Hajdu-Hadházi egyház.

Hadház egyike az Észak-Biharmegyében kebelezett u. n. Hajduvárosoknak; közel 5000 lakossal, mellyek mind magyarok s alig nehány kivétellel, mind reformatusok. Tudva van, hogy a Hajduvárosok korábbi időkben a megyék hatósága alól fölmentett kiváltságos kerületet képeztek, Szabolcs- és Biharmegyék kebelében, mintegy 17  mfdnyi területen. A Hajduvárosok ezek valának: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló és Vámos-Pircs, összesen 64,000 lakossal, kik mind tősgyökeres magyarok s csaknem mind reform. hitüek. A „hajduk,” kiknek fő foglalkozása a marhatenyésztés volt, a XVII. század polgárháboruiban szintén fegyvert ragadtak s különösen Bocskai István fejedelemnek tettek jó szolgálatokat, a miért is ez 1605. dec. 12-én magyar nemességi jogokkal ruházta fel őket, a fentebb emlitett területet nekik ajándékozván, minden adótol fölmenté. Csupán hadi szolgálatra voltak kötelezve, még pedig saját költségükön. Az 1613-i országgyülés s későbbi királyok megerősiték a szabadalmakat. A Hajduvárosok 1848-ig önválasztotta főkapitányuk alatt önálló hatóságot képeztek s közvetlen a Helytartótanács rendeletei alatt állottak. Az ujabb szervezés szerint Észak-Biharmegyének egy részét teszik.

Ezuttal Hajdu-Hadházról, névszerint annak sok tekintetben nevezetes templomáról szólunk. Lesz még alkalmunk, a többi Hajduvárosról is megemlékezni.

Hajdu-Hadházi egyház.

Ezen ódon sz. egyház eredetére nézve igen hiányos adatokkal birunk, mert különösen hazánkban, minden illyes régiségeknél alig pillant az ember nehány évtized háta mögé, már elhalaványulva s alig megkülönböztethetőknek találja az eseményeket; – ha pedig az idő századokat haladt – akkor meg épen sötét köd borong azokon. Ezen esetben is csak tapogatózva juthatunk eredményhez; de még különös oka is van, hogy ezen régi épület eredetét mért fedi olly homály? Ugyanis a 17-ik század vége felé, a város jegyzőkönyveit, mellyekben az egyházat illető események is bejegyezve valának, a becses okiratokat az ellenség pusztitásától megóvni akaró akkori népszónok Berta Gergely egy záros ládába az erdőn rejtette el. Azonban kocsisa, ki kincset vélt a ládába rejtve, felásta, s midőn a reménylett kincsek helyett csak leveleket talált, ezeket elégette, mi világosságra jövén, a hadházi tanács által halálra itéltetett; de attól a népszónoki veto által megmenekült.

A torony s azon templom, mellyből már csak a négy ölnyi keleti vége maradt meg, mint épitési modora mutatja, a 15-ik század körül épülhetett. – A torony kőrakása 10 ölnyi magas, 14 öl hosszu s 3 öl széles; a templom magassága pedig 4 öl. A népesség szaporodtával a 17-ik század vége körül az északi oldalon, a toronytól kezdve 10 ölnyi hosszuságban a templom fala lerontatott, s helyébe oszlopok rakatván, a templom fala 3 öllel kiebb nyomatott; mignem 1777-ben a déli oldalon is, az északi bővitésnek megfelelőleg 3 öllel a templom fala kiebb hozatott. – A torony teteje millyen lehetett eredetileg, nem tudni, mert az 1740-ik táján leégett. – 1742-ik évben kőrakása mészszel kijavittatott, vasrudakkal erősittetett, 1743-ban pedig egy Orbán Mihály nevezetü derecskei ácsmester tetőt készitett reá 50 magyar forintért, 6 köböl rozsért s naponkinti 2 itcze borért és 2 poltura áru pálinkáért.

A templom keritése, mint azt a keleti bejáró feletti kőtábla mutatja, 1654-ben készült, még pedig akkor fából, mint Rápóti Mihály, hadházi lelkipásztor által 1667-ben irt naplóból kivehető.* A többek között irja, hogy „1677-ben december 3-án a kuruczok Hadházat elfoglalták, s a német hadak közelgetésének hirére december 8-kán házakat, kunyhókat s a templom keritését megégették.”

A mostani, téglából, lörésekkel (be vannak tapasztva, kivülről nem láthatók) ellátott kerités, mint a fentebb emlitett kőtábla mutatja, 1733-ik évben készült.

Ennyi mindössze, a mit e tárgyra vonatkozólag az egyház levéltárában lehet kipuhatolni. Kár, hogy azon tiszteletreméltó régi templom egészen el fog hagyatni, miután az, a benne két sorjával elvonuló oszlopok miatt czélszerütlen s ünnepélyes alkalmakkor a nép elfogadására elégtelen, s azért a hivek egy ujnak fölemelését nem csak óhajtják, hanem annak alapját már 1847-ik évben le is tették. – Ezen épités további folytatása végett pedig azon régi alapokat is szétbontani készülnek.

Takács Ede.