Tárogató.

x* Bánffy-Hunyadon m. hó 21-én vásár volt, s általában dicsérek kiválólag a baromvásárt. Az erdélyi vásárok azon meggyőződésre vezetnek, hogy a marhatenyésztés utóbbi években gyarapodik; de nem az a nemes lótenyésztés, mellyről Erdély hirneves volt s mely, a jó isten tudja, eljut-e még valaha előbbi virágzó állapotába, – jelenleg az erdélyi nép szarvas marhát tenyészt jó haszonnal.

00 A pesti takarékpénztár mutl september havi bevétele 410,362 ft. 30 ktr. kiadása 396,816 ft. 49 kr. pénztári maradék sept. 30-án 13545 ft. 41 kr.

x* Szaporodnak az ásványos vizek. A pesti lapok széltiben hirdetik, hogy a városligeti kertek egyikében annak tulajdonosa kutat ásatván, olly vasas vizet fedezett fel, melly vastartalmából tetemesen fölülmul minden eddigi vasfürdőt. Hogy rövid időn csinos fürdőintézetet látandunk az emlitett kertben, az annyival inkább hihető: mert a P. Ll. szerint a kert tulajdonosa Heinrich orv. dr. ur.

Birányi Ákos, kinek „Séták a kristálypalótában” czimü munkája első füzete már megjelent, uj erővel fogott a többi két füzet kiállitásához s az előfizetést 2 pftjával mindhárom füzetre tovább is nyitva tartja. Egyszersmind kéri ivtartóit, hogy a künnlevő iveket mielőbb beküldeni sziveskedjenek. Az előfizetéseket Müller Emil pesti könyvnyomdászhoz intézendők. Az uj előfizetők az 1-ső füzetet azonnal kézhez vehetik.

00. Ismét tüzvész. F. h. 4-én Strázsán, nyitramegyei helységben 33 ház égett porrá, 8-án Komáromban volt nagy tüz, mellynek részleteit még nem birjuk, m. sept. 24-én Nógrádmegyei Patak helységben 104 ház égett el. Ez utóbbi helység lelkésze tiszt. Kovács Pál ur azonnal 1080 ftot osztatott ki szerencsétlen hivei között.

x* Az aradi szüretet befejezettnek mondhatni. Az uj bornak, nem annyira jóságát mint bőségét dicsérik. – Ritka eset az idén. – Magyaráton és Világoson felsőbb rendeletnél fogva a szüret f. h. 9-ről, 16-ra halasztatott, s ha az idő ugy szolgál mint kezdte e hó elején, nagy hasznára lesz az uj bornak ezen elhalasztás.

x* Egy épületes nevelési czikket közöl erdélyi collegánk, a borju felnevelésről és hizlalásáról, mellyet ajánljunk a hortobágyi tanárok és bojtárok méltó figyelmébe, mellyeknek hű alkalmazásával egy-egy tanoncz 10 hetes korában 290 fontra vergődhetik.

– A Garay-irodalom e napokban két uj munkával szaporodott, mellyek mindegyikében a hazai fiatalság rója le tisztelete s kegyelete adóját elhunyt költőnk iránt. Az egyik mű czime: „Részvét hangjai. A pesti felgymnasium és mások közremunkálásával szerkesztik Sziegmund Vilmos és Huszár Imre.– A másiké: „Garay album. Az aradi nagy gymnasium nyolczadik osztályának közremunkálásával szerkesztve Oláh Gyula és Rochel Béla által.” Mind két munka tiszta jövedelme a Garay árvák fölsegélésére fog fordittatni s mint az előfizetők névsorából gyanitjuk, illy jövedelemre mindkét munkánál csakugyan van kilátás.

Szolnokról irják, hogy az ottani szüret, mindamellett hogy a tavali termésnek alig egy ötödével fizetett, igen vigan folyt le. Volt jó kedv, egyetértés, és ott volt a jászberényiek hires bandája. – Egy kettős csapásról is értesit levelezőnk, melly ma két hete a szolnoki közönséget érte. A nevezett napon ugyanis az ottani casinóba polgári bál volt hirdetve s midőn a báli közönség megérkezett, sem világitást nem találtak, mert a bál rendezője eltünt, sem zenét nem hallottak, mert a zenészek nem érkeztek meg. Ugyanazon estve a vasuti vendégfogadóban két zenemüvész hangversenyt akart adni, de a kik ide sereglettek, azok is szépen haza mehettek, mert a különben derék müvészpárnak megtiltatott a föllépés. Az ég óvja meg Szolnokot nagyobb csapásoktól! – Megfordult Szolnokon egy szinésztársaság is, mellyet Lángh Bódi igazgat, s melly jelesnek rajzoltatik, azonban hat darabot eljátszván, ez is igy kiálta fel: „Gyere innen fakó lovam!” – Végül még azt is irják, hogy a nagy Szolnokon, hol annyi az intelligentia, a Vasárnapi Ujságnak csak három előfizetője van. De már ez nem illik! (ha igaz)

– Hir szerint müvészetpártoló köreinkben arról van most szó, hogy elhunyt jeles müvésznőnk, Schodel Rozaliának maradandó emlék állittassék. Nemzeti dalmüvészetünk teremtőjét megilleti e tisztelet s ha az eszme megpendül, mindenki sietni fog annak létesitéséhez járulni. Részünkről előlegesen birjuk egy tisztelt hazánkfia igéretét, ki örömmel áldozik e czélra 50 pftot.

