A Donatiféle üstökös.

Azon ragyogó fényü üstököst, melly nehány hét óta puszta szemmel is látható egünkön, legelőször Donati nevü csillagász fedezte fel junius 2-án; tőle vette eddigi ideiglenes nevét is, mellyet meg fog tartani mind addig, mig netalán kiderül, hogy az üstökös már nem uj, hanem régi, ujra visszatért vendég. A nélkül, hogy Donati fölfedezése még tudva lett volna, különböző helyeken több csillagász is rábukkant. Igy a többi között Tuttle Cambridgeben (Északamerikában) junius 28-kán, továbbá Parkhurst New-Yorkban jun. 29-én és a hires üstökösvadász és csillagász Mitchell kisasszony Nantucketben jul. 6-án. Első feltünésekor nem volt az egyéb, fényes üstöknélküli halvány, kerek ködfoltnál, azonban már akkor ki lehetett venni határozott, erősen körvonalozott magvát. Pályájának meghatározása körül sok nehézsége merült fel, a vele foglalkozó csillagászoknak; névszerint igen nehéz vala kiszámitani, melly időben érendi el periheliumát, azaz napközelségét, vagyis pályájának azon pontját, mellyen legközelebb álland a naphoz. Annyi azonban már az első számitások után is kitünt, hogy az üstökös még igen távol van e periheliumtól, s hogy folytonos, növekedő közeledésben van földünkhez. Fényének tehát mindig gyarapodnia kelle. S augusztus végső napjaiban valóban már szabad szemmel is láthatóvá lőn s négy hét óta szép csillagként szerepel egünkön, több foknyira terjedő ragyogó üstökkel, este az ég északnyugoti, hajnalkor északkeleti részén.


A Donatiféle üstökös 1858-ban.

A további pontos számitásokat, a közelebb észlelés eredményeit az utóbbi hetekben reménylették a csillagászok; ekkor hitték kideriteni azt is, vajjon ugyanazon üstökös-e ez, melly 1827-ben tünt fel, miután a kettőnek pályaelemei között olly nagy hasonlatosság mutatkozott? – A legujabb számitások szerint ez üstökös fentérintett napközelségi pontját sept. 30-kán az első délutáni órákban érte el. Ekkor 12 millió geogr. mérföldnyi távolságra állott a naptól s mintegy 20 millió mfdre a földtől. innen kezdve ismét távozik földünktől. – Az üstökös magvának átmérője – csillagászati számitás szerint – 15–20 másodpercz, tehát körülbelől akkora, mint a föld átmérője, azaz: az üstökös mintegy akkora, mint földünk. Azonban üstökének hossza 2 millió geogr. mérföldnél is nagyobb, olly hosszaság, melly egyenlő a holdnak negyvenszeres távolságával a földtől. Üstöke nem látszik egyenes vonalunak; fölfelé, azon oldal felé, merre az üstökös mozgása irányul, üstöke domboruan van görbitve; aláfelé, homoruan. Legnagyobb fénye oktober 9-én lesz, üstöke is ekkor nyeri legnagyobb kifejlését és hosszuságát.