MAGYAR MYTHOLOGIA

Heckenast Gusztáv kiadó könyvárusnál megjelent s a haza minden könyvárusai által kapható:

MAGYAR

MYTHOLOGIA,

Irta

IPOLYI ARNOLD.

Pest, 1854. Nagy 8-rét, a legtömöttebb nyomtatással öszvesen 660 lap.

Ára füzve 8 ft. pp.

Perdifficilis,Brute, quod tu minime ignoras, quaestio est de natura deorum; quae ad agnitionem animi pulccerrima est.

Cicero.

Az ember isteneiben nyomja ki saját jellemét.

Kölcsey.

TARTALOM: Isten. Istennek. Szellemek. Ördög. Tündérek. Óriás, Hősök. Elemek. Állatok, növények, Égi testek, természeti tünemények. Világ. Lélek, végzet, átok, üdv. Halál utáni állapot. Varázs. Boszorkány. Papok. Szent helyek, oltárok, bálványok, jelvek. Istentisztelet, áldozat, ünnepek, szertartások. Temetés.

„Ezek fő szakaszai e páratlan munkának – irja Toldy Ferencz – melly nagyszerű tudományos készülettel és lángelmü vizsgálattal hozza napfényre, a magyar nép ősvallása egész rendszerét, kimutatja annak ezer meg ezer fenmaradt szálait népünk regéi, példabeszédei, szokásai és babonáiban, folytonos tekintettel azon solidaritásra, melly közte s az uj és ó világ valamennyi hitregéi közt van, de nem mindig kölcsönzésben, hanem igen is gyakran, sőt alapvonalaiban mindenütt, a mindenütt azonegy emberi lélek felsőbb törvényeiben leli eredetét. A philosophiának nincs érdekesebb, az emberiség és müveltség történetének nincs fontosabb tárgya a népek ősvallásai ismereténél; s az uj koré a dicsőség, hogy az élő népek mythologiáit ezer forrásaiból meritve, ujra megteremtette. De e percztől fogva nem csak a skandinávok és finnek és németek dicsekedhetnek illyennel: büszkén állithatjuk Ipolyi Arnoldot e tudomány Columbusai mellé, s munkáját a historiai tudomány nagyszerü fölfedezményei közé. Egy csapással meg vannak czáfolva azon celebritások, kik a kereszteletlen magyart isten, vallás, bölcsészet nélküli emberevő és vérivó vadaknak kiáltozák, s nemzetünknek kivíva a miveltségi népek közt azon hely, melly egy illy szellemiséggel biró népet köztök megillet.”