Az üstökösök.

Minap szólottunk a jelenleg egünkön ragyogó, ritka szépségü Donatiféle üstökösről, – a tárgy megkivánja, hogy bővebben emlékezzünk ez égi tüneményekről, annyival inkább, mivel ahhoz annyi babonás balvélemény van kötve.

Az üstökösök átalán, különösen pedig azok, mellyek szabad szemmel láthatók, mint gömbölyü világos ködtömegek tünnek fel, mellyekhez gyakran, de nem mindig, fénypászta (Lichtstreif), vagy karika csatlakozik. Maga a tömeg a fejét, a fénypászta az üstökét képezi. Fejének világitása nem mindig egyforma. A ködtömegből néha világosan tündöklő folt tünik elő, mellyet magvának (nucleus) neveznek, melly néha csillagalaku pontként, néha, mint a bolygók, kerek tányérkint tünik fel. Az illy magvat környező ködöt ködburoknak (coma) hivják. Mivel e ködburok fénye szélei felé mind halványabb, azért annak átmérőjét is nehéz meghatározni.

Az üstökösökön legbámulandóbb azoknak a csudával határos nagysága. Az 1811-ki üstökös fejének átmérője közel 312,500 mfd. volt. Tehát tömegének a napénál háromszorta, s a földénél négy milliószorta nagyobbnak kellett lenni. Üstöke még roppantabb: 32 millió mfd.

Az üstök alakja igen különböző: egyenes, hajlott, görbe. Rendszerint csak egy üstökük van, de már két üstökkel birót is láttak, sőt az 1744-ben megjelent négy görbével birt.

Az üstök nagyságánál még csudálandóbb a gyorsaság, mellyel az képződik. Az 1743-kié 50 millió mfd. hosszu volt, melly husz nap alatt képződött. Ha fölteszszük, hogy ez magvából eredt: milly nagynak kell azon erőnek lenni, melly azt onnét kilövelte, olly gyorsasággal, melly a föld forgásáénál hatszorta és az ágyugolyóénál 250 szerte nagyobb!! És igy a nevezett üstökös farka a husz napi képződési idő alatt naponkint harmadfél millió, óránként pedig 100,000 mfddel növekedett.

Föl lehet tenni ezek után, hogy azon anyag, mellyből áll, rendkivül vékony és hig, és igy az üstökös anyagának tömöttsége vajmi csekély, könnyüségre nézve pedig fölül kell mulnia a levegőt, sőt a gőzt is. E mellett szól az is, hogy csak látcsővel szemlélhető csillagok, fényük csőkkenése nélkül, láthatók voltak az üstökös fején át. Tehát minden azon valószinüség mellett szól, hogy az üstökösök légnemü anyagból állnak, melly azonban ezerszerte higabb a mi körlégünknél.

Az üstökösök nem birnak saját fénynyel, hanem a naptól nyerik azt, s ez által lesznek láthatókká; és hogy légnemű anyagból vagy gőzből állnak, továbra még az is bizonyitni látszik, hogy midőn a naphoz közelednek s ez által a meleg bizonyos fokig éri őket, teljesen átlátszókká s igy láthatlanokká lesznek és viszont azon arányban, a mint a naptól és annak melegétől távoznak, megsűrűdnek s ismét láthatók. – Épen mint a gőz, melly a gépkazán mentőszellentyüjén kitolul, mig meleg, azaz mig meg nem sürűdött, teljesen átlátszó és láthatatlan és csak akkor mutatkozik fejér felhőkép, midőn a külső légben meghül és ez által megsürűdött. – Innét magyarázható, hogy az üstökös látható területe is azon arányban növekszik, amint a naptól távolabb esik.

Több csillagász állitja, hogy az üstökösnek szilárd magvval kell birni, mivel a gőz- vagy ködtestnek lehetlen volna olly élesen fényleni, mint azt Arago nehány üstökösről állitja. Igy Krisztus előtt a 43-ik esztendőben jelent meg egy, olly erős fénynyel, hogy nappal is látható volt, mégpedig szabad szemmel, s a rómaiak a megölt Caesar lelkének tartották. Az 1402-ben, 1532-, 1577- és 1744-ben megjelenteket is lehetett nappal látni.

De még eddig minden vizsgálat alá vett üstökösnél kitünt, hogy az vagy egészen átlátszó vagy félig átlátszó anyagból állt és igy szilárd magvval nem birhatott.

Majd mindegyik bir ugyan üstökkel; de van a nélkül is, mint az 1836-ban megjelent Halley-üstökös. Azt is tapasztalták, hogy az üstök többnyire a magv után uszik és azon vonal irányában nyulik ki, mellyet az befutott. Látszatos nagysága valódi nagyságától és azon helyzettől függ, mellyben a szemlélő szem irányában áll. – A világürben keringő s naprendszerünkön is átvonuló üstökösök mennyisége megszámlálhatatlan; mindemellett is sem földünkre sem a többi égitestre, legalább az eddigi tapasztalások szerint, legcsekélyebb befolyást sem gyakorol.

Minden időben és minden népnél élt azon balhit, hogy az üstökös valamelly rendkivüli esemény előhirnöke, p. o. háborunak, éhségnek, döghalálnak stb. száraz évnek, rosz vagy bő termésnek. Még ma is sokan hódolnak ez előitéletnek, vagy ha attól mentek is, nem egyszer kérdik aggódva, mi történnék akkor, ha az üstökös a földhöz igen közel jönne, sőt avval össze is ütköznék? A világ vége következnék-e be akkor? – Nem csuda, ha az avatatlanok hasonló gondolatokkal bibelődnek, midőn még olly hires csillagász is, mint Laplace, az illy összeütközést lehetőnek állitja, melly alkalommal a földgolyó elvesztené forgásának mostani tengelyét; a viz elhagyná medrét, az uj egyenlitő felé tolulna s az állatok, emberek legnagyobb része elveszne, vagy ez özönviz által, vagy a nagy lökés következtében, s a polgárisodásnak nyoma sem maradna fenn stb.

