Tisztelt szerkesztő ur! Érdekkel olvasom becses lapja hasábjain a „Helynevek magyarázóját.” – Átlátva ennek hasznos és kellemes voltát, elhatároznám magamat, nehány általám kutatott helynevek eredetét e rovat alatt a t. közönség elé terjeszteni.
Legelőször is Heves megye fővárosát Egert ösmertetem. Nincs ember a világon, ki szülőföldjét, hol legelőször látta a világot; hol először szivta az édes hazai léget s hallá s tanulá ősei nyelvét, mindennek elébe ne tenné!
Eger, érseki város, egyike a természettől legdúsabban megáldott mezővárosoknak kedves honunkban. Eredetét a monda igy adja elő: Nyáját legeltetvén egy juhász a régi időben, egy fürge egeret látott bő lyukába bujni, hol tömérdek kincsre találván, a várost és várat épitteté s emlékül „Eger”-nek nevezé. – Némellyek a város nevét az Eger folyótól akarják származtatni, azonban a kis patak jelentéktelenségénél fogva inkább hihető, hogy ez vette nevét a várostól.
Én azonban e név származását hihetőbben ekként gondolom: Eger, hegyektől majd minden oldalról köritett mély völgyben fekszik, hol hajdan (már Sz. István korában is) nagyszerü vadászatok tartattak, s a vadászok nyughelye rendesen e völgy vagy berek volt, miként ezelőtt nevezék. E berek pedig nagy részint egerfákból állott, mit nem csak az tanusit, hogy az erdők még most is, főként a hegyek alján, telvék illynemü fákkal, de sőt Egerben egypár régibb épület, különösen egy igen igen régi ház egészen égerfából van épitve. – Ha már most a város német nevét elemezzük „Erlau” (Erl, egerfa; Au, berek) e név eredete kétségtelen, miután Eger csakugyan az égerfás berekben épült fel, s most röviden csak „Eger”-nek neveztetik. – Mikor épült azonban a vár és város, bizonytalan s csak annyit tudunk, hogy egyike hazánk legrégibb helyeinek.
Kevés vár és város van honunkban, melly annyi nagy esemény változatosságán ment volna keresztül, mint Eger. Hány csata, gyülés, volt itt, milly soká volt török vagy más idegen járom alatt, mennyi jeles férfiut adott e város a hazának, milly bátor, nemes, hős és szép hölgyei voltak, ezt elbeszélte a történet. Én csak jelenéről szólok.
Eger vidéke egy a leggyönyörübbek közől. Három oldalról van hegyektől keritve, mellyek mind a nagy Mátra folytatásai. Ezek közt legnevezetesebb az Eged, hol a hires egri vörös bor terem. Igen magos meredek e hegy, és kopár, oldalában ős szőllőtők hevernek, mellyek a hires nedvet adják, ritkák és terméseik zivataros rosz időkben a hegyről lerohanó nedves föld által sokszor semmivé tétetnek. Azután a várhegy, Tárkány bájos vidéke mellett. E kúpalaku hegynek környéke Sveicz bármelly vidékével vetélkedik. Messze nyuló ezredéves vadon, kisded szerény tavával, s mulató faházzal, hol a város lakói nyáron át a legszebb napok éldelik, – a hegyoldalban egy ős vár romjaival, s egy mély barlanggal, melly hajdan bánya volt, s mellyben törökök által elrejtett kincseket vél a hiszékeny palócz. Közel az oromhoz egy zárda-maradvány, honnét a fuvola viszhangja valami lélekemelő! – E hegyek az ugynevezett „Almagyar” szőllőhegyeknél végződnek Kistállya falu közelében. Eszembe jut itt ismét egy elnevezés. Az uralkodó fels. osztrák ház alatt történt régibb forradalmi zavarok alatt, a magyar sereg Egernek innenső, az osztrák sereg pedig tulsó oldalán volt felállitva, ott hol most Felnémet helysége áll. Innét nevezik aztán e helyet Felnémetnek (felül a német) s a másikat Almagyarnak (alul a magyar).
Vidékei közül Tárkány után legérdekesebb Parád, az ismeretes jótékony fördő, csak hogy ez kissé távolabb esik s utja nem legkellemesb. Azután a kedves palócz ország, érdekes helyeivel, eredeti népszokásaival, egyszerüségével, mellyekről adandó alkalommal a t. szerkesztő ur engedelmével szólandok.
A város maga ha épületei rendezettebbek volnának, nem csak szép, de igenis csinos volna. Érdekesek: a boldog eml. Pyrker I. L. érsek által épittetett nagyszerü templom, melly hazánkban eddig a legszebb. Van remek két orgonája, – nagyszerü sírboltja. Az egész kiállitás igen egyszerü, de fényes és remek. Különösen magas két tornya és kupja meglepő. Továbbá a gr. Eszterházy által épített nagyszerü Lyceum, remek könyvtárral, csillagásztoronnyal (a csillagász jelenleg a neves Montedegoi Albert) és egy remek festésű kápolnával, mellynek tetőzete a festészet remek. Nagy terme is emlitést érdemel. A tágas és magas csillagásztorony is jeles épitésű, de a csillagászati eszközök, valamint a physikaiak sem a legjobb karban vannak. Azért is nem igen sokat hallunk a különben jeles tehetségü csillagász urtól. – Ez épületben még pár év előtt a jogi és bölcsészeti tanok adattak elő avatott tanárok által. – Az iskolák rendszeresitése a jogi tanszéket s a bölcsészetet megszünteté. Most a tudományok virágzására szentelt e nagyszerü templom, alig felel meg czéljának.