Tüske szent Györgyről egy különös esetről tudósit levelezőnk, melly azt mutatja, hogy álmában az ember olly lelki tehetségekkel is bir, mellyeket éber állapotában nem sejt. Egy muraközi érdemes ur ugyanis, a nap fáradalmai után éjeli nyugalomra hajtván fejét, azt álmodá többi között, hogy egy fejér abroszt teritnek eléje, mellyre egy nagy kereszt van rajzolva; a kereszt alá pedig bizonyos versek voltak irva, mellyeket az álmodozó nagy kiváncsisággal olvasott, ez után pedig a tünemény rögtön megszünt. Erre fölébredve, gondolkodni kezdett, vajjon eltudná-e mondani az olvasott verseket, s valóban sikerült is; de hogy virradtig el ne felejtse, tüstént fölkelt, gyertyát gyujtott és leirta. Olvastuk mi is e vallásos érzelemtől sugalt verseket s még jobban csodálkoztunk, midőn levelezőnk állitását olvastuk, hogy a tisztelt álmodozó egy hét alatt sem tudta volna ugy összeférczelni”, a mint egyszerre felfogta álmában – a Muraközben.

– Váczon f. hó 2-kán reggeli 3 óra 14 perczkor erős földrengés volt, főkép a szőllőkben, a hol az épületekről a kémények is leomlottak. A szüret igen gyéren fog kiütni, ugy hogy mennyiségre csak harmadrészét fogja tenni a tavalinak, ha azonban az idő olly kedvező marad, mint mutatkozik, jóságra nézve a bor a tavalit sokkal felül fogja haladni.

x* Brassóban is f. h. 2-án d. u. 5 óra 25 p-kor hullámzó földrengés lepte meg a lakosokat. Néhány pillanat alatt három gyenge ingás történt. Semmi kárról vagy veszedelemről nem tudósitnak az ottani lapok, tehát kis ijedséggel tuladtak határszéli atyánkfiai a váratlan vendégen.

00. A Duna-gőzhajózási társaság hirdeti: hogy azon áruk, mellyek Orsovára és vidékére küldettek, a viz sekélysége miatt és fuvarosok hiányában tovább nem szállittthatván Albignél, ott időznek a rakhajókban. Az utazók Albigtől Turnu-Szeverinig tengelyen, onnan ismét vizen szállittatnak tovább.

x* A kolosvári Hetilap szép példányát közli a patriarkális életnek egy erdélyi földmives családban, mellynek feje, Demjén István, Balla helységben, 80 éves korában mult hó elején halt meg. Volt a tisztes öregnek 2 fia 2 leánya 26 unokája, ezek közől 13 már házas életben, s szintén 26 gyermek szülői. – Az ősz édes- öreg- és szépapa kormánya alatt élt e népszámu család annak élte fogytáig. A szépunokák legidősbike 14 éves.

x* Trencsin. Ritkán vetődik hozzánk ez őszön olly levél, mellyben a bor-szüret ellen ne panaszkodnának. – Trencsinből sokkal szomorubb tudósitást vettünk; – ott a krumpli-szüret is olly soványan ütött ki, hogy a szegény munkás felekezet, mellynek szerény konyháján alig váltja fel hétről hétre egyéb eledel a burgonyát, a jó Isten tudja miként fog kitelelni. – Annyival nyomasztóbb e hir, mert a felvidéki köznép élelmi igényei a legszerényebbek,*) s általában olly dolgos, hogy önérzettel imádkozhatja: „Add meg uram Isten a mi mindennapi kenyerünket.”

00 A Száván történt vizsgálatok szerint 600,000 pftnyi költséggel, ugy rendbe lehetne hozni ezen szép folyamot, hogy Zágrábig biztosan járhatnának rajta gőzösök. – Adja Isten hogy minél előbb közölhessük, mint fogadták a zágrábiak a pipaszóval beköszöntő vendéget.

x* Pesten is volt tatár. „Szebastopol megbukott, Szebastopol csakugyan megbukott” e szavakkal rontott be a egy füstfelhős sörházba Herr Krisztián, egy előkelő kereskedő ház teddide teddoda hivatalban levő embere, a mit németül Kanzleidienernek titulálnak. – És lőn kérdezősködés; ki mondta kitől hallotta, mellyik ujságban áll, stb. Krisztián pedig nagyot szippantván illő fontos képpel előadta, hogy most olvastak az irodában egy trieszti levelet, mellyben világosan meg van irva, hogy Szebasztopol megbukott, S neki igaza volt, mert néhány nap előtt csakugyan megbukott egy Sebasto Pólo nevü olasz kereskedő. De azért Krisztiánt a napságtól fogva tatárnap hijja minden régi ismerőse.