A magyar kormány által kitüzött népnevelési eljárások között nagy figyelmet gerjesztenek országszerte a vasárnapi iskolák. Nem mintául, csak tájékoztatásul mutatjuk be t. olvasóinknak a B. H. után egy illyen iskola tervezetét Szentesen, s feltesszük mindenki józan itéletéről, hogy Szentes népességét és anyagi helyzetét méltó figyelemben tartván, kisebb helységekre is alkalmazni tudja az itt következő pontok után azon alapelveket, mellyeken a vasárnapi iskolák üdvöz eszméje nyugszik.
A gyülekezet egyházi tanácsa, az általa felállítandó vasárnapi iskolákra nézve, a magas kormánynak e tárgyban kiadott 1854. mart. 31. 8325, 1854. jun. 6. 12,437 sz. a. kelt szabályzó rendelvényeihez hiven s azok alapelvein a következő alapszabályokat állapítja meg:
1. §. A vasárnapi iskolák czélja: a semmi iskolai képzést nem nyert gyermekeket az alapismeretekben oktatni, a közönséges iskolákban nyert ismereteket és képzettséget tovább folytatni, kiegészíteni, az éltre gyümölcsözőkké tenni s megszilárdítani.
2. §. A vasárnapi iskolákban, az azokba felveendő növendékeke képzettségéhez képest különböző termekben, külön tanítók vezetése alatt, több osztályok fognak állittatni, olyaténképen, hogy félévenkint az alsóbból a fölsőbbe átlépni lehessen.
3. § Az első osztályban tanitandó az irás, olvasás, számjegyek ismerete. Ide felveendők tehát, kik az irásban olvasásban kellő jártassággal nem birnak, vagy épen járatlanok. Ha az ide tartozó tanitványok száma az ötvenet meghaladná: akkor ezen osztály, két külön teremben, két tanitó vezetése alá adandó.
4. §. A második osztály tantárgyai: észbeli és irásbeli számvetés elemei, a közönséges életben s különböző mesterségekben divatos mértékek ismertetése, rajzolás elemei, rövid helyrajz, olvasásban s irásbani tovább gyakorlás.
5. §. A harmadik osztály tantárgyai: mind az irásbeli, mind az észbeli számvetés tovább folytatása; különböző mesterségekre vonatkozó rajzolás elemei; fogalmazás levelek, folyamodványok, tervek, számlák stb. feltételében, mesterségi és kereskedelmi könyvvitel, magyar helyesirás, birodalmi földrajz és statistika.
6. §. A negyedik osztály tantárgyai: az előbbi osztály tanulmányainak kellő folytatása, különösen számvetésben, rajzban, fogalmazásban; természettudományok, géptan, gyakorlati alkalmazásban.
7. §. Ha a körülmények engedendik, még felsőbb osztályok is állítandók, s az eddigiekben is, ha a növendékek száma, vagy a tantárgyak sokasága s mivolta kivánja, egynél több tanitó állítandó, s az oktatás, a mennyire lehet, szakrendszer szerint vezetendő.
8. §. Mindenik osztály tanulási ideje félévig tart, mellynek végével a vasárnapi iskolák felügyelői, az illető tanitókkal együtt, határozandják el s hajtják végre az előléptetést, miután e részben a tanitványokat kellőleg megvizsgálják.
9. §. Az első osztályban tanulni kötelesek mindazon fi- és leánygyermekek, – minden helyzetkülönbség nélkül, földmivelők, pásztorok, mesterinasok stb. egyiránt, – kik irni és olvasni nem tudnak.
10. §. A második, harmadik negyedik osztályba járni tartoznak mindenféle mesterinasok, kereskedő-segédek kivétel nélkül és szigoru pontossággal elannyira, hogy felsőbb parancsolatok értelmében, vasárnapi iskolai bizonyitvány nélkül mesterségükben fel nem szabadíttathatnak.
11. §. A vasárnapi iskolák egyik főtárgya és czélja a vallástanitás is, mellynek minden megszakadás nélküli szorgalmatos hallgatására köteleztetnek, minden helyzet- és nem különbség nélkül, mindazon fi- és leánynövendékek, kik 12-dik esztendejöket betöltötték, egészen 15-dik évök bevégzéséig, mesterinasok és kereskedő-segédek pedig, korukra való tekintet nélkül felszabadulásukig.
12. §. Kik a vallásbani ekkénti oktatásról hiteles irott bizonyitványt elő nem mutatnak, a lelkipásztorok által házasságra nem bocsáthatók, s a gyülekezet törvényes tagjainak nem tekintetnek.
13. §. A vallás-tanitás helye a templom, ideje a vasárnapi és ünnepi délutáni közönséges istenitisztelet utáni idő. A többi tanulmányokbani oktatás helye az iskola épület, ideje a vasárnapok és ünnepek délelőttje X–XII óráig.
14. §. A vallásbani oktatást a gyülekezet egyik rendes lelkipásztora, a többi tanulmányokbani oktatást az önként vállalkozó, vagy az egyházi tanács által kinevezendő tanitók adandják, minden díj nélkül; vévén jutalmukat önérzetüktől és az Istentől, ki a közjóért tett buzgó szolgálatokban gyönyörködik.
15. §. A vasárnapi iskolák felügyelői testületét alkotják: azon rendes lelkipásztor, ki a vallástanitást vezeti; az egyházi tanács által kinevezendő egy presbyter; a városi tanács által kinevezendő egy városi tanácsnok; a tanitással foglalkozó tanitók által kinevezendő egy tanitó; s a szolgabirói hivatal által kinevezendő két mesterember vagy kereskedő. Ezen felügyelői testület elnöke a vallást tanitó lelkipásztor.
16. §. A felügyelői testület minden a vasárnapi iskolákra tartozó ügyekben, a felsőbb rendeletek korlátai között önállólag mozog; magát ezen ügy fentartására és virágoztatására nézve a főszolgabirói hivatallal, az egyházi és városi tanácscsal érintkezésbe teszi, a tanitókat ottan-ottan meglátogatja, a mulasztások s egyéb vétségek ügyében intézkedik; az egész ügyrőli felelősség terhét hordozza, s rendesen évnegyedenkint egyszer, rendkivüli esetben többször is egybegyül és tanácskozik.
17. §. A szükséges taneszközök és egyéb anyagi segitségek előállitását az egyházi és városi tanács eszközlendi.
18. §. Minden tanitó, tanitványai szorgalmáról, előhaladásáról, mulasztásairól, hanyagságától, erkölcsi magaviseletéről, – mellyre fő figyelem forditandó, – külön naplót visz. Ezekből alkotandó a főfelügyelő lelkipásztor fő naplója, melly a vasárnapi iskolák egyetemes állását mutatja, s mellyből a főszolgabirói hivatal fölszólitására az illető kimutatások és tudósitások megteendők.
19. §. Bizonyítványok a tanulást bevégzett növendékek számára mindenkor a felügyelő lelkipásztor s az illető tanitó aláirásával, díj nélkül adatnak ki.