A város szépségét emelik továbbá templom, az érseki diszes lak, a papnövelde, megyeház és a kanonokok laka. A várromok érdekesek. A kalvária, Krisztus szenvedését képező állványok igen szépek. Kár hogy a diákok a feszítő és ostorozó zsidók kezeit, orrát, füleit letördösék! Hiába! az egri diákok mindig hiresek voltak. Sz.-István temploma romjait abba hagyták. Itt találták meg Imre király tetemeit, mellyek most a székesegyház egyik oltára alatt láthatók. Dobó emléke is igen szép. Földalatti utja majd Miskolczig tart. – Fürdőháza is igen csinos Egernek, természetes meleg vize pedig sok bajokban hasznos gyógyszer. Az e mellett elvonuló tágas érseki kert, a város fődísze.
Szörnyü kár, hogy e várost nehány könnyen orvosolható hanyagságok igen elcsufitják. – Követzete olly silány, hogy a kinek eddig még tyukszeme nem volt, csak oda menjen. Továbbá a ronda, s rendezetlen Eger nevü patak, és sok helyen annak partjai, a különben igen jó levegőt iszonyuan rontják. Tudok egy helyet a fördőhöz közel, hol bőrtisztító bódék vannak; ott egy egész nagy térföld használatlanul hever sürü bozóttal benőve s ronda szeméttel tele hordva. Nem lenne-e jó, ha a város ezt csinos kertté alakitaná! s különben is nem igen telt pénztárába kevés hasznot hajtana? De mindez eddig csak a pusztában kiáltó szava volt. Máskép lesz ezentul, mert tapasztalám, hogy érdemes megyefőnökünk a város szépitését komolyan czélba, s az elkezdett csinos kövezet-épitéssel foganatba is vette.
Ennyit a városról, most szóljunk személyeiről. Nemcsak hajdan voltak Egernek jeles férfiai, de jelenleg is, nemcsak a multból mutat fel hős és szép nőket, de jelenből is.
Nem tudom itt született-e, de itt nevelkedett számos évig gyermekkorától fogva Európa jelenlegi első hegedűvirtuóza Reményi (Hoffmann) s itt kezdé legelőször nyirettyűét a húrokon megkisérleni. Eger szülé kedves költőnket M… Kl.–át. E vidékről való tisztelt költőnk L… Kálmán, s egy Bécsben tanuló cs. k. festész, merész reményekre jogosit. Ki nem ösmeri Pesten s más számtalan helyen Ny. Gusztáv a hires hangorás kebelhez szóló húrjai édes bus hangját? s az ifju W. Gábor zongorajátszó ügyes kezét, ki Pesten már több hangversenyen köztetszést aratott? – s még hány jó müvészt nem szült Eger?
Társadalmi köre meglehetős. Van casinója, mellyben sok lap van az igaz. A „Vasárnapi Ujságot” nem láttam. Talán Egerben nem is tartják. Olvasni? nem igen szeretnek. A nők? kevés, igen kevés kivétellel, a világért sem olvasna át egy művet, hát még pláne ujságot vagy más tudományos iratot? Isten ments!
S ez az oka, hogy Eger egy irodalmi vagy más vállalatot sem pártol. Bezzeg még sehol sem olvastuk a szinháznyugdijalapitványi vagy irói nyugdijalapitványi vagy más jótékony íveken az egriek nevét! Vagy csak egy árva hangverseny, egy jótékony egyesület, a lelkes nők között, mint más kisebb városokban is? semmi semmi! De azért bál van elég, s mulatnak reggelig! kivilágos viradtig! Hja! hol a fiatalságot nők, példával, tettel nem vezérlik, ott a müveltség, az irodalom pang!
A szinészek? – Egerből mindig rongyosan, koldusan mentek el, adóssággal terhelve. Pedig olcsón lehet megélni!
De bezzeg Slezák? – elvitt annyit, a mennyivel egy szinész-társulat két évig megérte volna becsületesen! Épen akkor voltam Egerben. Valamennyi fiatal ember szerelmes volt Slezák Linába, s akármennyi nő szerelmes volt Slezák Károlyba! De bocsánat, voltak kivételek is. Vannak példás honleányaink.
Adja Isten! hogy szavaim kebleikben viszhangozzanak!
Égalja a városnak igen kellemes és meleg, zivatarok ritkán látogatják. Azért főként gyümölcs-terménye valóban csudálatosan dús, kivált szilva és cseresnyében.
Kereskedése nem a legjobb karban áll, minek egyedüli oka az, hogy az országuttól kissé távol esik. Utai különben meglehetősek, s jó karban tartottak.
Boldogult Pyrker J. L. érseknek terve volt Egertől Miskolczig a hegyeken keresztül utat vágatni, melly által e két város egymáshoz csak pár órai távolságra lett volna. Mennyit nyert volna e nagyszerü terv kivitelével Egernek kereskedése, s a 20,000 lakos, tömérdek kézmüvese? az felszámithatlan.
A terv s még számosak, a nagy tervező elhunytával eloszlottak, nincs pénz, s vállalkozó annál kevesebb!
Jövőre több hevesmegyei helységekről szólandok.
Isten velünk!