Sz. B. B-r: A kiadóhivatal külön állásánál fogva ön kivánságát most nem teljesithetjük, bár ajánlott közléseinek örömest nyitunk tért.
L. J. M. Cs.-cs: A czikknek hasznát fogjuk venni s kérjük az igért folytatást, a népszerü modor lehető tekintetbe vételével.
B. J. T.-n: „Magyarország nem születési helyem s annak szép nyelvével csak 1849 óta ismerkedtem meg” – mondja ön. Igyekezetét örömmel látjuk s imserjük el, de kérnünk kell, hogy czikkei kiadását még továbbra halaszsza.
Sz. K. B. Kisérletet fogunk tenni, azonban okunk van kételkedni a sükerben. Egy minapi hasonló példából következtetünk. A lap meg van rendelve.
F. J. D. P.: Vettük a második küldeményt is. Tanulmány, szorgalom. Mához egy évre vagy félretette ön a lantot, vagy öné a győzelem. Tehát mához egy évre.
Th. A. Verona: Olaszországi közléseit, lapunk szelleméhez alkalmazva, szivesen fogadjuk.
Sz. A. I-k-r: A „Jókaihoz” irt verset átszolgáltattuk t. munkatársunknak; köszöni a szives megemlékezést, s velünk együtt azt tartja, hogy ámbár ennél kevésbé elmés zengeményeket is olvashatunk a lapokban, jobb mégis az illy privát érzelmeknek négy szem között nyilatkozniok.