hozzá folyamodókat. A fürdőkre nézve jegyet, s órát hasonlóan a fürdőmester s szolgálatra kész neje a legpontosabban teljesitik. A fürdőpandur, szolga s szolgaleány mind megannyi szolgálatra kész egyének. – Daruvárt részemről egy a legolcsóbb fürdőhelynek találtam, a hol 30 pkért csinos két személyre való szobát, egy fürdőt 14 pkrért, jó ebédet, öt tállal, 36 pkrért kaphatni.
H. J.