Az nem épen lehetetlen, hogy az üstökös valamelly bolygóval összeütközzék; de ez csak két feltétel alatt történhetik: 1-ör, ha az üstökös utja a bolygóét átmetszi, és 2-or, ha mindkettő egyazon időben ér az átmetszési pontra. De még eddig egy üstököst sem ismerünk, melly valamellyik bolygó utját átmetszené és csak egy van, a Viela-üstökös, mellynek pályavonala a földét 4650 mfdre megközeliti. Mivel pedig az üstökös fél átmérője 5200 mfd, azért testével 550 mfdre behat a föld pályavonalába. A föld fél átmérője 1000 mfd. levén, ha az üstökössel egy időben érne pályáik legközelebb pontjához, összeütköznének, és pedig ugy, hogy a föld 1550 mfdre benyomulna az üstökösbe. És igy vagy ez, vagy az üstökös, vagy mindkettő megsérülne avvagy összedőlne. Ez egyszersmind az ismertek közől azon ritka üstökösök egyike, melly a nap körül forog, bizonyos időszak szerint, mint a bolygók; hat év és nyolcz hó alatt futja meg pályáját. Tehát ez idő alatt egyszer áll a földhöz veszélyes közelben. Igy történt 1832-ben is, mikor igen megrémült a föld lakossága; de minden ok nélkül; mert midőn az üstökös azon pontra ért, mellyen pályája a földéhez legközelebb vonul el, a föld e ponttól 1 1/4 millió mfd. távolra volt még s mire oda ért, az üstökös még messzebbre eltávozott attól.

És igy az eddig ismert üstökösök nem hozhatnak veszélyt a földre; a legnagyobb, a mi történhetik az, hogy a föld valamellyiknek üstökén átmenne, mi nem valószinütlen. S mi lehetne ennek következménye? Mivel mint magva, ugy üstöke is felette hig légnemü anyagból áll: akkor legfölebb ezen légnemű anyag összekeverednék földünk légkörével, mi azonban még csak egészségünkre sem volna veszélyes, még azon esetben sem, ha anyaga magában véve ártalmas volna is. E légnemü anyag ugyanis ezerszerte higabb légkörünknél és igy, ha evvel összeelegyednék, az arány olly forma lenne, mintha 10,000 köbláb levegőt befogó szobába 10 köbláb gázt eresztenek, a miből még nem származik semmi nagy baj.

Hogy az üstökös az évszakok légmérsékének emelésére befoly, sokan tiszta valóságnak tartják. Igy 1811-ben a minőségben jó bortermést átalán az üstökösnek tulajdoniták, ugy hogy ez évi bort üstökös-bornak is (Cometenwein) hivták. Ennek bizonyitására felhozták, hogy bár a nyár hűs volt, a szőlő mégis jól megérett, a gabona kitünően sikerült s a dinnye felette izletes volt. Sőt még tovább mentek, s azt akarták észrevenni, hogy ez évben sokkal több iker született, mint közönségesen.

Hogy e befolyása valóság volna, arra nincs bizonyiték, sőt az e kérdés kipuhatolására Arago által készitett összehasonlitó táblázatból kitünt, hogy az üstökös- és egyéb évek közt semmi kivételes különbség sem forog fenn. – De az üstökösök befolyása mellett harczolók még a földrengést, árvizet stb., sőt még a dögvészt is az üstökösöknek tulajdonitják. Igy Lima és Callao földrengés általi összeomlását az 1746 ki üstökös hatásából magyarázták, ugyszintén 1665-ben Londonban a dögvészt is.

Az 500-dik évben dögvész ütött ki, s a betegség válságának beálltával a szenvedőt prüszkölési roham lepte meg, hogy aközben sokszor ki is adta lelkét. Azért, mikor valaki prüsszögni kezdett, a körülállók elborzadva mondák: „Egészségére váljék, vagy „Isten segitse!” E szokás mai napig fentartotta magát. Tán mondani sem kell, hogy e dögvészt szintén azon üstökösnek rótták fel, melly azon évben megjelent.

Ha az illy behatás valóságon épülne, akkor az átalános és nem csupán helyi volna; akkor a földrengés nemcsak Limát és Callaot, hanem a földön minden várost romba döntött volna, és 1665-ben a dögvész nem szoritkozott volna csupán Londonra, ugyannyira, hogy környéke attól menten maradt.

És igy mindazon balhitnek és mendemondának, melly az üstökös megjelenéséhez tapad, sehol és semmi alapja sincs, s legfölebb a babonás oktalanság rágódik még azokon.

Hát a most ragyogó Donati üstökös ugyan mit jelenthet? Ha valami nevezetes esemény elő talál fordulni, elegen lesznek, kik azonnal neki fogják azt tulajdonitani. Pedig olly ártatlan ő és olly szépen halad hosszu körutján, melly 2101 évre terjed. A földről legutólszor Nagy Sándor idejében volt látható, s Nagy Károly alatt érte el legnagyobb távolságát a naptól. Mind fényre, mind nagyságra igen közeledik az 1811-iki üstököshöz. Üstökének hossza e hó elején több volt öt millió német mértföldnél. távolsága a földtől oktober 1-én 14 millió német mérföld volt, a mi 9-ig 11 millióra apadt, ugyan ekkor a naptól 13 millió mérföldre állt.