A budetini várromok.

Zsolna átellenében a Vágh tulsó partján, a Kiszucza folyó Vághba ömlésénél, ezen két folyó által képzett félszigetben, s a szegénységről hires Kiszucza völgy nyilásában, mintegy kaput képezve, áll az ősrégi Budetini várkastély, gyönyörü kertjével s partra épitett részint uradalmi, részint pedig jobbágyi épületekkel. Ezen vár két részből állván t. i. óvár s ujvárból, mellynek elsejét már a 13-ik században fennállottnak mondják az oklevelek. Eleinte Budetin királyi birtok volt, s még 1321-ben Károly magyar király oklevelében Badaczin név alatt jön elő, azon négy királyi adószedő hely között, mellyeken királyi adót s vámot kellett fizetni. 1338-ban nagy Lajos király idejében gróf Zeéch Miklós országbiró, Turuch vármegye s több várak u. m. Sztrychen (Sztreczen), Raych (Rajecz), Wudatyn (Budatin), s Jachatin (azelőtt Lethesin, később Jathasin, Jachatin, Kongesberg vagy is Königsberg Károly király idejében, s nagy Lajostól Kiszucza-Ujhelynek neveztetett, melly név alatt mostanáig is fennáll nem messze Budetintől) urának mondatik az oklevélben. 1384-ben Poscha fiai Miklós és István Sztrechin, Lytva, Szylina, Óvár és Budetin várak urainak mondatnak. 1395-ben Zsigmond király idejében, Ulászló lengyel király birtokába került. 1438-ban Albert király idejében Hatna-i György és Pán László, Gáspár és György fiaikkal a királyhoz folyamodtak uradalmuk határai kijelöléseért; hová a turóczi prépostságból küldetett egy szerzetes és más megyei urak közremunkálásával méretett fel a határ. – Emlités tétetik Budetin, Hlumecz, Uranje, Dubie, Nove-Meszto, Leskovecz, Lehotka, Nyeslusse, Powrina, Radnole, Brodno, Zádubnje és Maly-Budetinről, mint az emlitett földes urak birtokáról. 1451-ben s ismét 1458-ban Mátyás király idejében Giskra cseh birtokába esett. – Később a 16-dik században Bethlen s Bocskay zavaraiban gróf Thurzó uralmába jutott. – A 17-ik század elején Szúnyogh birtoka volt, már 1637-ik évből létezik Szúnyoghnak a zsolnaiakhoz intézett egy levele, mellyben az elfogott s várában őrizet alá tétetett rablók kivégeztetése végett a zsolnai tanácstól bakót kér. A vár másik vagyis uj része a Szúnyoghok alatt épült. A mult század végén, Szúnyoghnak fiai nem létében királyi engedmény (praefectio) által leányára szállott, kit is gróf Csáky vevén nőül, e vár jószágaival együtt a hires s jótékony Csákyak birtokába került, kiknek alattvalóik s az egész környék iránt, a felsővidéket többször pusztitó éhenhalálozások keserü éveiben bebizonyitott atyai szeretetök, a nép szivében örök emléket alapita a nemeskeblü családnak.

1848-ban s a rá következett viharos évben, e vár a tűz martaléká lőn, s a grófi család elpusztult várából máshova költözött, mellyben a vidék mentő angyalát minden sovány termésü évben siratja.

Vágvölgyi.