Jászó.

Jászó.

A prémontréi kanonokrend jászóvári prépostsága Abaujmegyében, a Bódva vizétől hasitott kies völgy közepén fekszik Kassától nyugotfelé 3 órányi távolságra. A vár mellett terül Jászó mezőváros mintegy kétezer lakossal, kik magyarok, szorgalmatos kézmüvesek és munkás földmivelők. A vidék regényességét kitünően emeli, a vár- és várost északnyugotról környező ércz és márványban gazdag hegylánczolat, mellynek tövében a zöldelő völgy, a vasgyárak zugása és a hömpölygő patakok lassu moraja kellemesen hatnak a terebélyes fák hüs árnyékában gondolatokba merült vándorra.

Hazánkban a prémontréi rend – megszokott szójárás szerint fehér papok – első székhelyét 1130 évben Nagyváradon nyerte, hol II. István király által a Nagyvárad hegyfoki prépostság alapittatott; itt tétetett le alapja magyar hazánkban létezett minden prémontréi prépostságnak, ez volt bölcsője a jászóinak is. Mikor és mellyik király alapitotta a jászói prépostságot? ezt a régiség sötét leple földi; annyi bizonyos, hogy a tatárok keserü emlékü és kebellázitó pusztitása előtt Jászón már prépostság létezett, kitünik ez különösen IV. Béla királynak 1255-ben a tornai-várban – mint akkori tartózkodása helyén – kelt oklevelekből, mellynek erejénél a jászói prémontréiek előbbi birtokukban nem csak megerősittettek, de egyszersmind javaik bőkezüleg gyarapittattak, jeles kiváltságokat nyertek és az országos levéltár hü kezelésökre bizatott.

A kegyelet és vallásos érzetszülte lak fölött alapitása idejétől sok vihar és vész vonult el. IV. László és Róbert Károly idejében a jászói prépostság földi birtokában érzékeny csonkulást szenvedett: ugyanis Gylnich – ma Gölnicz – vize mellett fekvő földei IV. László parancsából Gölnicz bányavárosnak adattak át, melly veszteség kárpótlásaul III. András 1290-ben az emlitett prépostságnak némelly javakat ajándékozott. 1332. évben Róbert Károly a prépostság birtokábul egy részt hasitott ki a nemrég keletkezett Szomolnok bányaváros részére, e tetemes veszteség sujtólag hatott a prépostság anyagi jólétére, miért is nagy Lajos atyai gondoskodását a prémontréiekre kiterjesztvén, a prépostságot földterületén bányamivelési joggal, az arany és ezüst érczet is ideértve, kegyelmesen fölruházta, melly jogukat a jászói prémontréiek Mária Terézia uralkodásaig háboritlanul gyakorolták; e bányák dús jövedelméből épült a rajzon látható prémontréi lak, melly jelenleg is jászói vár nevezet alatt ismeretes. A vár nevezet 1436 évben vette kezdetét, az akkori zavarteljes idők és villongások igényéhez képest a jászói prémontréi lak Zsigmond király rendelete következtében bástyákkal és fölvonható hiddal erősittetett meg, melly munkálatokban a város lakói segédkezet nyujtani királyi parancs által köteleztettek: ezen időtül vár nevezetét megtartotta, noha a jelen épület a szelidebb kor bélyegét tünteti elő. A mostani épület létrehozója a rend által második alapitóként tisztelt Sauberer András, ki 1745–1779-ig mint jászói praelatus ritka tapintat, mély belátás és ügyes kiszámitással a rend virágzását eszközöltette; milly hévvel ápolta a tudományokat, milly gonddal karolta föl a szellemieket, ennek bebizonyitására csak azt hozom föl, hogy ő alatta kezdettek a jászói prémontréiek a rozsnyói gymnasiumban tanárkodni, ez időben nyert a magyar egyetem és kassai akademia jeles tanférfiakat a jászói prémontréiek testületéből.

De Sauberer nemcsak a tudományok körében örökitette emlékét, éber figyelmét az anyagi jólét előmozditására is kiterjesztette, kitartó buzgalmának dicső müemléke a lerajzolt jászóvári prémontréi székhely, mellynek közepét a kéttornyu diszes szentegyház foglalja el. Az egyház falai márványozvák, oltárképei ritka müvészi ügyességgel festvék, a faragványok és szobrok kitünőek, a templom egész belsején a vallásos érzet és szent nyugalom szelleme leng. A szentegyházat két négyszög alakban környezi az épület: jobbra a káptalanbeliek laka, mellyben theologiai intézet, jeles könyvtár, ásvány és nagy értékü pénzgyüjtemény foglal helyet, ez utóbbinak becsét emelik a magyar királyok idejéből származott arany és ezüst érmek; az egyháztól balra van a praelatus laka, egyházi udvara és az országos levéltár. Az épület hátterén látható a nagy kiterjedésü kert, séta-park, üvegház, kertészi lak és gazdászati épületek. A távolban kivehető a Bódva folyó és a Szepesség felé vezető országut, valamint a magas hegyek kéklő ormai.

A jászói vár hazánk jelentékenyebb helyeivel egy sorban részesült, s különféle események szinhelye volt, gyakran a pusztitás és mozgalmak sulya alatt romba dőlt s ismét phönixként fölujult. Főpapjai egész a mohácsi gyászos emlékü ütközetig a rend tagjai közül választattak, 1553-ik évben Ollyas György meggyilkoltatása után a jászói prépostság világi papságból kinevezett férfiak birtokába jutott, kik közül első vala Draskovics György. 1613-ban a török hóditó hatalma magyar hazánkban mindinkább terjedvén, a székhelyéről kiüzött egri káptalan tagjai országgyülési határozat következtében Jászóra, mint menedékhelyre vonultak; de nyugalmas lakhelyökből csakhamar a Bethlenféle mozgalmak által kizavartattak, azonban a villongások csillapultával Jászó szerény falait ismét fölkeresték, különösen Lósy Imre egri püspök, ki 1635 évben a jászói parochialis egyházban megyei zsinatot tartott. A Tököli mozgalmak idejében elpusztult jászói várat Fenessy György egri püspök ismét fölépittette, e jeles férfiu halála után Jászó törvényes régi birtokosának a prémontréi kanonokrendnek vissza is adatott, mellynek birtokában maradt 1787 évig, midőn II. József a többi jószágos rendekkel a prémontréieket is eltörölte. 1802 évben a megszületett rendeket uj életre serkentette dicső emlékü uralkodónk  I. Ferencz, ki az ősi jogaikba visszahelyezett prémontréieket, az ifjuság tudományos kiképzésével bizta meg, a kassai, nagyváradi, lőcsei és rozsnyói gymnasiumokat; a kassai és váradi akademia bölcsészeti osztályait és ugyanott a nemes nevelő-intézetek kormányzását; a jászói és leleszi országos levéltár kezelését, végre a rend birtokaiban a lelkészi hivatalokat a jászóvári prémontréiek gondviselése alá helyezte. Ezen hivatás betöltésében, az ifjuság oktatása és a hivek vezetésében hogyan járt el a prémontréi rend, mint töltötte be hivatása körét? föltárják a nyilvánosság évlapjai.

Kocsiss Ádám.